Wikipédia-vita:Nyitott kérdések jogászokhoz

Lényeges különbség: Wikipédiában felhasználhatóság és szabad licenc

No ez egy kemény téma és már inkább filozófiai, de jogi aspektusai is vannak.

A Wikipédia célja, hogy egy mindenki által szabadon használható lexikont állítson össze.

Állandó vitatéma, hogy mit jelent az, hogy "mindenki" és mit jelent az, hogy "szabadon használható".

Szövegeink mind a GFDL licenc alatt állnak. A GFDL nem korlátozza a kereskedelmi felhasználást, ha akarom könyvbe nyomtatom a II. világháború szócikket és árulom a boltban.

A Wikipédiában használt képeknél bonyolultabb a helyzet:

1. vannak képek, amiket egyszerűen jogsértő idemásolni, például a legfrissebb Playboy magazin poszterképe (ők abból élnek, hogy azt árulják, joggal perelnek be, hogyha mi itt ingyen közzétesszük)
2. vannak képek, amik egy szabad licenc alatt elérhetőek bárki számára tetszőleges célra (beleértve a módosításokat, kereskedelmi felhasználást, szabad terjesztést):
   1. közkincs képek
   2. GFDL, cc-by-sa, egyéb szabad licencek
3. vannak képek, amik a magyar Wikipédiában a magyar jog szerint felhasználhatóak de nem szabad licencűek, kereskedelmi célra nem, vagy korlátozottan használhatóak, tetszőleges célra nem használhatóak
   1. például azért mert a szerző engedélyt adott a Wikipédiában való publikálásra (lásd: Sablon:Jogvédett)

Nagyon fontos, hogy a 2 és a 3 pontok közötti különbség a Wikipédia számára abszolúte lényeges.

Ha a kép nem szabad licencű, akkor ezt minimum a megfelelő sablonnal/kategóriával jelölni kell. A Wikimedia alapítvány projektjeiben a 3. kategóriába tartozó képeket nem szeretik. Ezek egy részét (a kizárólag nem kereskedelmi célra felhasználható képeket) az angol Wikipédiába már nem engedik feltölteni, és a Wikimedia Commonsba (valamint pl. a második legnagyobb német Wikipédiába) pedig kizárólag a 2. kategóriájú képeket engednek feltölteni.

-- nyenyec ☎ 2005. július 21., 18:57 (CEST)

Kedves Nyenyec, nagyon jól összefoglaltad a dolgot, csak a 2. és 3. pontot kellene még egy kicsit tisztázni. A "kereskedelmi használat" a döntő kérdés. Csak az a kérdés, hogy szegény userek honnan tudják, hogy egy adott anyag akár kereskedelmi célból is felhasználható-e? A szabad licenc azért szabad

• mert a szerző szabaddá tette,
• mert a szerzői jogi védelmi idő lejárt,
• mert nem tudunk akadályozó jogról.

De csupán azért nem engedni a Jim Beam emblémáját a Jim Beam szócikkben megjelenni, mert - mondjuk -

• Jim Beam felirattal engedély nélkül italt gyártani védjegybitorlás,
• Jim Beam felirattal engedély nélkül más árut (pl. napszemüveget) előállítani nagy valószínűséggel Magyarországon védjegybitorlás, az Egyesült Királyságban unfair competition,
  • szóval csak ezért nem engedni
    • szűklátókörűség.

