Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2011-07-20

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Wikipédiás képek használata[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy hogyan, és mit kell feltüntetnem, ha egy képet szeretnék használni a wikipédiáról. (http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Cempoala.jpg?uselang=hu) a feltétel, hogy fel kell tüntetnem a szerző nevét, de ezt, hogyan is kéne csinálnom??
Megpróbáltam utánanézni a súgókban, a gyakran ismételt kérdésekben, de nem találtam semmi kézenfekvőt. A helyzet az, hogy csak most kezdem használni a HTML nyelvet, és nem tudom, hogy pontosan milyen kódot, és hova kéne beillesztenem.
A választ előre is köszönöm. Üdv. Márk – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Lmarkl (vitalap | szerkesztései) 2011. július 20., 10:32

válasz:

Mutatok egy mintaszerű kép-használatot: Sándor Klára: A magyarság története
A cikksorozatban a Wikipédiából való képek mind jogtiszták: ezt a fontos információt közlik a képek wikipédista feltöltői a dokumentációban (pl. Vilhelm Thomsen képének dokumentációja: [1] - a kép közkincs). Ezeket bárki beépítheti a szövegébe - a mintául szolgáló cikksorozat is ezt teszi, természetesen, megemlítve a forrást a képaláírásban.
Látható, hogy a szerző a képek egy más részét pontos lelőhellyel (konkrét web-oldal) jelöli meg - ezeket nyilván csak ilyen megkötéssel használhatta fel!
vitorlavita 2011. július 20., 11:38 (CEST)[válasz]
(Folytatás) Az általad példaként felhozott képpel kapcsolatban pedig a következőket tudjuk meg a dokumentációból:
A kép szerzője a kép feltöltője
A képet szabadon használhatod, módosíthatod
A kép szerzője kéri, hogy mindenképpen jelezd, honnan származik az eredeti kép.
Vagyis: a szövegedben-képaláírásodban add meg a kérdésedben is szereplő pontos linket, pl. a mintául megadott cikksorozat módszerével!
vitorlavita 2011. július 20., 11:52 (CEST)[válasz]

Napilapok Arad térségében[szerkesztés]

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Szeretném tudni,hogy gazdasági hirdetésemet Arad térségében,melyik napilapban célszerű feladnom?
Üdvözlettel Kádár Zsuzsanna – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 217.21.24.23 (vitalap | szerkesztései) 2011. július 20., 14:23

Igrice - igricelés - igrici - igric - iglice[szerkesztés]

A szakaszcímet én adtam - vitorlavita

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy
az igrice az egy madár-e vagy micsoda? Tudok a Nyíregyházi Igrice mocsárról, tudok az igricelésről (énekmondás) és tudok Igrici településről. Az Igrice mocsár miről kapta a nevét? Van egy ilyen kezdetű dal is: "Igrice szívem, igrice..."
--94.21.139.191 (vita) 2011. július 20., 15:01 (CEST)[válasz]

válasz:

A Magyar nagylexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993-2004 ISBN 963 05 6611 7) szócikkei:
igric <az orosz игрa [igra] ‘játék’ szóból>: a középkori vándorkomédiások neve. A mutatványos komédiások felső rétegét az udvari szolgálatban álló igricek és regösök alkották. A 16. század elejéig főként akrobata-, zsonglőrmutatványokkal szórakoztatták közönségüket. Az udvari színjátszás első képviselői lettek, pantomimesek, táncosok, énekesek, színészek, bábtáncoltatók. Gyakran adtak elő tömegmutatványokat, látványos vadász- és harci jeleneteket.
Igrici: község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (É-Magyaro. régió, Mezőcsáti kistérség), a Borsodi-Mezőségen, a Sajó–Hernád-síkon, Miskolctól 27 km-re D–DK-re. (Stb. - Névmagyarázatot nem ad - vitorlavita)
Igricke, Ihrište <szlovák>, Ihristye: község Szlovákiában, a Javornik hg. D-i részén, Puhótól É–ÉNy-ra. (Stb. - Névmagyarázatot nem ad - vitorlavita)
Kisigrice, Igriţia <román>, Igrice: község Romániában, a Szamos menti dombságban, Déstől DNy-ra. (Stb. - Névmagyarázatot nem ad - vitorlavita)
Zalaigrice, Igrice: község Zala megyében (Ny-Dunántúl régió, Zalaegerszegi kistérség), a Zalai-dombságban, a Principális-csatorna mellett, Hévíztől 13 km-re DNy-ra. [...] Első írásos említései: 1251 (Igrich), 1256 (villa Igricy). Eredetileg királyi igricek (énekmondók) települése. (Stb.)
A Magyar értelmező kéziszótár (2. kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975 ISBN 963 05 0731 5) 585. oldalán két rövid szócikk:
iglice főnév Növénytan Lilás virágú, tövises réti törpe cserje (Ononis spinosa). [szláv eredetű]
igric főnév Történelem Középkori énekmondó [szláv eredetű}
(Az iglicéről van szócikkünk: Tövises_iglice)
A Hadrovics-Gáldi: Orosz-magyar szótár I-II. (5. kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977 ISBN 963 05 1231 9) első kötetének 545. oldalán:
игрец főnév 1. régies, elavult népi zenész, muzsikus; 2. tréfás népies kifejezés játékos
A Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978 ISBN 963 05 1490 7) 287. és 714. oldalán:
Igrici 'helység Borsod-Abaúj-Zemplén megyében' [a név alakváltozata 1237-42 között: Hirrich (ɔ(?- vitorlavita): Hichrich)]. Királyi vagy ispáni igricek, azaz énekmondók, mulattatók lakóhelyére utal. Talán a középkori igriceknek a nyelvi emléke a falu határrésznevei között szereplő Énekes-ér, Énekes-rét, Dallós-ér is. (A szótárszerző hivatkozásait az itteni idézetből elhagytam - vitorlavita)
Zalaigrice 'helység Zala megyében' [névváltozat 1251/1255-ből: Igrich]. Az Igrice helységnév királyi igricek, azaz énekmondók, mulattatók lakóhelyére utal. A Zala- előtag a megyével kapcsolatos. (A szótárszerző hivatkozásait az itteni idézetből is elhagytam - vitorlavita)
A Magyar néprajzi lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979 ISBN 963 05 1285 8) II. kötetének 620. oldalán:
iglic:lidérc
igric: hivatásos középkori énekmondó, aki az idők folyamán mulattatóvá lett. A szó valószínűleg szláv eredetű, pontos jelentése vitatott, a középkori magyar →énekmondók egyik elnevezése lehetett: minden bizonnyal a →jokulátor magyar megfelelője. Mindkét foglalkozás és elnevezés változáson ment keresztül: egyes feltételezések szerint a birtokadományozásokban szereplő 'igric' szó arra vall, hogy eleinte a királyi udvar megbecsült énekesei lehettek; foglalkozásnévként azonban csak a 15. századtól szerepel, és jelentése akkor inkább már zenész, mulattató, mutatványos és szemfényvesztő. (A szótárszerző forráshivatkozását az itteni idézetből is elhagytam - vitorlavita)
vitorlavita 2011. július 20., 19:51 (CEST)[válasz]

