Wurzen-hágó
| Wurzen-hágó (Wurzenpaß / Korensko sedlo) | |
 | |
| Wurzen-hágó: ausztriai hágóút | |
| Földrajzi adatok | |
| Országok |  Ausztria  Szlovénia |
| Fekvése | észak-dél |
| Legmagasabb pont | 1073 m |
| Elhelyezkedése | |
 Wurzen-hágó
Pozíció Ausztria térképén
| |
 é. sz. 46° 31′ 24″, k. h. 13° 45′ 06″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 24″, k. h. 13° 45′ 06″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wurzen-hágó témájú médiaállományokat. | |
A Wurzen-hágó (korábban Krainberg, németül Wurzenpass vagy Wurzenpaß, szlovénul Korensko sedlo) a Karavankák legnyugatibb közúti átjárója, átvezet Ausztriából Szlovéniába, a Száva völgyébe Kranjska Gora – Jesenice – Ljubljana felé.
Általános jellemzés[szerkesztés]
Karintia négy déli hágója a Gail folyó völgyéből közelíthető meg. Ezeknek a hágóknak a történelem során az adott kiemelkedő jelentőséget, hogy a közép-ausztriai tartományok (Salzburg, Karintia, Alsó- és Felső-Ausztria) számára ezek nyitottak kaput Róma, Velence, az adriai Trieszt, továbbá a nyugat-balkáni területek felé. Ezeken a hágókon már a római kortól élénk katonai-, kereskedelmi- és zarándok (idegenforgalmi) jellegű közlekedés bonyolódott.
A hágóhoz vezető osztrák útvonal[szerkesztés]
A völgyet északról a Gail-völgyi Alpok, délről a Karni-Alpok vonulata veszi közre. A nyugatról induló völgy kezdetben igen szűk – az úgynevezett Lesach-völgy – maga is szinte hágónak nevezhető. A völgyön végighaladó 83/101 sz. utak szervezik az ausztriai hálózattal való közúti kapcsolatokat.
A Villach körüli autópálya-csatlakozásoktól (A2, A10) az út a Warmbad Villach utáni Gail hídnál elágazik, s délnek halad (B109) számon. Rendkívül meredeken kapaszkodik föl az 1073 m magasan fekvő Wurzen-hágóra.
A Wurzenpaß Straße (Wurzenhágó-út) (B109) Ausztria egyik Landesstraßéja, a hágótól 3 kilométernyire levő Dreiländereckéig (Háromnemzet-sarokig) ér el. Az út 7,5 kilométer hosszú, maximális emelkedése 18%, a folyamatos közlekedést az alsó szerpentin- szakaszokon lassítósáv biztosítja. A hajdan fontos, de közlekedési nehézségekkel teli út - a Karavanka-alagút megépítését követően - ma már csak turisztikai jelentőséggel bír.
A Wurzen-hágó[szerkesztés]
A Wurzenpaß (szlovénül: Korensko sedlo), a tőle keletre levő Steinberg (1655 m) és a nyugatra levő Ofen (1509 m) csúcsok közt, a Karavankák-on átvezető legnyugatibb hágó Szlovénia és Ausztria határán. A hágón áthaladó út Ljubljana-Jesenice-Kranjska Gora-Villach településeket köti össze. Tengerszint feletti magassága 1073 méter. A Karavanka-alagút (Karawankentunnel) 1991. évi megnyitását megelőzően a Wurzenpaß – keskeny és kanyargós pályájával nagy emelkedőjével - egyike volt a Szlovénia és Ausztria közti fontos határátkelőknek. A keleti autópálya-alagút megnyitását követően (az ottani borsos (6,5 €/szgk/2008) úthasználati díj miatt) turisztikai szempontból továbbra is jelentős maradt.
A Wurzenpaß – korábban Krainbergnek is hívták – jelentette a legrövidebb és legközvetlenebb, magashegységen átvezető kapcsolatot a déli osztrák területekkel (Krajna, Horvátország) és Itáliával. A 17. században rézércet hoztak rajt Karintia polgárainak, akik azt tovább feldolgozták. Mindemellett a hágó nem volt mindig a legfontosabb út, mert nehéz útviszonyai miatt időnként a konkurens Saifnitz-nyereg vagy a Predil-hágó árnyékába került, mígnem aztán szerepét a csupán 750 méter magas Tatschacher-nyereg vette át.
