X–5

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
X–5
Bell-X5-Multiple.jpg
A Bell X–5 szemből, a félszárnyak különböző helyzeteinek ábrázolásával

Funkció Kísérleti repülőgép
Gyártó Bell Aircraft Corporation
Gyártási darabszám 2 db

Személyzet 1 fő
Első felszállás 1951. június 20.
Méretek
Hossz 10,1 m m
Fesztáv 10,20 m
6,50 m 60°-os nyilazási szögnél m
Magasság 3,60 m m
Szárnyfelület 16,26 m² m²
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg 2880 kg kg
Max. felszállótömeg 4536 kg kg
Hajtómű
Hajtómű 1 db Allison J35–A–17 gázturbinás sugárhajtómű
Tolóerő 21,8 kN
Repülési jellemzők
Max. sebesség 1150 km/h
Legnagyobb repülési magasság 15 200 m
Tolóerő–tömeg arány 0,50
Háromnézeti rajz
Bell X-5 afg-041110-046.svg
A Bell X–5 háromnézeti rajza

A Bell X–5 kísérleti repülőgép, a világ első változtatható szárnynyilazású repülőgépe. Sugárhajtású, transszonikus repülőgép volt, melyet az Egyesült Államokban fejlesztettek ki, az 1940-es évek végére, a változtatható nyilazású szárny gyakorlati kipróbálására, amelyhez az ötletet a befejezetlen Me P.1101 repülőgéptől vették, melyet a második világháború végén foglaltak le. Ellentétben a német géppel, melynek szárnyait csak a földön lehetett az előre megadott nyilazási szögek valamelyikébe beállítani, az X–5 szárnyainak nyilazása repülés közben is állítható volt a három (20, 40 és 60°-os) helyzet között, ez szükségessé tette a szárnynyilazás állítása közbeni tartományok vizsgálatát is. A változtatható szárnynyilazású repülőgépek nagy része ma is így, néhány szárnyállás használatával működik, csak az F–14 Tomcat képes a szárnynyilazás fokozatmentes és bármilyen repülési manőver közbeni folyamatos állítására (a fedélzeti számítógép által kiszámított optimális helyzetbe). A berepülési program során a második példány megsemmisült, a pilóta halálát okozva.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz X–5 témájú médiaállományokat.

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]