Wrocław

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Wroclaw szócikkből átirányítva)
Wrocław
Wrocław Collage.png
Wrocław címere
Wrocław címere		 Wrocław zászlaja
Wrocław zászlaja
Közigazgatás
Ország  Lengyelország
Vajdaság Alsó-Sziléziai
Rang járási jogú város
Városjogok 1262
Körzethívószám (+48) 71
Rendszám DW
Népesség
Teljes népesség 633 700 fő +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 111 m
Terület 293,90 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Wrocław (Lengyelország)
Wrocław
Wrocław
Pozíció Lengyelország térképén
Koordináták: é. sz. 51° 06′, k. h. 17° 01′
é. sz. 51° 06′ 36″, k. h. 17° 01′

Wrocław (Loudspeaker.svg kiejtése✩, IPA: [ˈvrɔʦwaf], korábbi magyar neve: Boroszló, németül: Breslau Loudspeaker.svg kiejtése✩ ['breslau], csehül: Vratislav ['vracislaf], latinul: Wratislavia vagy Vratislavia) - város Lengyelországban, Szilézia történelmi fővárosa. Lakosságát tekintve a negyedik legnagyobb és az egyik legrégibb lengyel város. Az alsó-sziléziai vajdaság központja, járási jogú város.

Egészen a Csehországhoz, Lengyelországhoz, Habsburg Birodalomhoz, majd a Porosz Királysághoz és a Német Birodalomhoz tartozott.

Wrocław adott otthont a 1963-as férfi kosárlabda-Európa-bajnokság, 2009-es férfi kosárlabda-Európa-bajnokság, 2009-es női röplabda-Európa-bajnokság, 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokság.

Európa kulturális fővárosa 2016.

Tartalomjegyzék

Fekvése[szerkesztés]

A Sziléziai síkságon, a középső Odera két partján fekszik. A városnak öt folyója van: az Odera és négy kisebb folyó, mely az Oderába ömlik: a Bystrzyca, Oława, Ślęza i Widawa. A második világháború előtt a városnak 303 hídja volt, ebből jelenleg 220 áll.

Nevének eredete[szerkesztés]

Wrocławot először Merseburgi Thietmar krónikájában említik: Jánost, az újonnan alapított wrocławi egyházmegye püspökét 1000-ben Johannem Wrotizlaensem-ként, a várost magát pedig Wortizlawa-ként. Az első városi pecsét felirata: Sigillum civitatis Wracislavie és a város egyszerűsített neve 1175-ben: Wrezlawe.

A korai feljegyzések szerint a középkori város neve lengyelül Wrocisław, csehül Vratislav volt, ami azt jelenti, hogy Wrocislaw/Vratislav városa. A lengyel név kiejtése később egyszerűsödött két lépésben: Wrocisław→Wrotsław→Wrocław, és ezt az egyszerűbb nevet használták a 12. század óta. A cseh változatot latin oklevelekben használták: Wratislavia vagy Vratislavia, de a lengyel kiejtés itt is Wracislavia volt. A későbbi germanizált változatot – Breslau – akkor használták, amikor a város Kelet-Németország egyik fontos városa volt.

Hagyományosan úgy tartják, hogy a várost egy Vratislaw/Wrocislaw nevű személyről nevezték el, bár az nem világos, hogy milyen kapcsolat volt I. Vratiszláv cseh fejedelem és a város között, ha ilyen kapcsolat egyáltalán létezett. Lehetséges az is, hogy a város nevét Vratislav, sziléziai törzsi fejedelem neve után kapta, aki a város első birtokosa volt.

A város neve más nyelveken:

Története[szerkesztés]

Középkor[szerkesztés]

templom épült az évek 1241-1242
Breslau
Wrocław 1945

Wrocław már régóta vásárhely volt, amikor először jegyezték fel nevét a 10. században Vratislaviaként (Wratislaw). I. Mieszko lengyel fejedelem a 990-es években meghódította. 1138-ban Szilézia fővárosa lett. A tatárjárás alatt 1241-ben a lakosság többségét kitelepítették. A várost a mongolok kirabolták és felgyújtották, de nem maradt idejük a vár megvívására, ahová a lakosság többsége menekült.

