Wikipédia:Válaszok a gyakori kritikákra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Néhány emberből meglepően erős reakciókat vált ki a Wikipédia megismerése. Néhányan azonnal a rabjaivá válnak, megszeretve ezt és a mögötte lévő ötleteket, mások pedig annyira abszurdnak gondolják, hogy még az értelmes tiltakozáshoz sem veszik a fáradtságot. Van azonban néhány általános és gyakori észrevétel, illetve kritikai megjegyzések alapjául szolgáló kiindulópont, melyekre itt egész röviden próbálunk válaszolni. Néhány megjegyzés a wikipédia alapötletére, az általában vett wikiwikiwebekre irányul, és más wiki rendszerek vitaoldalain is előfordult már.

Abszurd, hogy bármelyik mezei csóka szerkeszhet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az én művem, az én váram[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

El sem tudom képzelni, hogy az általam írt klassz(ikus) szövegek mások általi szerkesztésre szorulnának, ez csak rontana a helyzeten. Ezek a szövegek az enyémek, mért hagynám, hogy bárki beléjük kontárkodjon?

Nos, a Wikipédiában mi igenis együtt dolgozunk, és szerintünk ezt az eredmények fényesen igazolják. De ha észérvek kellenek, tessék:
  1. Néha hosszú szövegeket írunk vagy illesztünk be más forrásokból, amiket nincs ideje és kedve sok embernek átnézni. Így mindenki csak egy-egy részletet javít, s a nemszeretem munkák (korrektúra, helyesírásjavítás) is könnyebben készülnek el, egy adott emberre átlagosan nagyon kevés rabszolgamunka esik ezáltal.
  2. Több szem többet lát, bármilyen témának lehetnek olyan rejtett vonatkozásai melyekről még te sem tudsz, nézőpontok, melyek relevánsak, de tőled esetleg mégis idegenek.
  3. Senki sem tökéletes, s mindenki követ el hibákat, de hiszünk abban, hogy ha több ember működik együtt, akkor az nem a hibák, hanem a javítások sokszorozódását eredményezi. Hiszünk abban, hogy a világ tele van jóindulatú és értelmes emberekkel, akik égnek a vágytól, hogy tudásukat közkinccsé tegyék. Lásd még optimizmus.

A pszichopaták inváziója[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az internet tele van exhibicionista s ugyanakkor antiszociális, elvarázsolt, sőt rosszindulatú különcökkel meg vandálokkal. Na, ezek pont egy ilyen szabad szerkesztésű webre vágytak, hogy ideönthessék a szemetüket meg az epéjüket.

Ez pusztán egy technikai probléma. A Wikipédia felépítése ugyanis olyan, hogy a nem idevaló tartalmak egy-két kattintással törölhetőek; így az ilyesfajta „teleszemetelt” lapok könnyen tisztíthatóak, viszont az eredetileg jól megírt, de az ilyen különcök által átírt vagy törölt cikkek eredeti formája nagyon könnyen visszaállítható (erre való a Laptörténet nevű kapcsolónk). A tapasztalatok azt mutatják, a vandalizmus és a Wikipédia egyéni honlappá változtatásának kísérlete nem olyan mértékű, mint azt az ember elsőre gondolná: csak szórványos kísérletek történnek, melyek könnyen kiküszöbölhetőek. Már az a szó is, hogy „enciklopédia”, a vandálok és egyéb antiintellektuális egyének többségére elriasztóan hat. Másrészt elég szerkesztőnk szokott lenni ahhoz, hogy akár a folyamatos „partizánkodást” is kordában tartsuk. A túlságosan makacs kísérletezgetőkkel szemben pedig szintén vannak eszközeink, például az IP-cím letiltása. Vannak választott, a tartalomért felelős szerkesztőink is (adminisztrátorok), akik a tartalmat rendben tartják.

Amatőrök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az emberek legtöbbje magabiztos, és sokat tudónak képzeli magát, pedig dehogy. A szabad szerkesztésű webhelyek az amatőrök gyűjtőhelyei, akik hülyeségekkel irkálják tele a cikkeket. Ez az enciklopédia soha nem lesz megbízható, pláne etalon, olyan, mintha nem is lenne.