A dal kezdősorát elhallás alapján írhattad le - valójában: Iglice, szívem, iglice... Ez hihetőbb, hiszen a kedves személyt virágként emlegetni valóban szokás...
A dalt a felvételen egy kislány adja elő, tisztán érthetően, a majd 6 perces felvétel 4. percétől:
Iglice szívem, iglice,
Aranyos lábú iglice,
Ahová te hajlasz,
Én is odahajlok, iglice.
Árok mellett jártamba
Tüske ment a lábamba,
Rajtakap, rajtakap,
Mindenhová belekap.
E dalról az a véleményem, hogy rontott szövege van. A második sorában bizonyosan. Aki ezt a szöveget terjeszti, talán nem tudja, mi az az iglice... hogy ez egy növény! A gerlice és a gilice szavak (a gerle becézett változatai) csendülnek össze a fülében az iglice szóval - ezért hiszi madárnak, s ennek megfelelően tette „értelmessé” a második sort! A dal többi sora a (tövises) növénnyel kapcsolatos. (És ha tényleg 'igrice' szavakkal hallottad a dalocskát, az további szövegrontást jelent! Persze, az „értelmetlen” 'iglice' helyett... Azt gondolom, hogy a dal eredetileg egy olyan szerelmes dalocska, amelyben a pár megbántott tagja a kedvesére panaszkodik...)
vitorlavita 2011. július 20., 23:41 (CEST)[válasz]

A szipoj szó kialakulása[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Üdv mindenkinek!
Mint tudjuk, a britek indiai katonáit szipojoknak (angolosan sepoy) nevezték. Azt is tudjuk, hogy a szó a perzsa szepáhi (klasszikus ejtéssel szipáhi) szóra meg vissza, ahogy az oszmán hadszervezetből ismert szpáhik neve is. A kérdésem tehát nem erre (és nem is az alakulat történetére stb.) vonatkozik, hanem az volna, hogy a szepáhi ejtésű szó végződése hogy, illetve hol, melyik nyelvben - az angolban vagy a hindi-urduban - alakult át?
Az á-o még érthető, hiszen a perzsában az Á-val átírt hang tényleg közelebb áll az o-hoz, mint a magyar á-hoz (a tádzsikok saját ábécéikben egyenesen úgy is írják). Az viszont elég meglepőnek tűnik, hogy a "-hi"-ből "j" lesz. A kérdés tehát konkrétan arra vonatkozik, hogy ez az ejtés egyáltalán létezik-e - azaz az urduban, hindiben valóban szepojnak vagy hasonlónak ejtik a szót? Vagy ha nem, akkor csak valamiféle brit félreolvasásról vagy félrehallásról lenne szó, ami aztán szétterjedt a nyugati használatban? A többi Wikipédiát megnéztem, de nemigen segítenek ebben a kérdésben. Valaki vagy valakinek az ismerőse esetleg tud urduul vagy hindiül, és utána tudna nézni? :)
Esetleges válaszaitokat előre is köszönöm. --89.133.19.193 (vita) 2011. július 20., 22:28 (CEST)[válasz]
válasz
Az okozza egy magyar számára a nehézséget, hogy az "A" hang nálunk mély és zengő hang, ami a mi torzításunk. A brit angolban az "A" betűt "aj" -nek ejtik (elharapott). Tehát ha egy brit angol leírva látja a Sipâhiszót, "Szipajh"-nek olvassa, (az i-t abszolút hangsúlytalanul, hisz y vagy ie kellene oda hogy hallhassuk, amit újra (más angolok által hallásból) leírva "Sipay-t kapunk. Tehát ne vezessen félre a fentiektől eltérő a magyar kiejtés. --Rodrigó 2011. július 21., 16:56 (CEST)[válasz]