Az ebből az időből származó oklevelekben a város neve sok változatban szerepel: Bresslau, Presslau, Breslau és Wratislaw. Az újjáépített város 1262-ben magdeburgi városjogokat kapott. A város első ábrázolása Hartmann Schedel világkrónikájában jelent meg 1493-ban.

Mivel a város a Szent Római Birodalom közvetlen vazallusa volt, a német-római császárok biztosították különböző hercegi és királyi dinasztiák uralmát. A város a Hanza-szövetség-nek, az észak-európai városok kereskedelmi ligájának tagja volt. Majdnem a teljes középkor folyamán Wrocław uralkodói a Piast dinasztiából származó sziléziai hercegek voltak. Bár nem tartozott a város hercegségükbe, a wrocławi püspök herceg-püspök volt, amióta Pogarelli Preczlaus püspök (1341-1376) megvásárolta a Grodkówi hercegséget Bolesław Brzeg-i hercegtől és hozzácsatolta a Nysa egyházmegyéhez, ezután a breslaui püspökök titulusa Neise és Grottkau (Nysa és Grodków) hercege lett, és példát mutatott más sziléziai uralkodónak is.

1335-től, Szilézia legnagyobb részével együtt a cseh királysághoz csatolták. 1469-1490 között Sziléziával együtt Magyarországhoz tartozott, majd az 1740-es évekig ismét Csehországhoz csatolták, s ezzel együtt, 1526-tól a Habsburg birodalom része lett. Ettől az időtől kezdve, bár a lakosság nagy része lengyel származású volt, beszédjükben németek lettek. A reformáció alatt a wrocławiak túlnyomórészt lutheránusok lettek, de az ellenreformáció alatt erőszakkal visszatérítették a jezsuiták, akik a Habsburg uralkodók támogatásával tevékenykedtek.

Miután a helyi Piast uralkodóház kihalt, 1675-ben a Habsburgok örökölték Wrocławot. Az osztrák császárok erőteljesen szorgalmazták a város rekatolizálását. Az osztrák örökösödési háború alatt az 1740-es években Sziléziát annektálta a Porosz Királyság.

1741-1918 között hivatalos neve: Königliche Haupt-und Residenzstadt Breslau, azaz Boroszló Királyi Fő- és Székváros, 1918-45 között: Hauptstadt Breslau.

Újkori történet[szerkesztés]

Miután a Habsburgok lemondtak a német-római császári címről 1806-ban, a város porosz kormányzás alatt maradt, és 1871-ben a megalakuló Német Birodalomhoz csatlakozott. Breslau nagy fejlődésnek indult: a város fontos ipari körzetté vált, főleg vászon és pamut ipara volt jelentős, 1860 és 1910 között lakossága megháromszorozódott, elérte a félmilliót. A város határai is nagymértékben kibővültek 1928-ban.

A Nemzetiszocialista népirtás a második világháború alatt a város 10 000 zsidó lakosából sokat megölt. Amikor a Vörös Hadsereg 1945 februárjában a közeledett, Breslaut erőddé nyilvánították és a város lakosságának többségét evakuálták, bár kb. 200 000-en maradtak. Az erődítések építéséhez kényszermunkásokkal erősítették a civil munkásokat és a koncentrációs táborok foglyait is a munkálatok segítésére kényszerítették. A városból menekülő német civil lakosságból a szovjet katonai alakulatok 18 000 gyermeket, asszonyt időst gyilkoltak le.

Közel három hónapos ostrom után, 1945. május 7-én, az európai háború utolsó napján „Festung Breslau” megadta magát, és Kelet-Németország utolsó nagyvárosa elesett. Mintegy 40 000 breslaui a maradt holtan a romok között, és a város csaknem 70%-a elpusztult. Az ostrom alatt a hatóságok egy modern lakótelepet, a Kaiserstraße (most Plac Grunwaldzki) leborotváltak a föld színéről, hogy helyet adjanak egy katonai repülőtérnek, mely utánpótlással látta volna el a várost. Ismeretlen számú német polgár és kényszermunkás veszítette életét a repülőtér építése alatt.