--Millisits 2005. július 21., 19:31 (CEST)

"Mindenki" - azt jelenti, hogy válogatás nélkül bárki (és ezért jogi szövegekben nem a mindenki, hanem az "aki" formában szerepel, pl. "Aki mást megöl", vagyis bárki, aki bárki mást megöl.--Millisits 2005. július 21., 19:31 (CEST)

A szűklátókörűségre: van egy kedves ismerősöm, aki Szekszárdon grafikus, és – többek között – boroscímkéket tervez. Egy ilyen címke megtervezése nem 5 perc, és nem a köldökéből rázza ki (legalábbis ezt nem említette). Így én joggal feltételezem, hogy a címke alkotói folyamat része, és így jogi oltalmat élvez. (Mindenesetre meg lehet élni belőle, akkor pedig vélhetően jelentős kereskedelmi értéket is képviselnek.) Így feltételezem, hogy a fenti összefoglalód, mellyel egyeseket szűklátókörűnek tüntettél fel hibás, hiszen nem azért nem engedik a szűklátókörűek a Jim Beam emblémát a cikkben megjelentetni, mert azt a védjegyjog védi (egyébként is furcsa, hogy mindig ezt hozod fel, amikor azt hittem én is leírtam – mint fő szűklátokörű – hogy ezeket szinte mindig használhatjuk, ha a védjegytörvény elég szigorú [vagy a mi szempontunkból laza] dolgaiba nem ütközünk), hanem a szerzői jog miatt. Ugyanez a probléma merül fel az albumborítóknál, a könyvborítóknál, és általában minden eredeti mű digitális reprezentációjánál, ahol a mű szerzője egészséges életnek örvend. Csak azért írom – kérdezem? – mindezt, hogy nehogy elbeszéljünk egymás mellett. Rosszul látom a kérdést, és a Jim Beam embléma nem esik szerzői jogi oltalom alá? (Lehet, hogy van valami jog, ami ezeket a képeket kiemeli a szerzői jog alól, csak én nem tudok róla! Ha van ilyen, akkor ne titkold el!) --grin ✎ 2005. július 27., 10:40 (CEST)

Erre van a fair use policy. Nézz utána az angol wikipédiában. Persze ez US jog, de a Mikiegér lobby miatt többnyire Magyarországon is hasonlóak a szerzői jogi törvények. – 80.98.75.217 2007. november 1., 17:43 (CET)

beszélgetés és kérdés

Szét kellene a lapon választani magát a kérdést és az arról folyó vitát (vizuálisan), illetve az elején szereplő szakaszoknál eldönteni, hogy ismertetőről van szó, vagy pedig már ott is kérdésekről. --grin ✎ 2005. július 26., 20:56 (CEST)

Igen, ha lesz időm megcsinálom. A lap célja az lenne, hogy közös erővel összegyűjtsük és rohanó, ámde segítőkész jogászok számára tömören és kontextusba helyezve, világosan leírva a szerzői joggal kapcsolatos kérdéseket. -- nyenyec ☎ 2005. július 26., 21:25 (CEST)

Meg nem írtad oda, hogy bárki beleírhat-e, hogyan, kell-e aláírás, stb. :) Azért belekontárkodtam ennek ellenére :) --grin ✎ 2005. július 27., 10:28 (CEST)

Felhasználhatóak-e szabadon a céges logók

A logók felhasználása tudtunkkal két fő akadályba ütközhet:

• Védjegyek védelme
• Szerzői jogi védelem.
  • Helyesen gondoljuk-e, hogy az első alapján a logók felhasználhatóak a lexikonban illusztrációként (amennyiben nem megtévesztő, félrevezető)?
  • Helyesen gondoljuk-e, hogy a konkrét logókat ábrázoló, de mások által készített ábrákat a szerző hozzájárulása nélkül – a szerzői jogvédelem alapján – nem használhatjuk fel szabadon?

Az aláírás nélküli kérdésre: a szerzői jogi törvény nem szabályozza a logók, csak a grafikai, festészeti stb. alkotások oltalmát, a szerző anyagi és személyhez fűződő jogaira tekintettel.

A logó a szerzői jog szerint tehát egyben szerzői alkotás is (sohasem állítottam az ellenkezőjét)

A Polgári Törvénykönyv a szellemi alkotások között önálló törvényekre utalva említi a védjegy, a formatervezési minta (közhasználatú szóval: dizájn) és külön a szerzői jogot. Ezért állítom, hogy a védjegytörvény nincs alárendelve a szerzői jogi törvénynek, alapvetően másról rendelkezik.

