XV. Ptolemaiosz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
XV. Ptolemaiosz Kaiszar
Denderah3 Cleopatra Cesarion.jpg
Kleopátra és Caesarion a denderai templomnál, Egyiptom

Egyiptom ptolemaida királya
Uralkodási ideje
Kr. e. 44. szeptember 2. – Kr. e. 30. augusztusa
Elődje XIV. Ptolemaiosz
Utódja (Egyiptom Római provincia lett)
Életrajzi adatok
Uralkodóház Iulius Claudius-dinasztia
Született
Kr. e. 47. június 23.
Elhunyt
Kr. e. 30. augusztus vége (17 évesen)
Házastársa nem volt
Gyermekei nem voltak
Édesapja Julius Caesar
Édesanyja VII. Kleopátra

XV. Ptolemaiosz Philopatór Philométór Kaiszar (latinosan Ptolemaeus Caesar), egyszerűbben: Kaiszarión/Caesarion (kis Caesar) görögül: Πτολεμαίος ΙΕ' Φιλοπάτωρ Φιλομήτωρ Καίσαρ, Καισαρίων, egyiptomi nyelven Ptolemaisz Kaiszerusz Dzsetanh Meriptahiszet (Kr. e. 47. június 23.Kr. e. 30. augusztus vége) az egyiptomi Ptolemaida-dinasztia utolsó királya, aki gyermekként, közösen édesanyjával, Kleopátrával uralkodott Kr. e. 44. szeptember 2-ától Kr. e. 30 augusztusáig, amikor Octavianus megölette őt.

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Igen illusztris ősökkel büszkélkedhetett: ő volt Kleopátra legidősebb fia, apja pedig minden bizonnyal a legendás római hadvezér, Julius Caesar volt, aki a nevét adta neki. Ebben az esetben ő volt Caesar egyetlen vér szerinti fia. A római hadvezér Pompeiust üldözve érkezett Kr. e. 48-ban Egyiptomba, és bár ellenfelét érkezése idejére már megölték, Kleopátra javára beavatkozott a trónviszályba fivérei, XIII. és XIV. Ptolemaiosz ellen. Ennek során az öregedő katona és a fiatal egyiptomi királynő között legendás szerelmi viszony alakult ki. Caesar végül Kr. e. 47-ben távozott Kis-Ázsia földjére, hogy harcoljon II. Pharnakész boszporoszi király ellen.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyiptomban született Kr. e. 47-ben. Kaiszarion Kr. e. 46-44 közötti időt Rómában töltötte, ahol ő és anyja Caesar vendégei voltak. Caesar a Tiberis partján, egy villában helyezte el szeretőjét és gyermekét, ami megbotránkoztatta a rómaiakat. Kleopátra remélte, hogy Egyiptom után fia követni tudja apját a Római Köztársaság élén is. Miután Julius Caesar Kr. e. 44. március 15-én merénylet áldozata lett, Kleopátra és Caesarion visszatértek Egyiptomba. Caesarion szeptember 2-ától, háromévesen lett anyja társuralkodója. Csak névleg uralkodott VII. Kleopátra gyakorolta a tényleges hatalmat.

A kialakult történelmi helyzetben az indulatok pattanásig feszültek Marcus Antonius és Octavianus között, ami döntő összecsapáshoz vezetett. Antonius, ki ebben az időben megosztotta a birodalom irányítását Octavianus-szal és Lepidus-szal, triumvir-társaival, keleti földeket és jogokat adományozott Caesarion-nak és Kleopátrával közös saját három gyermekének. Caesariont kikiáltották "A királyok királyának". Ez leginkább Octavianust fenyegette (kinek a hatalom iránti igénye azon helyzetén alapult, hogy Julius Caesar nagy-unokaöccse és adoptált fiú volt). Antonius kijelentette: Caesarion Caesar igazi fia és örököse. Ezek a kiáltványok, amiket Alexandriai Adományozásként ismertek, Antonius és Octavianus szövetségének végzetes törését okozták, aki Róma neheztelését kihasználta az Alexandriai Adományozások miatt, hogy Antonius és Kleopátra ellen irányuló háborúnak nyújtott támogatást nyerjenek.

Amikor Octavianus Kr. e. 30-ban lerohanta Egyiptomot, Kleopátra elküldte a 17 éves Caesariont Berenice-be, a Vörös-tengeri kikötőváros biztonságába, egy Indiába irányuló szökés lehetséges tervével. Octavianus Kr. e. 30. augusztus 1-jén elfoglalta Alexandria városát. E dátum jelöli Egyiptom hivatalos hozzácsatolását a Római Köztársasághoz. Octavianus városba érkezését megelőzően Marcus Antonius öngyilkosságot követett el; Kleopátra követte példáját augusztus 12-én. Caesariont őrei, köztük tanára, visszacsalták a kegyelem hamis ígéretével Alexandriába - vagy talán elhagyták és elárulták őt; a fennmaradt feljegyzések ezzel kapcsolatban nem világosak. Octavianus azonban attól tartva, hogy "Túl sok Caesar" fog igényt tartani Caesar egyedüli örökösének címére, meggyilkoltatta Caesariont.

Octavianus ekkor átvette Egyiptom teljes irányítását. Kr. e. 30-as évet tekintik Egyiptom hagyományos kronologikus rendszere szerint az új uralkodó uralkodásának az első évének. Az ebből az időből származó feljegyzésekben maga Octavianus jelenik meg fáraóként és Caesarion utódaként.

Julius Caesar unokaöccse és politikai utóda - a később Augustus néven császárrá lett -, Octavianus szerint a gyermeknek nem Caesar volt az apja. Caesar viszont bizonyos volt apaságában, mert különben nem engedte volna meg, hogy a kisfiú az ő nevét viselje.

Napjaink szemében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ptolemaisz Kaiszerusz Dzsetanh Meriptahiszet
<
p
t
wA rw m i i s
>
 
<
k i i s rw
z
anx D
d
N17
p
t
H st t
H8
mr
>

Általában együtt említik anyjával és/vagy apjával.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

TV[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Caesarion alcíme a Róma (televíziós sorozat) egy részének, ahol mint újszülött baba szerepel és a kitalált események beszámolója foganása és születésének körülményeit eleveníti fel. A második évadban ismét feltűnik és a végkifejlet szempontjából is fontos szerephez jut.

Számítógépes játékok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Rygar: The Legendary Adventure-ben egy amnéziás Caesarion látható.


Előző uralkodó:
XV. Ptolemaiosz
VII. Kleopátra
Ptolemaida király
Kr. e. 44Kr. e. 30
A Ptolemaiosz név hieroglifákkal
Következő uralkodó:
Egyiptom beolvad a Római Birodalomba
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap