Wilkins-selfjég
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Wilkins-jégself az Antarktisz nyugati részén fekszik az Alexander-sziget mellett. A közelében van a Charcot Island és a Latady Island is. A jégselfet Jean-Baptiste Charcot fedezte fel egy francia antarktiszi expedíció során 1910-ben. Hubert Wilkins 1929-ben vizsgálta meg a területet. Innen a selfjég neve.
A Wilkins-jégself körülbelül 130 km széles és 100 km hosszú. 2008. március 25-én levált a jégnyelv 415 négyzetkilométeres szakasza.[1][2] A Brit Antarktiszi Kutatóprogram (BAS/British Antarctic Survey) adatai szerint az Antarktisznak erről a részéről korábban már hat jégtömb szakadt le, a legnagyobbak 1995-ben és 2002-ben törtek le.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Associated Press, "Western Antarctic Ice Chunk Collapses"
- ↑ Satellite imagery from the United States National Snow and Ice Data Center at the University of Colorado at Boulder offered the first alert. (Mercopress, " Gigantic ice shelf breaking away", 26 March 2008).