A végkövetkeztetéssel nem értek egyet, ezért is kezdeményeztem a vitát. Miért?

A logó alapvetően védjegyoltalom alá tartozó fogalom és a védjegy jogosultja - általában - nem az, aki lerajzolta, megtervezte, hanem a gazdasági életben részt vevő személy v. cég. A szerzői jogi kérdések ugyanis egy logó mint grafikai mű esetében csak a megrendelő - alkotó viszonyában érdekesek (szerző személyének elismerése, díjazás stb.) A logók használatát a védjegyjogosult engedélyezi (aki csak kivételesen azonos az alkotóval, de ha azonos, akkor nem szerzői minőségében "licenszel", hanem védjegyjogosultként védjegylicenciát ad.

A szerzői jogi "jogtiszta" fogalom a logók kapcsán nem értelmezhető egyszerűen a Wikipédiában. Miért?

Azért, mert szemben áll egymással az anoním szerkeszthetőség és copyleft szerzői jogtól mentesítő vagy szerzői jogot hatástalalnító követelménye.

A copyleft a szerzői jogtól való mentesítést (copy + left = not right) a szóviccként is lesüthető fogalom világosan célozza. Ezért óvatosan, körültekintően kell alkalmazni, nem elég kimunkálatlan ökölszabályok alapján - adott esetben mindenféle jogszabályi támogatás nélkül, tehát önkényesen kezelni.

A copyleft követelményt az Alapítványnak kellene, a GFDL licenc kiegészíteseként, értelmeznie logók, címerek, zászlók, és egyéb, más jogszabályok alá tartozó ábrázolások tekintetében. Jelenleg ugyanis csak a program copyleft jellege van benne, amiről nincs is vita.

Még valami. Ha a logó stb. más jogszabály alapján is oltalmat élvez (pl. EU embléma - akkor az a döntő, és nem kell a szerzőtől semmiféle hozzájárulás, ha a szerző már rendelkezésre bocsátotta a művet e másik jogszabály alkalmazása érdekében. Egy példán: X város új címert akar. Pályázatot ír ki, egy pályázó (=szerző) megnyeri. Ezután a helyi önkormányzat a győztes pályaművet helyi rendeletben elfogadja a település címerének és a címer használatát - ha az magasabb szintű jogszabályban nincs rendezve - szabályozza. Másnap a megye egy kiadványban meg akarja jelentetni a címert, mint X címerét. Kitől kér hozzájárulást? A várostól. Nem a szerzőtől és senki nem fog a fiatal szerző halálra spekulálni, tőle még 90 évig nem kér senki hozzájárulást. Felléphet ez ellen a szerző? Étrelmetelen dolog, mert igénye a felhasználási szerződésben van rendezve - nem jogszabályban - és a városnak esze ágában sem lesz tőle engedélyt kérni, pláne fizetni, vagy hajlandó lenne elviselni a szerző zsarolását - ami nincs a felhasználási szerződésben, azt a szerző nem követelheti. Ez bel- és külföldön egyaránt így van. A város azért rendelte a címert, hogy megkülönböztesse magát - és a szerzői jogi törvény nem fogja őt akadályozni, ha a felhasználási szerződésben foglaltaknak eleget tett. Ha a város úgy gondolná, mint TGR nick, akkor nem is rendelné meg a címert- hohó, még pitizni az örökösöknek is, hogy a város címere díszítheti-e a helyi lapot? Szerzői jogi ügy csak akkor lesz belőle, ha a város azt híreszteli , hgoy a címert nem alkotója, hanem más alkotta meg (személyi jogok) v. a felhasználási szerződést megszegi.

A copyleft általam bírált felfogása pedig az egész Wikipédiára súlyosan hátrányos:

• jogsértőnek feltételezi azt, aki nem tudja magát kimenenteni,
• olyan érdekét akarja könyörtelenül érvényesíteni, akikről gyakran név szerint nem is tud, a felhasználási szerződésket nem ismeri és az egész Wikipédián a gyanakvás szelleme lesz úrrá. "Sajnos, tele vagyunk jogsértő képekkel" - kesereg egyikünk.

