William Hanna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
William Hanna
Whanna jbarbere academy awards.jpg
William Hanna és Joseph Barbera a hét Oscar-díjjal
Született
1910. július 14.
Új-Mexikó
Elhunyt
2001. március 22. (90 évesen)
Születési neve William Denby Hanna
Nemzetisége amerikai
Foglalkozása animátor, rendező
Halál oka nyelőcsőrák

William Hanna az IMDb-n

William Hanna (Új-Mexikó, 1910. július 14.Kalifornia, 2001. március 22.) amerikai rajzfilmkészítő, producer. Társával, a szintén világhíres Joseph Barberával 1957-ben alapították meg közös stúdiójukat, a Hanna-Barberát, melynek számos rajzfilm-klasszikust köszönhet a világ.

Hanna-Barbera[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első nagyobb animációs stúdió, ami kifejezetten televíziós projektekkel foglalkozott, a Hanna-Barbera lett. Mikor az MGM bezárta rajzfilmes részlegét 1957-ben, Hanna és Barbera átnyergelt a tévéhez, s családi műsorokat kezdtek készíteni. Az első Hanna-Barbera-sorozat az NBC-n sugárzott The Ruff & Reddy Show, az első csatornafüggetlen műsor pedig a Foxi Maxi (The Huckleberry Hound Show) volt. A stúdió a hatvanas években érte el működésének legnagyobb sikereit, mikor elindult az ABC-n a Frédi és Béni (The Flintstones), az első, egyenként félórás részekkel jelentkező animációs sitcom. A sorozat főműsoridőben futott. A Flintstones volt az első főműsoridős Hanna-Barbera-sorozat, s olyanok követték, mint a The Jetsons, a Turpi úrfi (Top Cat) és a Jonny Quest.

Sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A két zseniális rajzfilmes stúdiói Hollywood legismertebb animációs vállalataivá nőtték ki magukat, munkáik százai a popkultúra szerves részeivé váltak. Első híres rajzfilmjük a Tom és Jerry volt, amely még filmvásznon aratott hatalmas sikert. A "két kőkorszaki szaki", Frédi és Béni történetének ötlete 1960-ban fogant meg, és a róluk szóló történet volt az első tévés rajzfilm-sorozat az USA-ban, amelyet főműsoridőben sugároztak. Abban is első, hogy emberi alakok szerepeltek benne, és egy-egy epizódja hosszabb volt, mint az akkor szokásos 6-7 perc. A sorozatot ma is a világ 80 országában sugározzák a tévécsatornák. Azután következett a Jetson család, majd Scooby-Doo, a kutya, aki először a 1969-ben örvendeztette meg a kicsiket és a nagyokat a tévéképernyőn, majd nagy sikerű film is készült a játékos eb kalandjaiból. A nyolcvanas években a "szmörfök" (The Smurfs), vagyis a Hupikék törpikék, e pici kék, emberszerű lények lettek a szerzőpáros legkedveltebb figurái, s az ő történeteikből készült tévéshow mintegy harminc országban látható.

Hanna-Barberától a Cartoon Networkig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nyolcvanas évek végén a szombat reggeli műsorsáv sikere megtört. A Hanna-Barbera Productions-t problémák gyötörték: más stúdiók műsorai rendre legyőzték nézettségben, s mikor az NBC megszüntette a Hupikék törpikék-et 1990-ben, a stúdiónak nem maradt más bejáratott címe. Végül a klasszikus karakterek visszahozása mellett döntöttek mint Frédi és Béni vagy Scooby Doo; az 1990-es Jetsons: The Movie húsz milliót hozott a cégnek. 1987-ben a Great American Insurance Company tulajdonosa, Carl Lindner Jr. vette meg a H-B részvényeinek döntő többségét, míg 1989-ben Tom Ruegger vezetésével egy sor animátor hagyta el a vállalatot, hogy megalapítsák a Warner Bros. Animationt. A Great American kiszállt az üzletből és eladta a H-B-t a Turner Broadcasting Systemnek 1991-ben, akik így megszerezték a teljes archívumot, és 1992-től sugározni kezdték a Cartoon Networkön. Legelőször bezárásra ítélték a stúdiót, de a Fred Seibert vezette Hanna-Barbera új csapata (Seth MacFarlane, Butch Hartman és Genndy Tartakovsky) új, rendkívül sikeres sorozatokat indított, mint például a Dexter laboratóriuma, a Johnny Bravo, a Boci és Pipi, az Én vagyok Menyus, a Pindúr pandúrok vagy a Bátor, a gyáva kutya. Ezek a műsorok egyszerre szólították meg a felnőtt és a gyermek közönséget popkulturális utalásaikkal és szexuális kikacsintgatásaikkal. A Cartoon Network később a régi Hanna-Barbera-rajzfilmeket a Boomerang csatornára küldte.

A Time Warner megvásárolta a Turnert 1996-ban, s így a H-B rajzfilmek jogait is. Ezidőtájt hagyta el a céget Fred Seibert, hogy megalapítsa saját stúdióját, a Frederator Studios-t. 1998-ban a H-B beköltözött a Warner Bros. Animation épületébe, és William Hanna 2001-es halálával a Hanna-Barbera cégnév többé nem létezett. Ezután minden animációs munkálat a Cartoon Network Studios-nál készült.

A Flintstones 1966-os befejezése után a stúdió a szombat reggeli műsorsáv felé fordult, de a hetvenes években ezen kívül olyan csatornafüggetlen szériákat is alkottak, mint a Wait Till Your Father Gets Home. A Scooby-Doo, merre vagy? fergeteges sikere után (ami először 1969-ben futott a CBS-en) a Hanna-Barbera a következő évtizedben a Scooby-formulát használta: egy csapat tinédzser rejtélyeket old meg, s ebben általában segítségükre van egy humoros állat vagy egy szellem. Scooby-Doo inkarnációi 17 évadon keresztül futottak a CBS-en és az ABC-n, majd 1981-ben a stúdió ismét mérföldkőhöz jutott: a Hupikék törpikék lett a legsikeresebb, nem-Scooby sablont alkalmazó sorozatuk.

Legismertebb, leghíresebb alkotásaik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]