Mint csaknem egész Szilézia, Breslau is Lengyelországhoz került a Potsdami konferencia alatt kötött megállapodás szerint. A legtöbb német túlélőt 1945 és 1949 között erőszakkal kitelepítették a háború utáni német államok valamelyikébe, vagy önként távoztak. Tény, hogy az utolsó német iskolát csak 1963-ban zárták be. Wrocławot újratelepítették Közép-Lengyelország kisvárosainak és falvainak lengyel lakosságával, illetve azokkal, akiket a Szovjetunióból telepítettek ki, azokról a korábbi lengyel területekről, melyek a háború után a Szovjetunióhoz kerültek. Sokan jöttek Lwówból (ma Lviv, Ukrajna), Wilnoból (ma Vilnius, Litvánia) és Grodnóból (ma Hrodna, Fehéroroszország).

A régi belvárost fokozatosan újjáépítették. Csaknem minden monumentális épületet megmentettek. Ma Wrocław a modern Lengyelország egyedülálló európai városa, melynek építészete verseng az osztrák, cseh és porosz városokéval.

1997-ben az Odera kiöntött és a várost komoly árvízkár érte.

Közigazgatási felosztás[szerkesztés]

Wrocław közigazgatásilag kerületekre oszlik. Régebben 5 kerülete volt: Psie Pole, Śródmieście, Stare Miasto, Krzyki és Fabryczna, ezek jelenleg nem rendelkeznek önkormányzattal, csak kihelyezett hivatalokkal és intézményekkel.

Kultúra[szerkesztés]

Múzeumok[szerkesztés]

  • Narodowe (Nemzeti Múzeum)- például Powstańców Warszawy 5,
    • Panorama Racławicka (Raclawicei körkép) (Muzeum Narodowego részlege) – ul. Purkyniego 11,
  • Muzeum Miejskie we Wrocławiu (Wrocławi városi múzeum) és részlegei:
    • Régészeti
    • Néprajzi
    • Művészeti – Rynek-Ratusz,
    • Arzenál – ul. Cieszyńskiego 9,
  • Akademii Sztuk Pięknych (Szépművészeti Akadémia) – ul. Traugutta 19-21,
  • Muzeum Archidiecezjalne we Wrocławiu (Wrocławi érseki múzeum) – például Katedralny 16,
  • Muzeum Architektury we Wrocławiu (Wrocławi építészeti múzeum) – ul. Bernardyńska 5,
  • Geologiczne (Geológiai) – ul. Cybulskiego 30,
  • Mineralogiczne (Ásványtani) (Uniwersytetu Wrocławskiego) – ul. Cybulskiego 30,
    • Mineralogiczne (Ásványtani) (oddział muzeum) – ul. Kuźnicza 21-22,
  • Poczty i Telekomunikacji (Posta- és távközlési)- ul. Krasińskiego 1,
  • Przyrodnicze (Természeti) (Uniwersytetu Wrocławskiego) – ul. Sienkiewicza 21,

Színházak[szerkesztés]

  • Gest (Teatr Mimu Politechniki Wrocławskiej) – ul. Powstańców Śląskich 137A,
  • Filharmonia – ul. Piłsudskiego 19, Biuro Obsługi Widzów, ul. Mazowiecka 17,
  • Impart (Centrum Sztuki WOK) – ul. Mazowiecka 17,
  • K2 – ul. Kuźnicza 29a,
  • Kalambur – ul. Kuźnicza 29A,
  • Kameralny – ul. Świdnicka 28,
  • Opera – ul. Świdnicka 35,
  • Teatr Laboratorium (jelenleg Jerzy Grotowski alkotáskutatási központja) – Rynek-Ratusz 27,
  • Teatr Polski we Wrocławiu ze scenami – ul. Zapolskiej 3,
  • Zenei (Wrocławi Operettszinház) – ul. Piłsudskiego 72,
  • Állami szinház főiskola szinháza – ul. Braniborska 59,
  • Bábszinház – például Teatralny 4,
  • Modern szinház – ul. Rzeźnicza 12,
  • Pantomim szinház – al. Dębowa 16,

  • Plac Solny (Só-tér)