Na igen. Tény, hogy a Wikipédiát nem kis részben amatőrök, vagyis a témák szerelmesei szerkesztik, és előfordulhatnak benne tartalmi tévedések, pontatlanságok. Ahhoz azonban, hogy a Wikipédia ne váljon rossz értelemben vett amatőrmunkává, a tapasztalatok szerint nem szükséges, hogy a szerkesztők többsége szakember legyen, elegendő pusztán az, hogy sokan legyünk, s így egymás hibáit nagy valószínűséggel vegyük észre és javítsuk. Azonban ne feledd, hogy valaha te is amatőr, zöldfülű voltál a szakterületeden, de gyakorolva magad ebben, lassan-lassan szakértővé váltál. Az amatőrség egy kezdeti állapotot jelent, és sokak már egy-két cikk megírása után ráéreznek, hogy miről szól ez az egész, megtanulnak utánanézni a dolgoknak, lassan-lassan még helyesírni és magyar nyelven fogalmazni is, egyszóval haladó lexikonszerkesztőkké válnak.
Másrészt ha elég sokan vagyunk, minden területnek akad egy-két szakembere, akik a szarvashibákat rövid időn belül javítják. Az angol Wikipédiában ez működik (noha néha több hónapba is beletelik). Lehet, hogy a Wikipédia fő erénye tényleg nem a megbízhatósága, hiszen nincsen hivatalos lektorcsapata és nincs tudományos bizottságok ellenőrzése alatt, így legcélszerűbb talán egy tájékozódást szolgáló alapenciklopédiának felfogni – legalábbis a mostani kezdeti időkben – mely alapja lehet a további és máshol végzett kutatásnak. Ennek ellenére teljességgel megbízhatatlannak sem nevezhetjük. Másrészt sok területen (legalábbis az angol Wikipédiára gondolva) már meghaladtuk e szintet: a sok különféle szerkesztő munkája eredményeképp olyan valós információkat tartalmaz, melyek sehol máshol nem találhatóak meg így együtt, s ez igen egyedivé teszi ezt a projektet és létezését indokolja.

Sohasem lesz ez minőségi enciklopédia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jesszusom, ezek totális hülyeségek![szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lenne olyan téma, ami érdekel és tudok is róla eleget. Megtaláltam a Wikipédia ezzel foglalkozó szócikkét: hát tök hiányos és tele van badarságokkal. Nem kívánom ilyen munkához a nevemet adni.

Egyrészt ez egy kollektív, sok ember közös munkájával készülő enciklopédia, tehát a cikkeket nem is szoktuk és nem is illik aláírni. Másrészt ha bejelentkezel, választhatsz magadnak egy felhasználói nevet (pl. Titkosh Ivan vagy Tónya123), nem muszáj a saját neved alatt működni a wikiwikiwebeken. Sőt, arra is lehetőség van, hogy be se jelentkezz, pusztán a számítógéped IP-címe azonosít ekkor, s erről nem sokan találhatják ki: ki vagy valójában. És tényleg örülnénk, ha te is közénk tartoznál és kijavítanád a cikkeink hibáit, mondjuk ha annyira zavar az alacsony színvonal bizonyos témakörökben (és nem akarsz ezen személyesen segíteni), akkor nézz be egy hónap vagy egy év múlva: igen valószínű, hogy addigra a hibák nagy részét kijavították, és a cikk sokat fejlődött. A többi ország más-más nyelvű Wikipédiáin tapasztaltak szerint mondhatjuk: a Wikipédia folyamatosan bővül és javul, annyira, hogy kis idő múlva már sajnálni fogod, hogy nem voltál a kezdeti, hősi-ősi korszak úttörő szerkesztői között. Egy ilyen enciklopédia pár év alatt olyan, több ezer cikket tartalmazó, vállalható munkává szokott fejlődni, amihez már te is aggodalom nélkül társulhatsz.

