Wurzen-hágó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wurzen-hágó: ausztriai hágóút (KT)

A Wurzen-hágó (korábban Krainberg, németül Wurzenpass vagy Wurzenpaß, szlovénul Korensko sedlo) a Karavankák legnyugatibb közúti átjárója, átvezet Ausztriából Szlovéniába, a Száva völgyébe Krajnska GoraJeseniceLjubljana felé.

Általános jellemzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Karintia négy déli hágója a Gail folyó völgyéből közelíthető meg. Ezeknek a hágóknak a történelem során az adott kiemelkedő jelentőséget, hogy a közép-ausztriai tartományok (Salzburg, Karintia, Alsó- és Felső-Ausztria) számára ezek nyitottak kaput Róma, Velence, az adriai Trieszt, továbbá a nyugat-balkáni területek felé. Ezeken a hágókon már a római kortól élénk katonai-, kereskedelmi- és zarándok (idegenforgalmi) jellegű közlekedés bonyolódott.

A hágóhoz vezető osztrák útvonal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A völgyet északról a Gail-völgyi Alpok, délről a Karni Alpok vonulata veszi közre. A nyugatról induló völgy kezdetben igen szűk – az úgynevezett Lessachtal - maga is szinte hágónak nevezhető. A völgyön végighaladó 83/101 sz. utak szervezik az ausztriai hálózattal való közúti kapcsolatokat.

A Villach körüli autópálya-csatlakozásoktól (A2, A10) az út a Warmbad Villach utáni Gail hídnál elágazik, s délnek halad (B109) számon. Rendkívül meredeken kapaszkodik föl az 1073 m magasan fekvő Wurzenpaßra.

A Wurzenpaß Straße (Wurzenhágó-út) (B109) Ausztria egyik Landesstraßéja, a hágótól 3 kilométernyire levő Dreiländereckéig (Háromnemzet-sarokig) ér el. Az út 7,5 kilométer hosszú, maximális emelkedése 18%, a folyamatos közlekedést az alsó szerpentin- szakaszokon lassítósáv biztosítja. A hajdan fontos, de közlekedési nehézségekkel teli út - a Karavanka-alagút megépítését követően - ma már csak turisztikai jelentőséggel bír.

A Wurzen-hágó magaspontjelzése (KT)

A Wurzen hágó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Wurzenpaß (szlovén: Korenskosedlo), a tőle keletre levő Steinberg (1655 m) és a nyugatra levő Ofen (1509 m) csúcsok közt, a Karavankák-on átvezető legnyugatibb hágó Szlovénia és Ausztria határán. A hágón áthaladó út Ljubljana-Jesenice-Krajnska Gora-Villach településeket köti össze. Tengerszint feletti magassága 1073 méter. A Karavanka-alagút (Karawankentunnel) 1991. évi megnyitását megelőzően a Wurzenpaß – keskeny és kanyargós pályájával nagy emelkedőjével - egyike volt a Szlovénia és Ausztria közti fontos határátkelőknek. A keleti autópálya-alagút megnyitását követően (az ottani borsos (6,5 €/szgk/2008) úthasználati díj miatt) turisztikai szempontból továbbra is jelentős maradt.

A Wurzenpaß – korábban Krainbergnek is hívták – jelentette a legrövidebb és legközvetlenebb, magashegységen átvezető kapcsolatot a déli osztrák területekkel (Krajna, Horvátország) és Itáliával. A 17. században rézércet hoztak rajt Karintia polgárainak, akik azt tovább feldolgozták. Mindemellett a hágó nem volt mindig a legfontosabb út, mert nehéz útviszonyai miatt időnként a konkurens Saifnitzsattel, vagy a Predelpaß árnyékába került, mígnem aztán szerepét a csupán 750 méter magas Tatschachersattel vette át.

A hágón nyugatra, alig 3 km-re az 1509 m-es Ofen (szlovénül: Peč, azaz Kemence) - csúcsán három ország, Ausztria, Szlovénia, Olaszország közös határköve van. Innen a két ország két völgyébe, a Karavankák s a Júliai-Alpok vidékére pompás kilátás nyílik. Közvetlenül a hágó-pontja sűrű erdővel szegélyezett.)