  • Kilátás a Szt. János katedrálisra az Odera túlpartjáról

  • Wrocławi piactér

  • Wrocław – műhold felvétel

  • Piactér – látkép a "boszorkányok hídjáról"

Gazdaság[szerkesztés]

Wrocławban autóbuszokat, vasúti kocsikat, háztartási gépeket, vegyi anyagokat és elektromos berendezéseket gyártanak. Az utóbbi években gyorsan fejlődik a számítástechnika, valamint több külföldi cég leányvállalata (pl.: Siemens, LG, Volvo, HP, QAD, Whirpool, 3M, Bosch, Wabco etc.). A Siemens az egész szoftver részlegét Wrocławba telepíti. Wrocław - Varsó után - a legnagyobb pénzközpont Lengyelországban. A következő bankoknak van székháza: Bank Zachodni WBK, Lukas Bank, Eurobank, Santander Consumer Bank (korábban PTF Bank), Európai Együttműködési Bank. A városban van a legnagyobb számú lízing cég, többek között az Európai Lízing Alap. Jelentős a gyógyszergyártás: US Pharmacia, Hasco-Lek, Galena, 3M, Labor, S-Lab.

Közlekedés[szerkesztés]

WroclawDrogi.svg
pályudvar Wrocław Główny
repülőtér

Úthálózat[szerkesztés]

Wrocławon áthalad az 5. 8. és 94. főút, rövid szakaszon érinti az A4 autópálya, Bielanyban, Wrocław mellett van az autópálya és az 5. és 35. főút csomópontja.

A wrocławi úthálózat sugaras, erősen a város központjára irányul. A 20. század végéig az Odera felett átívelő összes híd a folyó egy mindössze 2500 m hosszú szakaszán épült. A külső kerületek közötti forgalmat a várost keresztülszelő vasútvonalak tovább lassítják. Az 1980-as évektől fokozatosan megépült a belváros körüli elkerülő út, s a tervekben szerepelnek további elkerülő utak, köztük az A8 autópálya is.

Vasúti, légi és vízi szállítás[szerkesztés]

Wrocław fontos vasúti csomópont: Wrocław-Brochów pályaudvar – az ország legnagyobb teherpályudvara. Strachowice nemzetközi repterének a fapados társaságoknak köszönhetően 13 európai várossal van közvetlen összeköttetése. A város forgalmát mindezen túl az Oderán levő teherkikötő is segíti.

Városi tömegközlekedés[szerkesztés]

A városi tömegközlekedés gerincét az 1960-as - 1970-es években a belvárosi részeken erősen megritkított villamoshálózat adja, a külsőbb kerületek kiszolgálását autóbuszok végzik. A város területi kiterjedése és a forgalom intenzitása következtében többször felvetődött városi gyorsvasúti hálózat kialakítása.

Sport[szerkesztés]

Városi Stadion (Wrocław)

A leghíresebb sport klub Śląsk Wrocław

Sparta Wrocław

Oktatás[szerkesztés]

Wrocławi egyetem
Aula Leopoldina
Építészet épülete a műegyetemen

Állami főiskolák és egyetemek[szerkesztés]

  • Uniwersytet Wrocławski – Wrocławi egyetem
  • Politechnika Wrocławska – Wrocławi műegyetem
  • Uniwersytet Medyczny im. Piastów Śląskich – Orvosi egyetem
  • Uniwersytet Ekonomiczny we Wrocławiu – Közgazdasági egyetem
  • Uniwersytet Przyrodniczy we Wrocławiu – természetes egyetem
  • Akademia Sztuk Pięknych – Szépművészeti akadémia
  • Akademia Wychowania Fizycznego we Wrocławiu – Testnevelési főiskola
  • Akademia Muzyczna im. K. Lipińskiego – Zeneakadémia
  • Wyższa Szkoła Oficerska Wojsk Lądowych – Gyalogsági tisztképző főiskola
  • Państwowa Wyższa Szkoła Teatralna im. L. Solskiego – Állami szinművészeti főiskola
  • Nauczycielskie Kolegium Języków Obcych we Wrocławiu

Nem állami oktatási intézetek[szerkesztés]

