Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2014-01-23

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-16, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-12 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-13 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-14 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-15 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-16 Ma

2014. 1. 20. « 2014. 1. 21. « 2014. 1. 22. « 2014. 1. 23. » 2014. 1. 24. » 2014. 1. 25. » 2014. 1. 26.

az ország elérhetősége telefonon

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy

mi a hívószáma az országnak

--84.2.182.194 (vita) 2014. január 23., 12:06 (CET)

válasz

Ejnye, melyik országnak?!

Magyarország nemzetközi hívószáma: 36

Más országét innen keresd ki: Országhívószámok listája

vitorla^vita 2014. január 23., 13:35 (CET)

Kölcsönhatás II.

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Annak ellenére, hogy, érthető okokból szánt-szándékkal, kissé ködösen tettem fel a kérdést, mégis lenyűgöző Origo 8 lényegre tapintása, amikor azt feszegette, hogy örökmozgószagú a dolog, de máris hitetlenkedését erősítette azzal, hogy ritkán sikerülhet. Pedig (ezen dolgozom), ha körbe! zárjuk a folyamatokat, akkor (körön belül) az egyik helyen az energia csakugyan nem vész el, csak átalakul mozgási energiává + a mozgó testek lendületet nyernek, melyek együttes hatása elég lehet a meghaladott energia legyőzéséhez, nem beszélve a következő kölcsönhatás segítőkészségéről ez ügyben, (erre utalt a burkolt kérdésem). És ez a mozgási energia talán(?) felhasználható arra, hogy egy másik helyen, a következőn szintén kialakuljon az a bizonyos kölcsönhatás a képzett mozgási energiájával (és hozadékával) együtt. És, ha ez a folyamat körbeér, akkor...

Azt szeretném megtudni, hogy hol van itt a veszteség? És egyáltalán leáll-e a folyamat, ha a feltételek adottak a folytatásra?

--ja6ni ^vita 2014. január 23., 14:29 (CET)

válasz 1

Bizony ritkán sikerülhet. Lehet, hogy neked igen, ebben az esetben bizonyára megkapsz mostantól minden Nobel-díjat, hiszen az az energiaforrások terén drámai változásokat tud elhozni, új korszak kezdődhetne. Semmit nem árulsz el a rendszeredről, csak annyit, hogy mozgássá alakított energiáról van szó, "a mozgó testek lendületet nyernek". Hogy hol a veszteség? Mechanikus energiáknál tipikus veszteségi ok az alkatrészek közötti súrlódás, a levegővel való súrlódás, a szabad szemmel láthatatlan, de szuperlassított felvételen döbbenetes mechanikai torzulások. Láttam már baseball-ütőt lassított felvételen, annak magyarázásához, hogy miért törik el olyan gyakran. Nos, a felvételen az ütő úgy hullámzott, mintha kemény gumiból lenne. Láttuk már, hogy a megpendített üvegpohár úgy horpad ki-be, hogy azt a merev üvegtől el sem tudjuk képzelni, de ő ez másodpercenként ezerszer csinálja, ezért szabad szemmel nézve ennek még csak a gyanúja sem merülne fel.

Egyszer, diákkoromban csináltam magamnak egy Foucault-ingát a padláson. Jó az ilyesmi egy háztartásban. De reggelre mindig megállt, mozdulatlanra. Hosszú huzal, felfüggesztve a tetőgerendára, a végén egy nehéz tárgy, meglendítem, mi ebben az ördöngösség, ugye. Mégis megállt. Miért? Mert a ha huzal cseppet sem elhanyagolható légellenállását leszámítom, a veszteségre akkor is van egy pompás mód: a huzal rugózása. Ahogy a mélypont felé halad a súly, felgyorsul, megnő a kerületi sebessége, akkor viszont megnő a centrifugális ereje is. A holpontnál ezek nullára esnek vissza, majd megint, elölről. A centrifugális erő periodikusan megfeszíti a huzalt, és ez akármilyen csekélységnek látszik, mégis elég ahhoz, hogy a huzal és a felfüggesztés nyújtogatásában elszivárogjon a mozgási energiája, alig mérhető hőenergiává alakulva, majd elillanva. Kiegészítve a bajt a légellenállással. A mechanikus veszteségek általában hővé válnak, lásd az autógumi vagy a squash-labda felmelegedését. Vagy a Föld olvadt belsejét, amelyet a számítások szerint a Hold árapály-ereje tartott forrón ilyen sokáig, 25 óránként végigyúrva az egész bolygót.