Előkészületben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A helyetekben én nem lennék ilyen büszke magamra, szerintem a lapok 90%-ra óriási betűkkel oda kellene írni, hogy „előkészületben”.

A Wikipédia létezési formája valóban a folyamatos átszerkesztés, sok cikk nincs kész, de még ez sem feltétlenül jelenti azt, hogy tartalmuk elégtelen volna. De ha így is van sok csonka cikkünk; erre a problémára is az a megoldás, hogy abbahagyod a fanyalgást, és nekiállsz szerkeszteni. Jó munkát!

Nincs elég szaki[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nincs elég szakember a Wikipédiában. A Wikipédiába bármi bekerülhet, bárkitől.

Mint azt már fentebbi írtuk: ha viszonylag sok (mondjuk 500) állandó szerkesztőnk van (jelenleg a magyar Wikipédia kb. 50-200 állandó szerkesztővel rendelkezik, de ezen kívül még alkalmilag nagyon sokan szerkesztenek), akkor nem szükséges, hogy legtöbbjük szakember legyen. Másrészt a gyakorlat azt mutatja, nem is a szakemberek, hanem a hiteles források hiánya az igazi probléma, elsősorban a szerzői jogok miatt. Ez sajnos különösen így van Magyarországon, ahol a szerzői jogi törvények szigorúbbak, mint nyugaton. Mindemellett a Magyar Wikipédia is örvendetesen gyarapodik, köszönhetően szerkesztőink ügyességének és realitásérzékének. Ezenkívül igenis vannak tudományos tekintetben ultramodern és megbízható cikkeink, és szakértő szerkesztőink, vannak köztünk például nyelvészek és fordítók, akik formai szempontból is rendben tartják a cikkeket, illetve egyeztetik az angol verziókkal). A kiemelt cikkeink bármely lexikonban megállnák a helyüket.

Kevesen vagyunk, nehéz a munka[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Még mindig nagyon kevés a szerkesztő. Toborozni kellene az embereket. Lánclevelek küldését javaslom szerte az országban. Nem kellene megpróbálni a nagyobb közösségi portálokon (pl. Index-Törzsasztal, Origó, stb.) egy-egy topicot nyitva megpróbálni népszerűsíteni a projektet és résztvevőket toborozni?

Annyi szerkesztővel kell boldogulnunk, ahány éppen van; persze mindenki igyekszik segítséget hívni ismeretségei köréből, de ez egy lassú, hónapokig tartó folyamat. A lánclevelek küldését nagyon rossz ötletnek tartjuk. Nem tudjuk, hogy ismered-e a http://yikes.tolna.net/hoax/ lapot (avagy a lánclevélküldők tanfolyamát), de úgy tűnik, hogy nem. Óvatosan settenkedj oda, ha a részletes véleményünk érdekel; de ha nem, akkor csak annyit mondhatunk: NE küldj senkinek sem kéretlen leveleket, főleg a mi nevünkben ne. A lánclevél beavatkozást jelent az emberek életébe, lásd még a kommunizmusról írottakat. Egyelőre a fórumosok toborzását sem látjuk túl jó ötletnek. Ezeken ugyanis épp az a lényeg, hogy egyéni és szubjektív véleményedet kifejtsd, és így tömegesen tenyésznek rajtuk az őrült exhibicionisták és önjelölt megmondóemberek, az ég óvjon minket attól, hogy véletlenül idetaláljanak! Lásd a Kocsmafal archívumának idevágó részeit: Toborzás1 és Toborzás2. S mint már azt fentebb is mondtuk, nem a szerkesztők és szakemberek, hanem a jogszerűen használható források hiánya a legégetőbb gondunk.

A szabad szerkesztés szisztematikus torzításai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miért van rengeteg bő cikk totálisan lényegtelen, a világon összesen két embert érdeklő témáról, és miért nem írtok semmit abszolúte fontos dolgokról?

