Wok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wok kínai faszenes tűzhelyen

A wok egy Kínából származó főzéshez használt edény, melyet hagyományosan egész Kelet-Ázsiában használnak. Alakja leginkább egy gömb metszetére hasonlít. A wok univerzálisan használható konyhai eszköz, segítségével lehet kevés, vagy bő olajban sütni, főzni, párolni, vagy a fölé helyezett bambusz gőzölő edényekben gőzölni. A wok a kínai konyha elengedhetetlen része, de mára már az egész világon használják.

Felépítése, fajtái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alakja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ételkészítés a wokban
Étel wokban tálalva

A wok legfontosabb jellemzője az alakja. A hagyományos kínai wok olyan, mintha egy gömb felének belső felülete lenne. Ennek a formának az előnye, hogy a wok aljában nagyon magas hőmérséklet érhető el viszonylag alacsony energiafelhasználás mellett. A magas hőmérsékleten az ételek nagyon gyorsan készre süthetők, ez a kínai konyha egyik jellemzője. Európában kaphatók olyan wokok is, melyeknek alja lapos, így használhatók elektromos tűzhelyen is.

Mérete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A wok átmérője általában 30 cm és 2 m között van de ennél lehetséges kisebb és nagyobb méretű is. Az átlagosan 30 cm átmérőjű wokot a háztartásokban használják, a hatalmas méretű eszközöket jellemzően éttermek konyháin találhatjuk.

Anyaga[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régebbi időkben a wok hagyományosan vasból készült, ma jellemzően vasból vagy acélból. Az acélból készült wok általában vékonyabb, könnyebb, olcsóbb a vasból készült vastagabb, nehezebb. A legdrágább wokok kézzel kovácsoltak.

Fogója[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fogója kétféle lehet: hosszúkás (mint egy palacsintasütőé), vagy gyűrűs. A fogó lehet fém, de találkozhatunk fából vagy egyéb anyagból készült fogóval is. Ha a wok fogója gyűrűs és fémből készült, akkor nagyon felforrósodhat, ezért a szakácsok sokszor vastag konyharuhával fogják meg.

Használata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A wok használható bő olajban sütésre, kevés olajban sütésre vagy pirításra, párolásra, főzésre, gőzölésre. A legjellemzőbb eljárás szerint kevés olajat (2-3 evőkanál) a wokban felforrósítunk, majd ebben hirtelen sütjük a húst, vagy zöldségeket. Az olajnak nagyon forrónak kell lennie. Sokan az olajat csak a már felforrósodott, füstölő felületű wokba teszik bele. A wok előnye, hogy a forró olajban, illetve wokban az apróra vágott alapanyagok nagyon gyorsan megsüthetők. A félgömb alak lehetővé teszi, hogy az ételt a wok oldalsó falára feltolva az olajat lecsepegtessük, vagy a sütésből kicsit kivegyük (hiszen a wok alja forróbb, fala hűvösebb).

A kínai szakács a wokban az ételt bambusz lapáttal, fakanállal vagy pálcikával, de leginkább a vok rázásával forgatja.

Hagyományosan a wokot nagyon magas hőmérsékletet (1100-1200 C) adó, Kína teljes területén ismert, faszenes tűzhelyeken használták. Napjainkban a jelentősebb kínai éttermek konyháiban, világszerte ahol nagyobb kínai enkláve található, speciális nagy teljesítményű gázfűtéses wokégőket használnak. Ezek hőmérséklete jobban közelit egy kovácsműhely tűzhelyének hőmérsékletére, mint a hagyományos európai konyhákéra.

Erre az extrém magas hőmérsékletre ahhoz van szükség, hogy a speciális fűszerezett olajban lefolyó Maillard kölcsönhatásra [1] létrejöjjön az ízanyagok jellegzetes keveréke a "wok hej". Ez a kémiai reakció azonban csak a víz forráspontját jóval meghaladó hőmérsékleten valósul meg. Az alapanyagok, különösen a zöldségek nagy mennyiségű vizet tartalmaznak. Ennek a víztartalomnak az elpárolgásához (gőzképződéshez) hatalmas energiára van szükség, ez az energiaelvonás gyorsan lehűtheti a wokot és ha a wok hőmérséklete nem kellően magos, a zöldség nem megsül, hanem megfő. A wokban egyszer érvényesül a forró fém, perzselő olaj, forró gőz, és ezzel együtt a forró száraz levegő hatása, azaz a hőtanból ismert minden folyamat a kondukció, a kondenzáció és konvekció. [2]

A wok felszíne a kondukciós zóna. Itt az étel közvetlenül érintkezik az olajozott forró fémmel. Ez a legforróbb terület. Közvetlen e felett van a wok kondenzációs zónája ahol a forró olajban dobva rázva sül az étel. Látványkonyhákban láthatjuk a gomolygó gőzfelhőket. Jóval a wok felett van a konvekciós zóna forró száraz levegője. A kínai szakácsok az alapanyagokat e három zóna között dobva rázva szabályozzák az étel elkészítését. Az, hogy a készülő étel minden zónában csak a szükséges időt töltse nagy szakismeretet és nagy gyakorlatot igényel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Wok témájú médiaállományokat.
  1. Nathan Myhrvold: The Maillard Reaction (angol nyelven)
  2. Nathan Myhrvold: Taming the breath of a wok (angol nyelven)