Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-04-10

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kombinatorika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sárga kérdőjel.png Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

A "kombinatorika" szó minél alaposabb történetére lenne szükségem:

  1. Milyen latin szótövekből tevődik össze?
  2. Ki használta először (persze csak az ismert használatok jönnek szóba)?
  3. Ki használta először a mai matematikai jelentésének megfelelően?

Köszönöm: Gubb 2010. április 10., 12:52 (CEST)

1. válasz, Karmela:

a kombináció szó eredete: latin combinatio szóból: Kombination. DWDS.de Das Digitale Wörterbuch der deutschen Sprache des 20. Jh.. (Hozzáférés: 2010. április 10.)
egy angol nyelvű nyom az etimológiára:
Könnyen lehet, hogy ezek segítenek a válasz megkeresésében, vagy legalábbis a témához hozzájárulnak:
WikiThanks.pngKarmelaüzenőlap 2010. április 10., 14:51 (CEST)

Kovács vezetéknév[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zöld pipa.png Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy a Kovács vezetéknév honnan ered
--84.236.2.121 (vita) 2010. április 10., 14:31 (CEST)

A magyarul értelmes vezetéknevek túlnyomó többsége jelzős szerkezetekből alakult ki, például Ákos, a kovács. Ennek magyarosan használt formája A kovács Ákos. Innen már csak egy lépés a Kovács Ákos. A másik általános jelensége a nemzetségnevek vezetéknévvé alakulása: Ákos fia Ernye később Ákos Ernye lett. L AndrásMagyar-horvát.jpg 2010. április 10., 14:46 (CEST)

L András elmondta a választ, de én azt hadd emeljem ki belőle, hogy az első ember, akit abból a felmenői ágból ezzel a családnévvel jegyeztek be, kovács lehetett. Vagy egy kovács fia. Az, amit ma családnévnek hívunk, az első generációk idején csak második, pontosító név volt az addig használt egyedüli név, az utónév (keresztnév) mellé. A XIV. század táján történt jobbágyösszeírások és örökösödési jogi intézkedések hozták meg ennek a szükségességét, mivel akkor legalább egy faluban meg kellett már különböztetni egymástól az azonos keresztnevűeket. Így aztán a jelzőnév sok dologból származhatott. Foglalkozásból (kovács, szabó, kádár, tímár, kerekes, bíró, zsoldos, pap stb.), valamilyen testi tulajdonságból (szőke, fekete, veres, kis, nagy, balog (balkezes), kövér, görbe stb.), az apa keresztnevéből, vagy például származásból, származási helyről (oláh, német, tót, kassai, szalai (azaz zalai), egri), és még számos más okból. Tehát, mondjuk, ha egy zalai faluban volt három János, és a számtartó, az ispán vagy akárki azt kérdezte a falusiaktól, hogy aztán melyik melyik, akkor a falusiak azt mondták, például, hogy hát az ott az öreg István fia, amaz a sánta Janika, emez meg a somogyi molnár kisebbik fia, hát tetszik ismerni őt, tekintetes uram. Az ő apja Somogyból jött abban az évben, amikor a kiserdő porig égett. Így aztán beírták szépen, hogy őket mostantól úgy fogja szólitani a gazda, hogy Istvánfi János, Sánta János és Somogyi János. És mostantól az ő gyerekeik is az apjuk második nevét fogják kapni. Persze mindez megtörtént más nyelveken is, szlovákul, németül, törökül és ami még előfordult a környéken, és aztán ha ma egy magyar férfit Müllernek hívnak, akkor az őse molnár lehetett valahol német földön, ha Cserninek, annak az őse vagy fekete hajú, vagy talán sötét bőrű volt szlovák vidéken. A nagyapám Smrčka volt, vagyis egy ősének szerb vidéken egy fenyőerdő lehetett a birtoka nagy részén, ott született vagy valami efféle. Fenyvesi, megvan a magyar megfelelője is. Persze ennél sokkal átláthatatlanabb névadások is voltak rengeteg alkalommal, ebben biztosak lehetünk. Több kiadásban is megjelent Kálmán Béla: A nevek világa című könyve, az sorra veszi az okokat, és temérdek tulajdonnév eredete is előkerül benne, nagyon érdekes olvasmány. - Orion 8 vita 2010. április 11., 00:42 (CEST)

erő kiszámítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zöld pipa.png Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy az erőt hogy lehet kiszámítani ha adott a test tömege:770N,útja:4m. Vagy a munka kiszámítását ugyan ezekből az adatokból.