Mivel a Wikipédiát önkéntesek szerkesztik, a szócikkek nem „fontossági” sorrendben készülnek és nem is az absztrakt témáktól haladva a specifikusak felé. A szerkesztők azokat a szócikkeket fogják megírni, amikhez kedvük van. Ha éppen senkinek nincs kedve szócikket írni Y témában, akkor egyáltalán nem lesz róla szócikkünk. Ez oda vezethet, hogy esetleg részletesebb szócikk van Alaszkáról, mint Magyarországról, előbb készül el az Aleut-szigeteki csata mint a 1848–49-es forradalom és szabadságharc és több anyagunk van az AC/DC együttesről, mint a jogról összesen stb. A Kért cikkek lapon kérhetsz egy szócikket, ám ha igazán fontosnak tartod, hogy elkészüljön, legjobb, ha magad kezdesz hozzá.
Az tehát, hogy a Wikipédia milyen tartalmakat fed le, kétségtelenül nagymértékben függ azoknak az érdeklődésétől, akik szerkesztik. A népszerű témák hamar megíródnak, míg a nehezebbek vagy a kevésbé népszerűek lassabban vagy sohasem. Bizony előfordul, hogy egy nagyobb témakör egy részét feldolgozó egyik szócikk több tíz oldalas, 40-50 kilobájtnyi anyagot tartalmaz, míg ugyane témakör egy másik szócikke egysoros, és oda van írva, hogy „Ez a lap egy csonk ...” Ez a jelenség azonban nem mindig szisztematikus hiba eredménye, néha csak az egyik szerkesztőt elragadta az ihlet, és egy hosszú cikket sikerült alkotnia. De ez kétségtelenül egy fennálló probléma, a megoldására nézve csak annyit mondhatunk: nosza szerkesszünk minél többen, és annál nagyobb lesz a lefedettség. Másrészt különféle segédeszközök megkönnyíthetik annak kijelzését, hogy hol vannak a legnagyobb lukak a tartalomban (a már említett kért cikkek listáján kívül érdemes egyes Speciális lapokat is megnézni, mint a csonka vagy a rövid cikkek, illetve a "keresett lapok" listáit).

Egyebek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jaj ne, már megint a kommunizmus![szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ti valami kommunaféleséget próbáltok itt összehozni? „Közös munka a társadalom javára”, ez nekem túlontúl ismerős és szomorú emlékeket idéz föl. Szerintem valahova írjátok ki, hogy tiszteletben tartjátok a szabad kereskedelmet, a szabad versenyt, az egyéni jogokat sajátosságokat és az intellektuális sokszínűséget.

Értjük a problémádat. Válaszaink a következők:
  • 1.) Az önkéntes és nonprofit munka és az ezt végző és koordináló szervezetek a kapitalista társadalmakban sem ismeretlenek (lásd önkéntes katasztrófaelhárítók, polgárőrségek, szeretetszolgálatok), és jelentős munkákat végeznek.
  • 2.) Ami minket egy kommunista államtól elsősorban megkülönböztet, az az, hogy semmire sem vagy kötelezve: csakis te döntöd el, részt veszel-e a munkában és elfogadod-e az irányelveinket, amik (olyan kivételektől eltekintve, mint a semleges nézőpont, avagy a civilizált viselkedés) egyébként sem kötelező szabályok, pusztán minták és javaslatok. Nem kell velünk dolgoznod, ha nem akarsz, de ha igen, várunk szeretettel.
  • 3.) Célunk kizárólag egy enciklopédia létrehozása, és nem kívánunk semmilyen formában a te életedbe avatkozni. Pusztán tájékoztatunk, de nem hirdetünk és propagálunk semmit, legyen az politikai, vallási vagy üzleti tartalom, vagy legalábbis sokkal kevésbé igyekszünk ezt tenni, mint bármi más ezen a világon. Segíteni akarunk azzal, hogy összegyűjtjük és rendszerezzük az információkat, de sem az összegyűjtésben és rendszerezésben nem kell részt vállalnod, sem pedig a keletkezett terméket szándékaid ellenére elfogadnod. Ez egy történelmi lehetőség, nem pedig, mint a kommunisták mondták, szükségszerűség. Nem kívánunk fizikailag, szellemileg vagy anyagilag megsemmisíteni téged vagy bárkit, természetesen, akár egyetértesz velünk, vagy egy-egy szerkesztővel, akár nem. Sőt, szívesen fogadjuk ötleteidet, gondolataidat, ha az a hatályos (gyakran nem kommunista) törvényekkel nincs ellentétben és nem irányul más emberek biztonsága ellen.
  • 4.) A közös és bárki által végezhető szerkesztések által szerintünk éppen hogy hozzájárulunk az információ szabadságához és a sokszínűséghez. Ha valamit nem gondolsz tárgyilagosnak, helyesnek vagy korrektnek, jelezheted véleményedet és a probléma megoldásának is aktív részese lehetsz.

