XX. Arsak pártus király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
III. Artabanosz pénzérméje

XX. Arsak (Aršak Ardawân), más néven III. Artabanosz[1] parthus király Kr. u. 12-től[2] 38-ig[2].

Először Média Atropaténé királya volt[2], majd 9-ben vagy 10-ben megszerezte a pártus trónt I. Vonoszésztől[2]. Körülbelül 2 év múlva királlyá kiáltották ki Ktésziphónban[2], a Tigris parti parthus fővárosban[2]. Vonoszész Arméniába (Örményországba) menekült[2], de Artabanosz 15-ben vagy 16-ban lemondásra kényszerítette[2]. Artabanosz eleinte békés viszonyt tartott fenn Rómával[2]. Noha belső lázongással kellett szembenéznie, erős királynak bizonyult[2], és a központi kormányzat tekintélyét is igyekezett helyreállítani[3].

Artabanosz 21 decemberében írott[4], Szusza városához és a város elöljáróihoz intézett levele az egyetlen fennmaradt pártus királyi dokumentum[4].

III. Artaxiasz örmény király halála után (3435) Artabanosz saját fiát – aki csak Arszakész néven ismert[4] – ültette az arméniai trónra[4]. Két pártus nemes – akit nyugtalanítottak Artabanosz központosítási törekvései[4] – Tiberius római császárt kérte fel, hogy válasszon királyt egy korábbi uralkodónak, IV. Phraatész a leszármazottai közül[4]. III. Tiridatész – Phraatész unokája[4]35 körül érkezett Szíriába[4], és Lucius Vitellius római hadvezért a parthus trónra ültette[4]. Artabanosz visszavonulni kényszerült Hürkániába[4], de egy év sem telt bele, és a Róma-ellenes párt visszahívta[4]. Ő vissza is tért, és visszaszerezte trónját[4]. A küzdelem Parthiát belsőleg legyengítette[4]; nagy kiterjedésű területek és fontos kereskedelmi gócpontok váltak az uralkodótól függetlenné[4]. Az általános elégedetlenség miatt ismét menekülnie kellett, és vazallusánál, II. Izatész adiabénéi királynál talált menedéket[4]. Időközben egy bizonyos Kinammosz (latinosan Cinnamus) foglalta el a parthus trónt[4]. Tárgyalások eredményeképpen Artabanosz visszakapta a királyságát[4], de nem sokkal később ezután meghalt[4].

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az Uralkodók és dinasztiák 60. oldalán II. Artabanoszként szerepel, ugyanis a valódi II. Artabanosz (kir.: Kr. e. 127 – Kr. e. 126) nincs beszámítva.
  2. ^ a b c d e f g h i j Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963 9075 12 4 , 60. oldal
  3. Uralkodók és dinasztiák, 60–61. oldal
  4. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q r Uralkodók és dinasztiák, 61. oldal


Előző uralkodó:
XIX. Arsak
Pártus király
1235
Két szobor rajza az ókori iráni pártus művészetből.
Következő uralkodó:
XXI. Arsak
Előző uralkodó:
XXI. Arsak
Pártus király
3638
Két szobor rajza az ókori iráni pártus művészetből.
Következő uralkodó:
XXII. Arsak