A hágón nyugatra, alig 3 km-re az 1509 m magas Ofen (szlovénül: Peč, azaz Kemence) nevű hegy csúcsán három ország, Ausztria, Szlovénia, Olaszország közös határköve van. Innen a két ország két völgyébe, a Karavankák és a Júliai-Alpok vidékére pompás kilátás nyílik. Közvetlenül a hágó-pontja sűrű erdővel szegélyezett.)
A hágóhoz vezető szlovén utak[szerkesztés]
A hágón átvezető út Szlovéniában Podkoren-nél csatlakozik az itáliai Tarvisióból érkező 202 számú közútra, s ez Jesenice térségében éri el az E61 jelzésű autópályát.
A trieszti kikötő virágkorában a Wurzenpaß-Ljubljana irányú forgalom nagyon megnövekedett. Ezért felmerült a lehetősége egy műút létesítésének, ezt 1734-ben meg is építették. Ez a hágót ismét a Karavaankák legfontosabb hágójává tette.
Azt az ősi tervet azonban, hogy Villachot Trieszttel Fusinén – a Vršič-hágón – keresztül kapcsolják össze, a túl nagy emelkedők miatt végül elvetették. Egy alagút létesítésének terve is felmerült, amit aztán szintén félretettek. Az első világháború Isonzó (Soča) körüli frontvonalának hadi ellátása érdekében Kranjska Gorából kiinduló, Vršič-hágót érintő, orosz hadifoglyokkal építtetett híres/hírhedt hadiutat létesítettek (24+25 szerpentinnel), amely jelenleg 206-os számot visel, és ugyan Bovecen át Nova Goricáig (Görz város szlovéniai részéig) vezet, de nehéz terepszakaszai miatt főként csak idegenforgalmi-turisztikai jelentőséggel bír.
Források[szerkesztés]
- Steffan Bruns: Alpenpässe - vom Saumpfad zum Basistunnel, 4. k.
- Jon Mathieu: Die Alpen (Raum-Kultur-Geschichte) - RECLAM Verl. Stuttgart, 2015. - ISBN 978 3 15 011029 4
- A. Cousy- C.Donzel- M.Raspre- M.Walter: Legendäre Reisen in den Alpen (Sonderausg.) - Frederkind & Thaler 2015. München - ISBN 978 3 95416 170 6.
- Pethő T.-Szombathy V.: Ausztria – Bp. 1969. Panoráma K. –(ISBN nincs)
- Fajth T.-Dombi J.: Itália – Panoráma K. – 1978. Panoráma K. – ISBN 963-243-119-7
- Bács Gyula: Jugoszlávia – 1968. Panoráma K. – P.-75 0121-i-6871
- Marko Simic: Auf den Spuren der Isonzofront - 2004. Mohorjeva Hermagoras, Klagenfurt - ISBN 3-85013-884-4
- G. Pilgram, W. Berger, W. Koroschitz, A. Pilgram-Ribitsch: Die letzten Täler. Wandern und Einkehren in Friaul. - 2008. Drava Verlag, Klagenfurt/Celovec - ISBN 978-3-85435-532-8
- Encyclopedia Britannica (Hungarica) CD verzió, 2005.
- Nemeskényi Antal: EURÓPA (Kontinensről kontinensre-sorozat) - Bp. 2000. Kossuth K. – ISBN 963 09 41767
- Ernst Höhne: Zauber der Alpen – Droener/Knaur Vg. 1988 – ISBN 3-426-26381-5
- J. B. Duroselle: Európa népeinek története _ Bp. 1990. Officina Nova K – (ISBN nincs)
- Polyglott: Österreich Fremdenführer – Polyglott Vg. München 1964.) (ISBN nincs)
- Officina egyetemes lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest: Officina Nova. 1994. ISBN 963-8185-87-2
- Stefano Ardito: ALPOK túrázóknak (1995)2005.II.átd.k. - Gabo Kiadó - ISBN 963 7318 16 X
- Karl Baedecker: Tirol - Handbuch für Reisende (55 rézkarc térképpel!) - Leipzig, 1923.
Térképek:
- ADAC Auto Atlas Europa 2004/2005. - ISBN 3-8264-1374-1
- Freitag-Berndt: Tirol / Vorarlberg 2005. - M: 1:200 000
- Freitag-Berndt: Wander- Rad- und Freizeitkarte WK 022 – ISBN 978-3-85084-703-2
- Freitag-Berndt: Freizeitführer WK 022 - ISBN 978-3-85084-703-2
- Editori Tabacco: Dolomiti Tirolo 2005 M = 500 000 – ISBN 978 8883 150 531
- Freitag-Berndt: Osttirol / Kärnten 2005. - M: 1:200 000
- Freitag-Berndt: Svájc 2005. M = 1: 450 000
