Willem Claesz Heda
Willem Claesz Heda (Haarlem, 1594. — Haarlem, 1680. körül) az egyik legkiválóbb holland csendéletfestő a holland aranykorban.
Tartalomjegyzék |
Életpályája [szerkesztés]
Haarlemben élt és dolgozott, a Szent Lukács céh vezetője volt. Életéről keveset tudunk, munkásságáról annál többet. A holland csendéletfestés legnagyobb mestereinek egyike. Leginkább megterített asztalokat festett pástétomokkal, sonkákkal, a tenger gyümölcseivel, stb. Az italokat csillogó üvegpoharakban és ezüstserlegekben ábrázolta. Csendéleti tárgyait úgy rendezte el, hogy a különböző színű és felületű tárgyakat ellentéteikkel egybehangolja és a részletek megfestésével együtt is egységes festői benyomást keltsen. Festményein az aranysárga, a barna és a szürke színek dominálnak. A holland aranykorban Heda tónusos stílusa a legjellegzetesebb példa.
Monokróm csendéletei közül kiemelkedik Csemege című képe, amelyen az étkezés után magára hagyott polgári asztalt ábrázolja a legnagyobb részletességgel, s a legdiszkrétebb árnyalatokkal, amely a hamuszürke, az ezüstszürke, a mogyorószín és az okker középárnyalataiból adódik. A hátrahagyott étkek és edények részletező komolysággal való megfestése mágikus realizmust sugall.[1]
Bankett csendélete szintén híres, e képen Heda félig megevett ételeket ábrázol, kagylóhéjat, szétszórt olajbogyót és vagdalt pitét. A 17. századi Hollandiában ünnepi alkalmakra darált pitét készítettek húsból, ízesített gyümölcsökből, mazsolából, fűszerekből, citromszeletekből. Heda a terített asztal megfestését étkezés előtt, étkezés közben és étkezés után is felvállalta, s a művészet rangjára emelte, egyben tudósítja az utána következő századokat a holland polgárok igényes étkezési kultúrájáról.[2] Szimbolikus emberi mondanivalókat (hiúság, emlékezz a halálra) is megjelenített csendéletein, lásd Vanitas című képeit.[3]
Mintegy hetven csendélete ismeretes, amelyeket híres múzeumok őriznek, a Rijks Múzeum Amszterdamban, a Museum Boijmans Van Beuningen Rotterdamamban és a Museum of Fine Arts Gentben. Más jeles múzeumokban is vannak munkái, például a párizsi Louvre-ban, a moszkvai Ermitázsban, a drezdai Staatliche Kunstsammlung-ban, stb.[4] A budapesti Szépművészeti Múzeum is őrzi egy szép, szignált csendéletét.
Galéria [szerkesztés]
-
Reggeli rákkal : csendélet (Ermitázs)
-
Csendélet (magángyűjtemény, New York)
-
Bankett csendélet vagdalt pitével /étkezés féidejében/ (National Gallery of Art, Washington D.C.)
-
Csemege /étkezés után/ (Louvre)
Jegyzetek [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- A művészet története : a barokk. Budapest : Corvina, 1988. Willem Claesz Heda lásd 190-191. p. ISBN 963 13 2393 5
- Művészeti lexikon. 1. köt. Szerk. Éber László. Budapest : Győző Andor, 1935. Willem Claesz Heda lásd 446. p.
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
|
|||||