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 94.21.232.146 (vitalap | szerkesztései) 2010. április 10., 17:18

válasz helyett:

Honnan másoltad ide a kérdést? Hiányzanak adatok, ahhoz, hogy a feladat megoldható legyen...
Egyébként
Adventuress Under Sail.jpg vitorlavita 2010. április 10., 18:15 (CEST)

Valóban szánhattál volna egy csepp figyelmet arra, hogy leírod a feladatot érthetően. De én belátom, hogy mivel egy ilyen, valószínűleg nem bonyolult feladat megoldásával nem birkózol meg egyedül, így azt sem tudhatod, hogy a megoldáshoz mire van szükség. Mi sem, mivel mi nem tudjuk, hogy előtte miről volt az órán szó, és hogy szólt a feladat előzménye.

Viszont tisztázzuk, hogy newtonban (N) semmilyen körülmények között sem mérünk tömeget, mert az az erő mértékegysége, a tömegé viszont a gramm és annak nagyságrendi többszörösei. Tehát adott valamilyen erő, és adott egy út. És ebből kellene megtudnunk valami másik erőt, ami a tér bármelyik irányába mutathat, az irányától viszont függhet az ereje is egy-egy feladatban. De legyünk leleményesek, és vegyük úgy, hogy a 770 N a test súlyereje, amelyből, a leggyakrabban látott fizikafeladatok gyakorlatára építve feltételezhetjük, hogy a súlyt tengerszinten, a 45. szélességi fokon, 760 Hgmm légnyomáson megállapítva, és a szokás szerint 10,0-ra kerekítve a nehézségi gyorsulás értékét az következik, hogy a test (talán egy ember) tömege 77 kilogramm. Amely 4 métert tesz meg. Előre? Egy lejtőn lefelé? Leugrik a háztetőről? Ekkora úton vonszol egy kamiont? Mindenféle erők elképzelhetők egy tömeg mozgása kapcsán. Ugye megérted, hogy abból, amit megadtál, lényegében fogalmunk sem lehet, hogy mi a fenéről van szó. - Orion 8 vita 2010. április 10., 23:53 (CEST)

Könyv keresés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sárga kérdőjel.png Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy a "Peter R. Steiner: Rudolf Frhr. Stöger-Steiner v. Steinstätten - Österreich-Ungarns letzter Kriegsminister. Dissertation, Universität Innsbruck 1989." című könyvet hol lehet megtalálni. Létezik-e itt Magyarországon, vagy csak az innsbrucki egyetem könyvtárában? Előre is kösz.
--Stegmayer65 vita 2010. április 10., 18:36 (CEST)

Hát, ez nekem egy doktori disszertációnak tűnik, az sem biztos, hogy nyomtatásban egyáltalán megjelent (az amazon.com-on legalábbis nincs fenn). Talán ha az Innsbrucki Egyetemet megkeresnéd levélben, tudnak segíteni [1]. Más ötletem sajnos nincsen. Data DestroyerMi fáj, gyere mesélj... 2010. április 10., 18:50 (CEST)

A magyar könyvtárak online katalógusában ([2] semmi sem található a szerzőtől. Másutt aligha lehet meg, legföljebb egyetemi tanszéki könyvtárakban. – Pagonyfoxhole 2010. április 10., 18:57 (CEST)

egy erdei m3 tölgyfa hány mázsa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zöld pipa.png Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy
--87.101.113.79 (vita) 2010. április 10., 18:43 (CEST)

Speciálisan tölgyfát nem találtam, a cserfa (a tölgy egy fajtája) 1 köbméterének súlya 1,2 tonna, azaz 12 mázsa [3]. Data DestroyerMi fáj, gyere mesélj... 2010. április 10., 18:52 (CEST)

Az 1 erdei m³ pedig 1,75 m³-rel egyenlő Google(Tudakozó:Archívum): erdei köbméter.
Tehát 1 erdei m³ tölgyfa tömege 1,75 m³ x 12 mázsa/m³ = 21 mázsa...
Tehát 1 erdei m³ tölgyfa tömege 1,75 m³ = 12 mázsa/m³
Adventuress Under Sail.jpg vitorlavita 2010. április 10., 20:33 (CEST) javítottam: - Üdv. » KeFe « 2010. április 11., 06:27 (CEST)
Kedves KeFe! Data Destroyer forrásában szó sincs erdei m³-ről! (Eszerint a tölgyfa nem úszik a vízen... nincs róla tapasztalatom...) Tehát a kérdésben feltett 1 erdei m³ tölgyfa tömege 1,75 m³ x 12 mázsa/m³ = 21 mázsa... Ha te más tölgyfa-sűrűségről tudsz, írd be! Üdv! Adventuress Under Sail.jpg vitorlavita 2010. április 12., 17:08 (CEST)
KeFének igaza van, az erdei köbméter is egy köbméter faanyagot reprezentál, azon a tapasztalaton alapul, hogy a méteresre vágott, összevissza formájú fák akkor adnak ki egy köbmétert, ha kb. 1m × 1,7 m-es rakást csinálunk belőle. Az élőnedves tölgyfa sűrűsége kábé megfelel a vízének, tehát valóban nem úsztatható, a 12 mázsa/köbméter is valós, de inkább maximum érték. A száraz tölgy anyag sűrűsége viszont csak 0,7 g/cm³ körüli. (forrás: Babos – Filló – Somkuti: Haszonfák – ISBN 963 10 2582 9; 185-192. o.) – Villanueva vita 2010. április 12., 18:17 (CEST)
Értem! Köszönöm a kiigazítást. Villanueva! És elnézést kérek KeFétől! Tehát a kérdezőnek szóló válasz helyesen:
1 (erdei m3) tölgyfa tömege = 12 mázsa/(tömör m³) x 1 (erdei m³) = 12 mázsa/(erdei m³) x 1 (erdei m³) = 12 mázsa
Adventuress Under Sail.jpg vitorlavita 2010. április 12., 23:26 (CEST)

Kiegészítés: A “köbméter”, elvileg 1m*1m*1m. Mivel a fahasábokat nem lehet elég tömörre összpakolni, így – elsősorban szakemberek között – bevezetésre került a méterben árult tűzifa “erdei köbméterben” történő mérése. Ez az erdei köbméter elsősorban a méteresre vágott fára vonatkozik, mérete 1m x 1m x 1,7 m.– Dencey vita 2010. április 11., 07:56 (CEST)

Még egy fontos dolog: a fa sűrűsége, tehát pl. egy köbméter fa tömege nagyban függ a nedvességtartalmától. A frissen vágott, „élőnedves” tölgyfa köbmétere – mint ahogy már írták – akár 12 mázsa is lehet, de rendesen kiszárítva ennek majdnem fele, 6 - 7 mázsa. Ezért nem érdemes fát, főleg tűzifát mázsára venni, hiszen az eladónak az az érdeke, hogy minél nedvesebben adja, a vevő pedig kétszeresen is rosszul jár, mert így a vízért is fizet, ráadásul a nedves fa nem is akar égni. Erre találták ki az erdei köbmétert, ami sokkal inkább arányban van a fa használati értékével. Nem érdemes a kettőt egymásba átszámítgatni. – Villanueva vita 2010. április 11., 10:27 (CEST)