Xántus János (földrajztudós, 1917–1982)

ifj. Xántus János

Ifj. Xántus János (Kolozsvár, 1917. február 20. – Kolozsvár, 1982. november 27.) földrajztudós, földrajztanár, id. Xántus János és Xántusné Paull Aranka fia, Xantus Gábor apja.

Élete

Középiskolai tanulmányait a kolozsvári piarista gimnáziumban végezte, majd 1936-tól a Regele Ferdinand Tudományegyetem természetrajzi karának hallgatója volt, ahol Emil Racoviță, Alexandru Borza, és a Sorbonne Egyetemről érkezett két vendégtanár, Emmanuel de Martonne és Robert Ficheaux előadásait hallgatta.

Szakdolgozatát az erdélyi Mezőség tavairól írta, majd ugyanez lett a témája doktori értekezésének is.

Az egyetem elvégzése után az Országos Természetvédelmi Bizottság tudományos titkára volt, majd a kolozsvári egyetemen lett tanársegéd. A második világháború után középiskolai tanárként folytatta pályafutását.

Tíz könyvet írt, és több mint ezer újságcikket írt. Az 1950-es évek elején ő készítette az első nagyobb román természetfilmet a Retyezát-hegységről, amelyet 1953-ban a római dokumentumfilm-fesztiválon ezüstéremmel tüntettek ki. A kolozsvári rádióstúdió magyar nyelvű tudományos adásait szerkesztette és vezette, illetve forgatókönyveket írt a Román Televízió magyar adásainak dokumentumfilmjeihez.

Művei

• A Kis-Szamos vízvidékének tavai: adatok a mai és hajdani halastavak ismeretéhez, doktori értekezés, Kolozsvár, Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt., 1942
• Tündérszép tájakon, Kolozsvár
• A természet kalendáriuma, Bukarest, Ifjúsági könyvkiadó, 1958
• A tengerfenéktől a csillagokig, Kolozsvár, 1960
• Szárnyas barátaink, Kolozsvár, 1958.,
• Emberek, tengerek, jéghegyek, Kolozsvár,
• Otthonunk a Naprendszer, Kolozsvár,
• Csillagok születése, csillagok halála, Kolozsvár,
• Világjáró bakancsok, Kolozsvár, 1975.

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon : Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010. Online hozzáférés
• Életrajz