Winston Churchill (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Winston Churchill
Portrait of Winston Churchill.jpg
Élete
Született 1871. november 10.
Saint Louis (Missouri), Egyesült Államok
Elhunyt 1947. március 12. (75 évesen)
Winter Park, Florida
Nemzetiség amerikai

Winston Churchill (1871. november 10. − 1947. március 12.) amerikai regényíró, egyike a 20. század elejének legtöbb könyvet eladó szerzőinek.

Hírét manapság beárnyékolja nála sokkal híresebb névrokona, akit bár ismert, de rokoni szálak nem fűzték hozzá.

Életrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Churchill a missouri St. Louisban született, Edward Spalding és Emma Bell (Blaine) Churchill gyermekeként. A missouri Smith Akadémia majd a Haditengerészeti Akadémia diákja volt, ahol 1894-ben végzett. A Haditengerészetin már kitűnt mind ösztöndíjai, mind tanulói tevékenysége miatt. Kitűnő vívó lett, és megszervezte az első annapolisi nyolctagú evezőcsapatot, melynek két évig kapitánya is volt. Diploma után az Army and Navy Journal szerkesztője lett. Később otthagyta a tengerészetet, hogy írói karrierbe kezdjen. 1895-ben a Cosmopolitan Magazine vezérigazgatója lett, de kevesebb, mint egy év múlva visszavoult, hogy több ideje legyen az írásra.[1] Bár regényei lettek a leghíresebbek, versei és esszéi is megjelentek.

Első regénye a The Celebrity volt 1898-ban. A következő már szenzációvá vált, kétmillió példányt adtak el belőle, és Churchill meg is gazdagodott. Következő két könyve is nagy sikernek örvendett.

Regényei kezdetben történelmi témájúak voltak, de később már a kor Amerikájában játszódtak. Gyakran saját politikai gondolatait is beleszőtte műveibe. Naturalista stílusban alkotott, és páran a legbefolyásosabb amerikai naturalistának nevezték.

1899-ben egy Charles Platt tervezte kúriába költözött a New Hampshire-i Cornishban, melyet Harlakenden House-nak nevezett el. Megismerkedett a cornishi művészkolóniával és a politikában is részt vett - parlamenti tagnak választották 1903-ban és 1905-ben.[2] 1906-ban republikánus jelölként indult a kormányzói posztért, de sikertelenül; többet nem pályázott. 1917-ben megjárta az első világháború csatatereit, e élményeiről írta meg első prózai műveit.

Kis idővel ezután kezdett el festeni, és tájképei is ismertek lettek. Néhány művét ki is állították New Hampshire-i gyűjteményekben.

1919-ben Churchill felhagyott az írással és visszavonult a közéletből, melynek eredményeképp lassan feledésbe merült. Húsz év múlva, 1940-ben megjelent The Uncharted Way című könyve, melyben vallással kapcsolatos gondolatai olvashatók. Nem akarta, hogy nyilvánosság övezze e művét, és kevesen is figyeltek fel rá. Kevéssel halála előtt azt mondta, "nehéz nekem már regényíróként gondolni önmagamra, hisz mindaz mintha egy másik élethez tartozna".

A floridai Winter Parkban halt meg 1947-ben, felesége után három évvel.[3] Három gyermekük volt, köztük az ismert borszakértő, Creighton Churchill.[4][5] Dédunokája Chris Churchill albany-i újságíró.

Kapcsolata a névrokonával[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Churchill találkozott és időnként kommunikált is a brit államférfival, Winston Churchill-lel (akihez tudomásunk szerint nem fűzték rokoni szálak). Az amerikai Churchill vált hamarabb híressé, és az 1890-es években sokkal ismertebb volt brit névrokonánál. Kettejüket alkalomadtán még mindig összekeverik antikváriumokban, bár a brit Churchill csak egy regényt írt (Savrola címmel), és inkább történelmi munkáiról és újságcikkeiről híres.

Mindkettejüknek volt politikai karrierjük, és amatőr festők voltak. Felsőfokú tanulmányaikban is van hasonlatosság: mindketten közszolgálati egyetemet végeztek és rövid ideig (ugyanabban az időszakban) szolgáltak is országuk hadseregében. Egyikük tengerész, másikuk tiszt volt.[6]

A brit Churchill, miután tudomást szerzett az amerikai Churchill könyveiről, levélben azt az ajánlatot tette neki, hogy "Winston S. Churchill" néven adja majd ki műveit a félreértések elkerüléséért, felhasználva középső nevét (a politikus teljes vezetékneve ugyanis Spencher-Churchill volt). Az író elfogadta az ötletet, azzal a megjegyzéssel, hogy ő is hasonlóan járna el, ha lenne középső neve.[7][8]

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Regények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • The Celebrity (1898)
  • Richard Carvel (1899)
  • The Crisis (1901)
  • Mr. Keegan's Elopement (keményborításban) (1903) - eredetileg 1896-ban jelent meg magazinban
  • The Crossing (1904)
  • Coniston (1906)
  • Mr. Crewe's Career (1908)
  • A Modern Chronicle (1910)
  • The Inside of the Cup (1913)
  • A Far Country (1915)
  • The Dwelling-Place of Light (1917)
  • The Uncharted Way (1940)

További írásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Richard Carvel; színdarab a Broadwayen, (1900–1901)
  • The Crisis; színdarab a Broadwayen, (1902)
  • The Crossing; színdarab a Broadwayen, (1906)
  • The Title Mart; színdarab a Broadwayen, (1906)
  • A Traveller In War-Time (1918)
  • Dr. Jonathan; színdarab három felvonásban (1919)
  • The Psychology of the Gospel Doctrine

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. "Churchill, Winston". Encyclopædia Britannica.
  2. (1907.) „CHURCHILL, Winston”. Who's Who, 59, p. 335. o.  
  3. (28 May 1945). MRS. WINSTON CHURCHILL; Wife of American Novelist Dies in New Hampshire, The New York Times
  4. (1 December 1984). Creighton Churchill Is Dead; Wine Writer and Consultant, The New York Times
  5. Couture, Michael (22 February 1972). Creighton Churchill: A wine taster par excellence, Boca Raton News
  6. Dockter, Warren (2011. október 1.). „The Tale of Two Winstons”. The Historian 111, 10–13. o.  
  7. The Age October 19, 1940, hosted on Google News: Two Winston Churchills. (Hozzáférés: 2013. október 25.)
  8. My Early Life - 1874-1904, hosted on Google Books. Oldham. Hozzáférés ideje: 2013. október 25. 

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]