Winchkler István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Winchkler István
Született1890. január 11.
Győr
Elhunyt1940. január 20. (50 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
NemzetiségeMagyarország magyar
Foglalkozása
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1935–1936)
  • Magyarország kereskedelem- és közlekedésügyi minisztere (1935. szeptember 2. – 1936. október 12.)
SírhelyeFarkasréti temető (6/5-1-5)
A Wikimédia Commons tartalmaz Winchkler István témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Winchkler István (Győr, 1890. január 11.Budapest, 1940. január 20.) magyar jogász, diplomata, politikus, a Gömbös-kormány kereskedelem és közlekedésügyi minisztere.

Élete[szerkesztés]

Winchkler István Győr-ben született 1890. január 11-én. A budapesti egyetem állam- és jogtudományi karán tanult és szerzett diplomát, majd bírói és ügyvédi szakvizsgát is tett. 1909-ben törvényszéki bíró és kinevezik a budapesti törvényszékhez. Bécsben és Párizsban 1919-től diplomataként dolgozott. 1930-ban a berlini tárgyalásokon és 1932-ben a római tárgyalásokon mint gazdasági szakértő vett részt. Megbízást kapott a kormánytól a Külkereskedelmi Hivatal megszervezésére 1932-ben. 1933. január 1. és 1935. március 5. között a Külkereskedelmi Hivatal elnöke volt kormánybiztosi jogkörrel. 1935. augusztusáig a kormány kereskedelemügyi államtitkára, 1935. augusztus 1. - szeptember 2. között pedig a kormány kereskedelem- és közlekedésügyi államtitkár volt. A megszerveződő Gömbös-kormányban 1935. szeptember 2. és 1936. október 12. között kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter volt. Ebben az időszakban vehette át Szegeden a Baross-lánc-ot, amikor megalakult a Baross Szövetség a Déli kerületben. 1936-ban az 1936-os magyar idegenforgalmi évkönyv egyik fő szerzője. 1936. június 29-én találkozott Mussolinivel, ahol az olasz–magyar búzaegyezményről és az olasz-etióp háborúról esett szó. Winchkler Lessona gyarmatügyi minisztert is felkereste, aki kilátásba helyezett egy bányakoncessziót Magyarország számára. 1935-1936 között országgyűlési képviselő és a Nemzeti Egység Pártja programját támogatta. Politikusi pályájának befejeztével a Magyar Folyam- és Tengerhajózási RT. elnök-vezérigazgatója lett.

Könyvei[szerkesztés]

  • A magyar idegenforgalom évkönyve 1936. - Idegenforgalmi Újságírók Szindikátusa, 1936.

Emlékezete[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]