A jogot társadalmi rendeltetésének megfelelően kell használni, az ezzel ellentétes magatartás joggal való visszaélés vagy valalkinek a saját helyzetével való visszaélés.

Én egyetlen darab jogsértő képet nem akarok látni a Wikin. De a Microsoft cikket a Microsoft emlémával díszíteni olyan közérdek, amely egybeesik a cég érdekeivel is, hiába mondja egyikünk, hogy az "Örüljön neki!"t nem akarja hallani. Egyetlen cég sem olyan ostoba, hogy megtámadja a magyar Wikit, mert a céges logóját a róla szóló cikken megjelenteti.

ennél a pontnál jön a copyleft abszolutizálása. Tehát: a fránya user nem veszi figyelembe, hogy az ő munkáján a Wikipédia alapelvei szerint mások nyerészkedni fognak (ingyen és bérmentve) és ezek az ingyenélők nagyon fel lesznek háborodva azon, ha jogsértésen kapják őket.

Csakhogy aki állítja a jogsértést, annak kell bizonyítania és az ismetretlen nyerészkedő is saját felelősségére dolgozik. A Wiki meg amúgy sem akar és nem is okoz jogsértést. Ha 63 éves Dunaújváros címerének megalkotója, ha 128, mindegy. Nem josértő ez sehogyan sem. Aki nem hiszi, hívja fel a Belügyminisztériumot, hogy vajon jogsértő-e a magyar címer feltüntetése egy egyszerű weblapon, amit mindeféle hozááértő és hozzá nem értő össze-viszza szerkeszthet. Kellemes mosolyt fog tőlük kapni.

Végezetül: a tételes jogszabályok értelmezésénél jogelveket is használnak a jogalkalmazók. Én is rámutattam ilyenekre.

Tehát: vagy elfogadjátok, hogy árnyékbokszoltok vagy elfogadjátok a kényszerjavaslataimat.--Linkoman 2005. október 11., 14:51 (CEST)

---

Linkoman írja: „Felléphet ez ellen a szerző? Étrelmetelen dolog, mert igénye a felhasználási szerződésben van rendezve...”

Felhasználási szerződés = licenc (nagyjából), nem? Avagy a licenc felhasználási szerződés. Mi azt állítjuk, hogy amennyiben a szerző nem kötött olyan felhasználási szerződést, ami alapján mi jogszerűen használhatjuk az alkotását, akkor nem használhatjuk. Te erről nem beszéltél: automatikusan feltételezted, hogy minden szerző köt egy olyan felhasználási szerződést, ami alapján lemond szerzői jogainak érvényesítéséről, és a műve felhasználható.

Mi ezt tartjuk kérdésesnek (avagy elvárjuk, hogy ezen felh.szerz. olyan szinten tudmásunkra jusson, hogy abból meg tudjuk állapítani, hogy megfelel-e a mi követelményeinknek; avagy elvárjuk, hogy ennek hiányában az elkotó velünk kössön megfelelő felhasználási szerződést [most eltekintve a magyar jog ezirányú impotenciájától]), erről szól a kérdés is. (Ezért vitatkozunk veled hetek óta a korcsmafalon.) --grin ✎ 2005. október 11., 23:54 (CEST)

Címerek felhasználhatósága

Linkoman írja:

A címert nem lehet "részben" idézni.

A címer használatát nem a szerzői jogi törvény szabályozza, hanem törvény(ek) és helyi önkormányzati rendelet(ek), amelyeket a rajzolónak is be kell tartania.

A felhasználási szerződés alapján a szerző átadja művét (a címer tervét) és többé nem rendelkezik vagyoni jogokkal a felhasználási szerződésben foglaltakon kívül. Ugyancsak nem vonhatja vissza egyoldalúan a hozzájárulását a címer használatához, mondjuk azért, mert díjigénye van a megrendelőjével szemben. A jogosulatlan címerhasználat ellen nem léphet fel a szerző a szerzői jogára hivatkozva, egyetlen országban sem, ez nem az ő dolga.