Nem tudom, hogy te szerkezetedben mi lenne az energia oda-vissza folyatásának a trükkje, de nem te vagy az első, aki ilyennel próbálkozik, és eddig még mindenki fennakadt valamin. Nem kell tudnom, hogy hol fog energiád elveszni, de jó, ha észben tartod, hogy a kerékpár, amely messze a legjobb a befektetett energia hasznosításában a közlekedési eszközök között, az energia felét hasznosítja haladásként, a többi elvész.

Ha valami eneriaforrás is része a rendszerednek, egy patak vizétől a hasadóanyagokig bármi, az pótolni tudja a veszteséget, hiszen egyébként nem lenne vizimalom, ugye. De ez nem lenne felfedezés. Ha a rendszered abban tűnne ki, hogy példátlanul alacsonyra szorítja az energiaveszteséget, akkor a mechanikai megoldások közül a kulcsfontosságú, a kis veszteséggel energiát továbbító rész megérhet egy szabadalmat, de azért előtte érdemes még egyszer végiggondolni a rendszer megvalósíthatóságát. Mert könnyű elképzelni, hogy egy test innen oda mozdulva ez meg azt teszi, a rajzon ez szépen néz ki, de a valóság aztán megmutatja, hogy lám, még egy működő Foucault-inga megépítése sem olyan egyszerű, mint ahogy elképzeljük. - Orion 8 ^vita 2014. január 23., 22:40 (CET)

Kiegészítés 1

Nagyon jó a „sikertelen” Foucault-ingával kapcsolatos magyarázatod! Igen, az inga súlytalan(!) fonala-kötele nem nyúlik, a rajta lévő golyó sem deformálódik, és nincs légellenállása, de még a fonálnak sem, így nem is hajlik meg semerre (vagyis nem változtatja oda-vissza a mozgás közben a testnek a felfüggesztéstől való tényleges távolságát) stb. - mindez a fizikapéldában. Csak a fizikapéldában van így!

Vagy a másik, talán még egyszerűbben belátható példa: a falra szerelt háromszögletű konzol - mekkora erővel húzza-nyomja a két rögzítési pontot a ráerősített test forgatónyomatéka. Az csak a mérnöki számításokban szerepel, hogy mekkora a konzol anyagának rugalmassági állandója, szakítószilárdsága, sőt, torziómodulusa, hiszen tökéletesen szimmetrikus rögzítés nem létezhetvén, az is előfordul, hogy a valóságban a konzol oldalirányban is mérhetően deformálódik. A tankönyvek példáinak ilyenfajta kényszerű egyszerűsítései vezethetik tévutakra a lelkes feltalálókat!

Tanácsolhatjuk a kérdésfeltevőnek, hogy mérnöki tanulmányokkal is kell foglalkoznia, nemcsak tudományegyetemi diplomát szerezni. Mondom én, a fizikus, a tudományegyetemet végzett. Tudom én ezt, mert pl. műszertervezést csapatmunkában érdemes csinálni: legyen benne fizikus, mérnök, szakmunkás, ez a minimum...

vitorla^vita 2014. január 24., 14:45 (CET)

válasz 2

Az elvi probléma hogy abszolút hermetikus Zárt rendszer kellene létrehozni hogy a gépet működtető energia Entrópia következtében ne oszolhasson el. Az az érdekesség, hogy ha valamin folyamatosan észleled hogy dolgozik, akkor energát szór így nem lehet örökmozgó. Emellett ha gázokat vagy érintkező szilárd testeket mozgatsz, akkor az örökmozgó terv eleve kudarcra van ítélve (részletek fentebb). Csak a világűrben, ütközésmentes övezetben keringő testek tekinthetők "örökmozgónak". --Rodrigó ⇔ 2014. január 24., 15:17 (CET)

Kárpótlási jegyek értéke

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy

== Mennyi az értéke az 1 db 5000 Ftos ,és az egy db 1000 Ft-os kárpótlási jegynek? ==

--89.134.93.178 (vita) 2014. január 23., 17:38 (CET)