| X–5 |
 |
| A Bell X–5 szemből, a félszárnyak különböző helyzeteinek ábrázolásával |
|
| Funkció |
Kísérleti repülőgép |
| Gyártó |
Bell Aircraft Corporation |
| Gyártási darabszám |
2 db |
|
| Személyzet |
1 fő |
| Első felszállás |
1951. június 20. |
| Méretek |
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra. |
| Hossz |
10,1 m m |
| Fesztáv |
10,20 m
6,50 m 60°-os nyilazási szögnél m |
| Magasság |
3,60 m m |
| Szárnyfelület |
16,26 m² m² |
| Tömegadatok |
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra. |
| Szerkezeti tömeg |
2880 kg kg |
| Max. felszállótömeg |
4536 kg kg |
| Hajtómű |
| Hajtómű |
1 db Allison J35–A–17 gázturbinás sugárhajtómű |
| Tolóerő |
21,8 kN |
| Repülési jellemzők |
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra. |
| Max. sebesség |
1150 km/h |
| Legnagyobb repülési magasság |
15 200 m |
| Tolóerő–tömeg arány |
0,50 |
| Háromnézeti rajz |
 |
| A Bell X–5 háromnézeti rajza |
A Bell X–5 kísérelti repülőgép, a világ első változtatható szárnnyilazású repülőgépe. Sugárhajtású, transszonikus repülőgép volt, melyet az Egyesült Államokban fejlesztettek ki, az 1940-es évek végére, a változtatható nyilazású szárny gyakorlati kipróbálására, amelyhez az ötletet a befejezetlen Me P.1101 repülőgéptől vették, melyet a második világháború végén foglaltak le. Ellentétben a német géppel, melynek szárnyait csak a földön lehetett az előre megadott nyilazási szögek valamelyikébe beállítani, az X–5 szárnyainak nyilazása repülés közben is állítható volt a három (20, 40 és 60°-os) helyzet között, ez szükségessé tette a szárnynyilazás állítása közbeni tartományok vizsgálatát is. A változtatható szárnnyilazású repülőgépek nagy része ma is így, néhány szárnyállás használatával működik, csak az F–14 Tomcat képes a szárnnyilazás fokozatmentes és bármilyen repülési manőver közbeni folyamatos állítására (a fedélzeti számítógép által kiszámított optimális helyzetbe). A berepülési program során a második pédány megsemmisült, a pilóta halálát okozva.