Mivel a címerhasználat a szerzői jogon kívüli kérdés, még akkor sem a rajzoló tiltakozhat mondjuk Zalaegerszeg címerének a Zalaegerszeg lapon való feltüntetése ellen, ha ez neki nem tetszik, hanem csak az, aki az önkormányzatot képviseli (az pedig sohasem a grafikus, még akkor sem, ha a helyi polgármester történetesen grafikus és van arca a címertervét eladni a saját önkormányzatának, mivel ilyenkor a polgármester - ha van arca - polgármesterként és nem szerzőként jár el.

Ismétlem: tök mindegy, él-e, hal-e a címer rajzolója. Olyan jogok, amelyek az életben őt nem illetik meg, a Wikipédián sem illetik meg.

A hivatalos címerek döntő többsége többszáz éves, tradicionális kép. Ezért a jelenlegi sablon, amely a szerzői jogi oltalmi időről beszél,hibás és értelmetlen.

--Linkoman 2005. október 12., 15:00 (CEST)

---

• Az első mondatod alapján tehát a címerekre (és általában a képekre) nem alkalmazható az „idézés” [szerinti szabad felhasználás] fogalma. Ezzel egyetértek.
• A második mondattal is egyetértek.
• A problémám a harmadik mondattól kezdődik (mint eddig mindig): „a szerző átadja művét (a címer tervét) és többé nem rendelkezik vagyoni jogokkal a felhasználási szerződésben foglaltakon kívül”. És ha a felhasználási szerződés azt tartalmazza, hogy a szerző minden megjelenés után jogosult 1000 Ft+5%-ra? Vagy egymillió forintra? Vagy egy balatoni nyaralásra? Miért feltételezed azt, hogy minden felhasználási szerződés azt tartalmazza, hogy az alkotó minden vagyoni és egyéb jogáról lemond, amiről csak lehet?

Példa: szükségem van mondjuk Bivalybasznád címerére illusztrációnak, mivel jogom van felhasználni (a bivalybasznádi helyi rendelet kifejezetten engedélyezi az illusztrációként való használatot), ezért rajzolok egyet. Három heti munkámban van, ezért ha bárki azt elkéri tőlem, akkor azt tízezer forintért adom csak oda.

• Jogom van a saját rajzomért pénzt kérnem, ha az a Bb-i címert is ábrázolja?

Ha jogom van, akkor gondolom jogom van ezt minden felhasználás után követelnem. Ha XY Wikipédia szerkesztő a rajzomat kimásolja a weblapomról és bevágja a Wikipédiába, akkor nem vagyok-e ugyanúgy jogosult a 10000 forintomra? --grin ✎ 2005. október 12., 15:31 (CEST)

Miskolc címer

Idemásoltam a vitalapomról -- nyenyec ☎ 2005. december 12., 17:58 (CET)

Szia Nyenyec!

Megérkezett a válasz a címer felhasználhatósága ügyében (jobb később, mint soha...) Nem nagyon tudom, ezzel most mit lehet kezdeni. Bemásolom ide. Alensha  * 2005. július 11., 12:32 (CEST)

Tisztelt Cím!
 
Megkaptam 2005. július 1-én küldött levelét, melyben Miskolc város címerének felhasználását 
kérik weblapjukon.
Ezzel kapcsolatban két kérdésem lenne:
 
1. Milyen felbontásban, minőségben szeretnék e képet használni?
2. A kép, illetve címer mások által letölthetővé válik, vagy nem?
 
A Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1/1992.(II.10.) számú és 30/1999. (X.15.) számú 
rendeletével módosított 1/1990. számú rendelete (A város címeréről és zászlójáról) szabályozza 
a címer használatát:
 
A város címere használható:

a.)    az önkormányzati ülések meghívóin és különböző okmányain, 
b.)    a Közgyűlés, a közgyűlés bizottságai, az önkormányzati képviselők, és az önkormányzati 
tisztségviselők által használt   iratokon,
c.)    az önkormányzat által helyileg adományozott díszokleveleken, emléklapokon, emlékérmeken,
d.)    a 6.§-ban meghatározott esetekben, az engedély szerinti célra.

A város címerének és zászlójának ingyenes vagy ellenérték fejében történő használatát – 
kérelemre – a Polgármester engedélyezheti.  Az engedély esetenkénti vagy meghatározott 
időtartamra szóló használatra adható.

A címer és zászló használatára vonatkozó kérelmek tartalmaznia kell:

a.)    a kérelmező nevét (megnevezését) és címét,
b.)    a címer és a zászló előállításának, felhasználásának célját, módját és időtartamát, 
illetőleg a forgalomba hozandó mennyiséget,
c.)    a felhasználásért felelős személy nevét,
d.)    a tervezett mintapéldány másolatát.

A kiadott engedélyekről a Polgármesteri Hivatalban naprakész nyilvántartást kell vezetni az 
engedélyben megjelöltek betartásának ellenőrzése mellett.

Amennyiben a kép csak megjelenítésre kerül, nem válik letölthetővé, mások számára engedély 
nélkül hozzáférhetővé, elviekben nem ütközik akadályba a címer használatának engedélyezése.

Üdvözlettel:

(név)
Miskolc MJV Önkormányzata
Kulturális és Vendégforgalmi Osztály
Városmarketing referens

---

Nos, akkor szerintem ez a szócikkekből egyelőre kimarad. Köszi, hogy utánajártál. Ezt a levelet majd jó lesz felhasználni a jogi kérdésekről szóló lapo(ko)n illusztrációra... -- nyenyec ☎ 2005. július 12., 21:29 (CEST)

Úgy esetleg nem lehet feltüntetni, hogy copyrightozva van, de ezt rá is írjuk? Tehát úgy, mint az Orbán Viktor képnél. Alensha  * 2005. július 12., 22:57 (CEST)

Én a magam részéről inkább elkerülném az engedéllyel használt képeket hosszútávon (bár magam is töltöttem fel ilyeneket). Ugyanakkor még nem engedélyezték explicite, ha jól értem. Nem egészen tudom, hogyan fogjuk műszakilag megoldani azt, hogy a kép "csak megjelenítésre kerül, nem válik letölthetővé, mások számára engedély nélkül hozzáférhetővé". Szerintem hagyjuk, van sok szép, jogtiszta képünk, használjuk azokat. Ha mégis úgy döntesz, hogy kihúzol belőlük egy engedélyt, akkor el kell nekik magyarázni, hogy pontosan mit jelent az, hogy itt publikáljuk. (Letölthető lesz bárki számára, stb.) -- nyenyec ☎ 2005. július 12., 23:11 (CEST)

Jó, csak az a gáz, hogy már minden második településnek fenn van a címere, és ott se kértünk engedélyt. Most akkor azoknál is végig kellene ezt csinálni? Alensha  * 2005. július 12., 23:38 (CEST)

Hát erről beszéltem idáig! :) Ezért van az a nagy ronda ijesztő sablon az ilyen képeken: feltöltheted, de benne van a pakliban, hogy előbb utóbb el kell távolítani, ha nem mellékelsz hozzá felhasználási engedélyt (vagy egy jogászi véleményt, hogy en bloc szabad felhasználás alá esnek). -- nyenyec ☎ 2005. július 12., 23:41 (CEST)

Szerintem ennek a válasznak a komolysága felülről becsülhető az "Amennyiben a kép csak megjelenítésre kerül, nem válik letölthetővé" kitételből. Egyáltalán, mi joga van a miskolci önkormányzatnak megszabni, hogy hol és hogyan használhatod fel a címerüket? Tudtommal semmi. A címer (mármint a konkrét kép) rajzolójának van joga, de az egész más dolog (pl. ha kézzel lerajzolod a címert, arra már nem terjed ki), és nem túl valószínű, hogy az önkormányzaté lenne a szerzői jog.