  • Dolnośląska Szkoła Wyższa Edukacji TWP
  • Dolnośląska Wyższa Szkoła Służb Publicznych "Asesor"
  • Międzynarodowa Wyższa Szkoła Logistyki i Transportu
  • Szkoła Wyższa Rzemiosł Artystycznych i Zarządzania
  • Wyższa Szkoła Bankowa
  • Wyższa Szkoła Filologiczna
  • Wyższa Szkoła Fizjoterapii
  • Wyższa Szkoła Handlowa
  • Wyższa Szkoła Humanistyczna
  • Wyższa Szkoła Informatyki i Zarządzania "Copernicus"
  • Wyższa Szkoła Informatyki Stosowanej
  • Wyższa Szkoła Zarządzania "Edukacja"
    • Wydział zamiejscowy w Kępnie, w Kłodzku
  • Wyższa Szkoła Zarządzania i Finansów
  • Wyższa Szkoła Zarządzania i Bankowości w Poznaniu, Filia we Wrocławiu
  • Papieski Wydział Teologiczny
  • Metropolitalne Wyższe Seminarium Duchowne we Wrocławiu

Híres emberek[szerkesztés]

Városháza
Katedrális a Tumski szigeten

Nobel-díjasok[szerkesztés]

a Nobel-díj elnyerése évének sorrendjében

Építészet, városépítészet[szerkesztés]

az Odera szigetei Wrocławban
Odera

Annak ellenére, hogy a háborúban az épületek 70%-a elpusztult, sok épület vagy eredeti állapotában vagy restaurálva esetleg újáépítve megőrződött. A legkiválóbbakhoz tartoznak a következők: a gótikus városháza a piactéren, gótikus templomok: a katedrális a Tumski szigeten (közelében a Johann Bernard Fischer von Erlach építette elektori kápolna), a Szent Kereszt társaskáptalan templom, a Mária templom Piaskban, a Wrocławi egyetem barokk épületcsoportja (a Lipót aulával), a wrocławi főpályaudvar neogótikus épülete, a Hala Ludowa (Népcsarnok: tervezte Max Berg), a vásárcsarnok (tervezte: Erich Mendelsohn) a wrocławi vásár épületei (többek között Hans Scharoun tervei)

Legfonosabb helyszinek[szerkesztés]

  • Wrocławi piactér
  • Tumski sziget
  • Piasek sziget
  • Słodowa sziget
  • Botanikus kert
  • Szczytnicki park japán kerttel
  • Állatkert (alapítva 1865-ben – Lengyelországban a legtöbb – 565 fajjal, összesen kb. 7100 állat)
  • Régi zsidó temető
  • Nagy sziget


Történelmi építészet (1945-ig)[szerkesztés]

Víztorony Grobliban
Víztorony, Wiśniowa utca
Hala Stulecia
szökőkút
Rendőrség és bíróság
Városi fürdő (1895-97)
  • Román
    • Szt. Giles templom
  • Gótikus
    • Városháza
    • Keresztelő Szt. János katedrális
    • Szt. Márton templom (régebben várkápolna)
    • Szt. Kereszt és Szt. Bertalan társas káptalan
    • Mária Magdolna templom
    • Szent Erzsébet helyőrségi templom
    • Legszentebb Istenanya ortodox temploma
    • Szűz Mária temoplom
    • Szent Adalbert templom (korábban domonkos templom)
    • Máté evangelista temploma
    • Szent Vince templom (régebben premontrei)

Szent Wacław, Stanisłaes és Dorottya temploma (régebben ferencesrendi templom)

Mai építészet (1945 után)[szerkesztés]

  • Szocreál
    • Kościuszkowska Dzielnica Mieszkaniowa (például Kościuszki i Arkady), (Roman Tunikowski)
    • Gmachy Politechnika Wrocławska|Politechniki przy például Grunwaldzkim, (Krystyna és Marian Barscy)
  • Modern
    • Galeriowiec przy ul. H. Kołłątaja, (Jadwiga Grabowska-Hawrylak, Edmund Frąckiewicz, Maria és Igor Tawryczewscy)
    • Trzonolinowiec
    • rotunda Panorama Racławicka|Panoramy Racławickiej, (Marek Dziekoński)
    • Wieżowce mieszkalne (":commons:Fájl:Wroclaw Grunwaldzki Hawrylak 2002.jpg|sedesowce") na például Grunwaldzkim, (Jadwiga Grabowska-Hawrylak)
    • Akademiki "Ołówek" i "Kredka", (Krystyna és Marian Barscy)
    • Poltegor
  • Posztmodern

