X–43

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
NASA technikusok dolgoznak az X–43A indítása előtt (2004. március 27.)
A NASA B–52B hordozó viszi fel az X–43A hiperszonikus kísérleti járművet (2004. március 27.)
A Pegasus rakéta gyorsítja az X–43A-t, röviddel azután, hogy begyújtotta a gyorsító rakétát (2004. március 27.)

A Boeing X–43A egy kísérleti hiperszonikus repülőgép, melynek tervezett repülési sebessége nagyobb, mint 7-szeres hangsebesség (Mach 7, 8050 km/h), repülési magassága 30 000 m (vagy több). Ez a NASA Hyper-X program része, belevonva a fejlesztésbe például a Boeing, Microcraft vállalatokat, és az Alapvető Alkalmazott Tudományok Laboratóriumát (GASL).

A kísérleti repülőgép[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A repülőgép pilóta nélküli repülőgép, 3,6 m hosszal. A fejlesztés költségei elérték a 250 millió amerikai dollárt. 2004. március 27-én az amerikai űrhivatalnak sikerült elindítania a járművet hiperszonikus sebességgel, három évvel egy hasonló teszt sikertelensége után. A teszt azt eredményezte, hogy a X–43A a leggyorsabb levegő-beszívásos repülőgép a világon (noha a rakéták gyorsabbak, de nem tudják a levegőből az égéshez szükséges oxigént felhasználni, azt magukkal kell hordozniuk).

A kísérlet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kisméretű X–43A tesztgépet egy Pegasus gyorsítórakétára szerelték, amit Kalifornia déli területén egy átalakított B–52-es bombázóról indítottak. A tervezési folyamat végső célja, hogy elérjék a szökési sebességet (40 320 km/h). A próbarepülés során a 15 méter hosszú gyorsítórakéta közel 6000 km/h sebességre gyorsul fel, mielőtt a kísérleti gép leválna és saját hidrogénhajtású torlósugár-hajtóművét használná.

A NASA első X–43A tesztje 2001. június másodikán nem sikerült, mivel a B–52 hordozó leválasztása után 11 másodperccel a gyorsítórakétának vezérlési gondjai akadtak. A második teszt során a Pegasus normálisan begyújtott és felrepítette a tesztrepülőgépet 28,5 km magasságba. A leválasztás után a motor légbeeresztője kinyílt, a motor begyújtott, és a repülőgép tovább gyorsított. Az üzemanyag 11 másodpercig áramlott a motorba, ez idő alatt a repülőgép megtett több mint 24 kilométert. Miután elérte a Mach 7-es sebességet, 6 percig siklórepülésben haladt, majd a Csendes-óceánba zuhant. Az X–43A önállóan 10 percig repült.

Sebességrekord[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A harmadik tesztnél, 2004. november 16-án az indítás 13 157 m magasságból, egy módosított Pegasus rakéta segítségével történt, amit egy B–52B-ről indítottak. Leválás után az X–43A saját hajtóműjével repült tovább még körülbelül 10 másodpercig, ennek során Mach 9,6-et (körülbelül 12 144 km/h-t) ért el 33 223 m-es magasságban, ezzel új sebességi rekordot állított fel. Ezt követően - a terveknek megfelelően - Dél-Kalifornia közelében a Csendes-Óceánba zuhant. [1]

Egyéb sugárhajtású gép[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezen két teszt között, a Queenslandi EgyetemHyShot” csapata végrehajtotta az első sikeres tesztrepülést a sugárhajtású gépükkel, mindössze 1,1 millió dolláros költségvetésből.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz X–43 témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]