Podkoreni hágóútcsatlakozás: E651,202
Krainska Gora: hágóútcsatlakozás (206)

A hágóhoz vezető szlovén utak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hágón átvezető út Szlovéniában Podkoren-nél csatlakozik az itáliai Tarvisióból érkező 202 számú közútra, s ez Jesenice térségében éri el az E61 jelzésű autópályát.

A trieszti kikötő virágkorában a Wurzenpaß-Ljubljana irányú forgalom nagyon megnövekedett. Ezért felmerült a lehetősége egy műút létesítésének, amit aztán 1734-ben meg is csináltak. Ez a hágót ismét a Karavaankák legfontosabb hágójává tette.

Azt az ősi tervet azonban, hogy Villachot Trieszttel Fusinén - (Vršič-hágón) keresztül kapcsolják össze, a túl nagy emelkedők miatt végül elvetették. Egy alagút létesítésének terve is felmerült, amit aztán szintén félretettek. Az I. világháború Isonzó (Soca) körüli frontvonalának hadi ellátása érdekében Krajnska Gorából kiinduló, Vršič-hágót érintő, orosz hadifoglyokkal építtetett híres/hírhedt hadiutat létesítettek (24+25 szerpentinnel), amely jelenleg 206-os számozású, s ugyan Bovecen át Nova Goricáig (Görz) vezet, de nehéz terepszakaszai miatt főként csak idegenforgalmi-turisztikai jelentőséggel bír.

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az érintet terület térképi-táji beazonosítását megkönnyítő képek:

[1] , [2] , [3] , [4] , [5] , [6] , [7] , [8] , [9] ,

Forrás és irodalomjegyzék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pethő T.-Szombathy V.: Ausztria – Bp. 1969. Panoráma K. –(ISBN nincs)
  • Fajth T.-Dombi J.: Itália – Panoráma K. – 1978. Panoráma K. – ISBN 963-243-119-7
  • Bács Gyula: Jugoszlávia – 1968. Panoráma K. – P.-75 0121-i-6871
  • Marko Simic: Auf den Spuren der Isonzofront - 2004. Mohorjeva Hermagoras, Klagenfurt - ISBN 3-85013-884-4
  • G. Pilgram, W. Berger, W. Koroschitz, A. Pilgram-Ribitsch: Die letzten Täler. Wandern und Einkehren in Friaul. - 2008. Drava Verlag, Klagenfurt/Celovec - ISBN 978-3-85435-532-8
  • Encyclopedia Britannica (Hungarica) CD verzió, 2005.
  • Nemeskényi Antal: EURÓPA (Kontinensről kontinensre-sorozat) - Bp. 2000. Kossuth K. – ISBN 963 09 41767
  • Ernst Höhne: Zauber der Alpen – Droener/Knaur Vg. 1988 – ISBN 3-426-26381-5
  • J. B. Duroselle: Európa népeinek története _ Bp. 1990. Officina Nova K – (ISBN nincs)
  • Polyglott: Österreich Fremdenführer – Polyglott Vg. München 1964.) (ISBN nincs)
  • Officina egyetemes lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest: Officina Nova. 1994. ISBN 963-8185-87-2

Térképek:

  • ADAC Auto Atlas Europa 2004/2005. - ISBN 3-8264-1374-1
  • Freitag-Berndt: Tirol / Vorarlberg 2005. - M: 1:200 000
  • Freitag-Berndt: Wander- Rad- und Freizeitkarte WK 022 – ISBN 978-3-85084-703-2
  • Freitag-Berndt: Freizeitführer WK 022 - ISBN 978-3-85084-703-2
  • Editori Tabacco: Dolomiti Tirolo 2005 M = 500 000 – ISBN 978 8883 150 531
  • Freitag-Berndt: Osttirol / Kärnten 2005. - M: 1:200 000
  • Freitag-Berndt: Svájc 2005. M = 1: 450 000

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]