Fontosabb hidak[szerkesztés]

Grunwaldzki híd
Zwierzyniecki híd az állatkert felől
Trzebnica hidak
Osobowicki híd
Rędziński hid
  1. Most Bartoszowicki (árvízi csatorna)
  2. Most Bolesława Krzywoustego (Widawa)
  3. Most Brodzki (Bystrzyca (Odera mellékág))
  4. Most Burzowy (Városi csatorna)
  5. Most Dekarski (Widawa)
  6. Most Dmowskiego (déli Odera)
  7. Most Grunwaldzki (Odera)
  8. Mosty Jagiellońskie (árvízi csatorna és vitorlás csatorna)
  9. Most Jarnołtowski (Bystrzyca)
  10. Most Kleciński (Ślęza)
  11. Most Kłokoczycki (Widawa)
  12. Most Krupniczy (Várárok)
  13. Most Marszowicki (Bystrzyca)
  14. Most Maślicki (Ślęza)
  15. Mosty Mieszczańskie (déli Odera)
  16. Most Milenijny (Tysiąclecia) (Odra)
  17. Mosty Młyńskie (Odra)
  18. Most Muchoborski (Ślęza)
  19. Most Oławski (Oława folyó)
  20. Most Oporowski (Ślęza)
  21. Mosty Osobowickie (Városi csatorna, Öreg Odera, Różanka csatorna)
  22. Most Parkowy (Felső Oława)
  23. Most Partynicki (Ślęza)
  24. Most Pawłowicki (Dobra folyó)
  25. Most Pęgowski (Widawa)
  26. Most Piaskowy (Odera)
  27. Most Pilczycki (Ślęza)
  28. Most Pilczycki Nowy (Ślęza)
  29. Most Piotra Skargi (Várárok)
  30. Most Pokoju (Odera)
  31. Most Polanowicki (Widawa)
  32. Mosty Pomorskie (déli Odera.)
  33. Most Rakowiecki (Oława folyó)
  34. Most Ratyński (Bystrzyca)
  35. Most Rędziński (Odera)
  36. Most Sądowy (Várárok)
  37. Most Sikorskiego (déli Odera.)
  38. Most Słodowy (Odera)
  39. Most Sołtysowicki (Widawa)
  40. Most Strachociński (Csatorna)
  41. Most Strzegomski (Ślęza)
  42. Most Swojczycki vagy Bolesława Chrobrego (árvízi csatorna és vitorlás csatorna)
  43. Most Szczytnicki (Öreg Odera)
  44. Mosty Średzkie (Bystrzyca)
  45. Most Św. Antoniego (Várárok)
  46. Most Św. Klary (Odera)
  47. Most Św. Macieja (déli Odera)
  48. Mosty Trzebnickie (Kanał Miejski, Stara Odra, Kanał Różanka)
  49. Most Tumski (Odera)
  50. Mosty Uniwersyteckie (déli Odera
  51. Mosty Warszawskie (Városi csatorna és Öreg Odera)
  52. Most Widawski (Widawa)
  53. Most Wilczycki (Widawa)
  54. Most Zaleski (Czarna Woda)
  55. Most Zakrzowski (Widawa)
  56. Most Zwierzyniecki (Öreg Odera)
  57. Most Żernicki (Ślęza)
  58. Kładka Barani Skok (Oława)
  59. Kładka Bielarska (Odra)
  60. Kładka Muzealna (Várárok)
  61. Kładka Oporowska (Ślęza)
  62. Kładka Parkowa (Oława)
  63. Kładka Siedlecka (Oława)
  64. Kładka Świętego Antoniego (Várárok)
  65. Kładka Złotnicka (Bystrzyca)
  66. Kładka Zwierzyniecka (Odera)

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Wrocław témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wrocław&oldid=13497604”