Óh, a redundancia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mért van szükség még egy internetes enciklopédiára, s egyáltalán még egy enciklopédiára? Már így is elég sok van, s ezek bőven elegendőek.

A rövid válaszunk erre az, hogy ennek mi az ellenkezőjét tapasztaltuk. Rengeteg ember talál rá úgy a Wikipédiára, s lesz belőle esetleg szerkesztő, hogy előtte egy Google keresést végzett.
Hosszabb válaszunk: A legtöbb internetes enciklopédia vagy általános tartalmú, vagy „szakbarbár”. Az általános tartalmúak általában rendkívül nyúlfarknyiak mind egészüket, mind az egyes szócikkeket tekintve, ezeknek a Wikipédia komoly versenytársa. Ráadásul a Wikipédia nonprofit, így tartalma szabadon használható (másolható, idézhető stb.), ami a többiekről nem mondható el. A más nyelveken létező Wikipédiák, pl. az angol, ténylegesen odáig fejlődtek, hogy komoly versenytársai lehetnek a többi általános tartalmú internetes enciklopédiának. Mármost az egy adott területet lefedő, „szakbarbár” enciklopédiák viszont nagyon specifikusak, és más területek információi nem találhatóak bennük, azonkívül ezek is általában jogvédett tartalmúak. A Wikipédia a kettő között van, s ráadásul ingyen, hát miért ne lenne rá szükség? Másrészt, ezek az enciklopédiák fix tartalmúak, és különösen a mai rohanó világban hónapok alatt elavulnak. A Wikipédia folyamatos szerkesztése folytán állandóan követi a világ változásait.

Magyar = mucsai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nem értem, mért kell ezt a magyar nyelvet erőltetni. Aki ma tudni akar, tanuljon angolul. Ich bin a globalized internacionalist гражданин.

Még ha ez igaz is lenne, sokan, bármennyire is lenézed őket, akkor sem tudnak angolul, és valószínűleg nem is fognak már megtanulni. Szerinted rendeletekkel kellene az embereket nyelvtanulásra kényszeríteni, vagy akik nem tudnak angolul, azok alacsonyabbrendűek, és teljes joggal kizárhatóak az információkhoz való szabad hozzáférés alól? Lárifári. Kell egy magyar nyelvű enciklopédia. Idézzük e tekintetben az ENSZ, illetve más nemzetközi szervezetek állásfoglalását [1], mely a modern alapműveltség három alapvető és egyenrangú részének minősítette az anyanyelvi, az idegen nyelvi (s ezen kívül a matematikai) műveltséget. Másrészt, jelenlegi magyarságunkat és azt, hogy Magyarország gazdasági és intellektuális fejlődésnek indulhatott, nem kis részben a magyar reformkor liberális nacionalistáinak köszönhetjük (manapság ez hülyén hangzik, és paradoxnak tűnik, de ez nem változtat azon, hogy igaz), akiknek az egyik legfontosabb mániája volt a magyar nyelv rendbehozatala és a magyar nyelvű tudományos élet megteremtése. "Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem." Ki is mondta ezt? Nem kell benne hinned, de mindenesetre nem olyan nehéz belátni, hogy akárcsak a ökológia egyik alapfogalma, a biodiverzitás (a genetikai sokszínűség meg hasonlók), úgy a kulturális és nyelvi sokszínűség is legalább annyira lehet hasznára a világnak, mint kárára.