De tegyük fel a rosszabbik esetet, hogy van a szerzői jogon kívül valami jogszabály, ami alapján az önkormányzat korlátozhatja a címer felhasználását. Ekkor sincs különösebb baj: engedélyt kell kérni az enciklopédiában való felhasználására (feltételezem, megadják) a városmarketinges bácsinak szép türelmesen elmagyarázni, hogy ami felkerül az internetre, az bizony letölthető, tehát a kép már most is hozzáférhető bárki számára, a Wikipédiától teljesen függetlenül; a készítőtől pedig szerezni valahogy egy GFDL licenszet (de az sem kizárt, hogy public domain, mert a címer régi, a konkrét ábrázolás meg nem elég eredeti ahhoz, hogy szerzői jogi védelmet élvezhessen - erről meg kell kérdezni egy jogászt). A GFDL alatti közzétételt a legkevébé sem zavarja az, hogy az önkormányzat nem szerzői jogi alapon esetleg megtilthatja másoknak a kép használatát.

--TG® 2005. július 13., 01:16 (CEST)

Hogy lehet egy weboldalon úgy „megjeleníteni egy képet”, hogy az ne „váljon letölthetővé”? Szeretjük a hozzáértést. – KovacsUr 2005. július 13., 01:28 (CEST)

A commonsban láttam olyan címereket, amit ehhez értő önkéntesek rajzolóprogramban újrarajzoltak. Ez szerintem megoldaná a problémát. (Legalábbis egy olyan régi címer esetén, mint amilyen a Miskolci, valószínűleg igen.) Erre példa a Kép:Coabxvi.png.

Persze az is, ha engedélyeznék GFDL vagy cc-by-sa formában a kép felhasználását. Erre nem sok esélyt látok, mindenesetre ez kerül a legkevesebb energiába. :)

Az is lehet, hogy a kép valóban nem tekinthető eredeti műnek, és ebben az esetben közkincsnek minősülne (erre azért nem tennék sok pénzt és mindenképpen megkérdeznék egy jogászt).

A fenti forgatókönyvek alapján lenne egy GFDL, cc-by-sa vagy közkincs képünk, aminek nagyon örülnénk.

Én a magam részéről viszont a copyrightos-engedélyes, csak Wikipédiában felhasználható képeket nem szeretem, hosszútávon nem szerencsések.

-- nyenyec ☎ 2005. július 13., 01:31 (CEST)

Megpróbáltam kapcsolatba lépni egy jogász ismerősömmel, hátha tud segíteni, vagy tud valakit, aki tud segíteni...

Különben ha kiderül, hogy közkincs (1905 1909-ben készült egyébként), akkor ez szebb: http://www.miskolc.hu/oldal.php?menupont_id=32

-- nyenyec ☎ 2005. július 13., 01:42 (CEST)

Itt van egy rész a közigazgatási szimbólumokról, mely szerint „elektronikus megjelenítésről nincsen szabály”. Ha ez így van, nem tudom, mit segíthet a jogász ismerős. :/ [1] (PDF) – KovacsUr 2005. július 13., 01:52 (CEST)

Áááá! :) Miért nem lehet semmi sem egyszerű? -- nyenyec ☎ 2005. július 13., 04:28 (CEST)

amiről nincsen szabály, azt elvileg szabad, nem? Alensha 寫 词 2005. december 12., 18:19 (CET)

Kedves Nyenyec, a Magyar Szabadalmi Hivatal Szerzői Jogi Osztálya, vezetője dr. Kiss Zoltán, fax 474-5964.--Linkoman 2006. augusztus 8., 18:55 (CEST)

Na!

Ebből kellene nekem egy redukált kérdéslista. NCurse _üzenet 2006. augusztus 21., 17:00 (CEST)