Wikipédia:Közlekedésműhely/Viszonylatokról szóló cikkek általános formája
Cikkértékelés: Kiemelt cikkek • Építés alatt lévő cikkek • Kért cikkek • Problémás cikkek • Értékelt cikkek • Statisztika • Cikkek besorolása
Társműhelyek: Autópálya • Repülési • Vasút • Cikkértékelési
Szerkesztői allapok: Térképek • Sablonok felújítása
Portálok: Közlekedés (vita) (cikkek) • Autópálya (vita) (cikkek) • Hidak (vita) • Vasút (vita) • Volántársaságok (vita) (cikkek)
Vitalapok: Vitalap • Kért cikkek • Engedélykérőlevél-minták • A nap képe • Kategóriák
Ez a leírás az autóbusz-, trolibusz- és villamosvonalakról szóló cikkek formai és tartalmi követelményeit mutatja be. A lap a Közlekedésműhely vitalapján és más közösségi oldalakon 2008 második felétől megbeszélteket rögzíti.[1] Irányelvek[szerkesztés]Szemléletmód[szerkesztés]A pillanatnyi állapot leírása helyett inkább a történelmi folyamat bemutatására törekedj. (Ennek megfelelően a szócikk legelső szakasza a vonal történetét mutatja be.) Tehát nem az aktuális menetrend bemásolása (pillanatnyi állapot) a cél, hanem az idők folyamán történt változtatások (folyamat) felkutatása, ismertetése – a bevezetéstől a megszűnésig, illetve napjainkig. A szócikkeknek nincs tulajdonosuk[szerkesztés]Az általad létrehozott cikkek nem a tieid, a Wikipédia lapjainak nincsenek tulajdonosai, azokat a közösség közös munkával, egymással együttműködve, egymás munkáját segítve, támogatva készítik, fejlesztik. A vitás kérdéseket a többi szerkesztővel meg lehet beszélni! Erre alkalmas helyek a cikkek vitalapjai, valamint az úgynevezett kocsmafalak, ahol a közösség többi szerkesztőihez tudsz kérdést intézni, javaslatot tenni, vagy ilyen például a Közlekedésműhely vitalapja, ahol szintén kérdezhetsz vagy javaslatokat tehetsz, ha valamelyik gyakorlati megoldással nem értesz egyet. Addig viszont míg a változtatás mellett nincs közösségi egyetértés, a meglévő irányelveinket be kell tartani. A Wikipédián a szócikkeknek nincs tulajdonosuk. Nincs jogod megakadályozni, hogy mások is szerkesszék a „cikkedet”, miután beküldted azt a Wikipédiára. Amint az a szerkesztési oldalon világosan fel van tüntetve: „Ha nem akarod, hogy az írásodat könyörtelenül átszerkesszék vagy tetszés szerint terjesszék, ne küldd be!” Elnevezési szokások[szerkesztés]Megállapodás szerint[2] – a 300–899 közötti számjelzésű autóbuszvonalak kivételével – valamennyi busz- és villamosvonal esetén egyértelműsítünk, azaz a cikk címében zárójelben feltüntetjük a település nevét (például 240-es busz helyett 240-es busz (Budapest) a cikk címe). Több települést érintő viszonylat esetén átirányítást készítünk a nagyobb lélekszámú településre (például a 240-es busz (Budaörs) lapot átirányítjuk a 240-es busz (Budapest) szócikkre). A csak számot tartalmazó viszonylatneveket toldalékoljuk, míg a betűjelzéssel vagy vegyesen adott neveket nem toldalékoljuk, az alábbi példák szerint: 5-ös busz (Kecskemét), 7E busz (Budapest), T busz (Szolnok), M89A busz (Pécs) stb. A viszonylatok elnevezésében – az egységessé váló gyakorlatnak megfelelően – perjelet nem használunk. Az átnevezett viszonylatok esetében a régi névről átirányítás készül az új névre (például a 6-os busz (Budapest) átirányít a 206-os busz (Budapest, 2008–2013) lapra). Hasonlóképpen átirányítás készül azokról a betétvonalak nevéről, amelyeket egy másik cikkben dolgozunk fel (például a 85G busz (Budapest) átirányít a 85-ös busz (Budapest) lapra). Születő cikkek, szubcsonkok – A Közbölcső[szerkesztés]Ne gyárts szubcsonkokat! Szubcsonknak nevezzük azokat a cikkeket, amelyek nem felelnek meg a legalapvetőbb tartalmi és formai követelményeknek. Az ilyen cikkeket 5 nap után törölhetik az adminisztrátorok. Arról, hogy mi a baj a szubcsonkokkal, itt olvashatsz: Wikipédia:Szubcsonk#Mi a baj a szubcsonkokkal? Általában szubcsonknak tekintjük a folyószöveg nélküli, vagy csak néhány mondatos cikkeket. Az ábrák, táblázatok, infobox az első változatban elmaradhatnak, de a folyószöveg (különösen a bevezető és a Története szakasz) megírása nem hiányozhat. Más szóval új cikk elkészítését – megbízható forrásmunkák felkutatását követően – a folyószöveg megírásával kezdd, az illusztrációkkal csak ezt követően foglalkozz. (Az illusztráció csak kiegészíti, de nem pótolja a folyószöveget.) Csak akkor kezdd el a második cikket írni, amikor az első már készen van. Ne feledd, hogy nem a mennyiség a cél, hanem a minőség. Lehetőséged van arra, hogy amennyiben elsőre nem áll rendelkezésedre a szükséges adat vagy idő a cikk megírására, a lapot létrehozhatod a főnévtéren kívül is (tehát nem ott, ahol a többi cikk van, hanem egy külön helyen). Ilyenkor a fenti 5 napos határidőn túl is dolgozhatsz a cikk első változatának elkészítésén. A lapot létrehozhatod például saját allapodon (például Szerkesztő:Gipsz Jakab/111-es busz alakú lapon) vagy a Közlekedésműhely erre a célra fenntartott alapjain (például Wikipédia:Közlekedésműhely/Építés alatt lévő cikkek/111-es busz alakban). Az új lap létrehozásához csak be kell írnod az elnevezési szokásoknak megfelelő címet az alábbi mezőbe (a perjel után), majd az Allap létrehozása új cikkhez gombra kattintanod:
Aktuális menetrendi adatok, dátumok[szerkesztés]A fenti szemléletmódnak megfelelően nem tekintjük – dinamikusan változó volta miatt nem is tekinthetjük – feladatunknak az aktuális menetrendi információk szolgáltatását (erre a célra belinkelhetjük a szolgáltató által közzétett hivatalos menetrendet). A cikkekben legfeljebb kivonatolt adatokat teszünk közzé (pl. üzemidő, járatindítások száma). Egy esetleges menetrendváltozáskor ugyanakkor – a változás mértékének szemléltetéseként – bemutathatunk menetrendi adatokat, a változás dátumának (és forrásának) feltüntetésével. Például:
Mivel az útvonal-, megállóhely- stb. adatok viszonylag sűrűn változó adatoknak tekinthetőek, fontos hogy valamennyi ilyen adat (táblázat) mellett szerepeljen az érvényesség dátuma. Például:
Ha csak lehet, minden adat mellett szerepeljen a dátum (mikor történt, illetve mettől meddig érvényes). Ha ez nem ismert, helyezzük el a
Vonalcsaládok[szerkesztés]A korábbi megbeszélések[3] értelmében vonalcsaládokról nem készítünk önálló cikkeket. Betétjáratok, garázsmenetek[szerkesztés]Fontold meg, hogy érdemes-e egy betétvonalról vagy garázsmenetről külön szócikket készíteni. Általában nem érdemes, elegendő az alapvonal cikkében – szükség szerint akár önálló szakaszban – tárgyalni. Ilyenkor készíts átirányítást a „bedolgozott” vonal címéről (például: a 85G busz (Budapest) vonalat a 85-ös busz (Budapest) lapon tárgyaljuk). Képek minősége[szerkesztés]Ne tölts fel kifogásolható minőségű (életlen, sötét, stb.) képet. A képhasználati irányelvek értelmében a rosszul sikerült képeket egy törlési megbeszélés keretében a szerkesztőközösség töröltetheti.[4] Folyószöveg vagy felsorolás?[szerkesztés]A viszonylat történetének leírásában lehetőleg kerüljük a kronológiaszerű felsorolást. A cikkek formája a természetes, folyamatos próza, más szóval az események időrendi felsorolása helyett teljesebb, magyarázóbb, folyamatos megfogalmazású szöveget alkalmazzunk. A cikkben szereplő képek, térképek, útvonaldiagramok és más illusztrációk kiegészítik a folyószöveget, de nem helyettesítik azt. Dőlt betűk, félkövér betűk alkalmazása[szerkesztés]Dőlt betűs kiemelést használunk a folyószövegben a megállóhelyek nevei esetén, a közterületek, intézmények, stb. nevétől való megkülönböztetés érdekében, illetve az útvonal kiírásánál folyószövegben és a jelzések esetén. Például:
Vastag betűt csak annak a kifejezésnek a kiemelésére használjuk, amely egyúttal – a zárójelben lévő egyértelműsítést nem számítva – az önálló szócikk címére vagy az átirányítás nevére utal. A vastag betűvel történő kiemelést csak az első előfordulásnál használjuk, a másodiktól kezdve a dőlt betűs kiemelés használandó. Például:
Hasonlóképpen első előfordulásukkor vastag betűvel írjuk a nem külön cikkben tárgyalt betétvonalak nevét (hiszen ezek nevéről is átirányítás készül):
Más esetben nem használjuk folyószövegben a vastag betűt. Rövidítések, egyedi jelölések[szerkesztés]A BKV által használt Örs vezér tere M+H jelölés az olvasó számára elsőre nehezen érthető,[5] ezért folyószövegben kerüljük a használatát; csak infoboxban, táblázatban használjuk. Hasonlóképpen folyószövegben kerüljük a rövidítések, egyedi jelölések[6] használatát. A jövő – fejlesztési tervek, ötletek[szerkesztés]A jövőre vonatkozó módosítási elképzeléseket (ötletek, tervek) kizárólag megbízható forrással[7] alátámasztva szerepelhetnek a cikkekben. A forrás nélküli jövőre vonatkozó adatokat el kell távolítani. Egyéni ötletek, tervek, saját fejlesztési javaslatok, vágyak, tippek, találgatások nem szerepelhetnek a cikkekben. Szócikkek felépítése[szerkesztés]Ajánlott szakaszcímek, a cikk struktúrája[szerkesztés]== Története == == Járművek == == Útvonala == == Megállóhelyei == == Jegyzetek == == Források == == További információk == Bevezető[szerkesztés]A bevezetőben szerepel a viszonylat neve, a város(ok) neve, a végállomások neve és a közlekedési vállalat neve, esetleg a megrendelő neve. Egyértelműen derüljön ki, hogy a viszonylat megszűnt, átmenetileg szünetel vagy időszakos jelleggel közlekedik.
Története[szerkesztés]A szócikk legfontosabb fejezete, amely a vonal történetét, fontosabb változtatásait mutatja be a bevezetéstől (a megszüntetésig). Források[szerkesztés]Nagyon fontos, hogy add meg a cikkírás során felhasznált forrásmunkákat. Példák forrás megadására:
A forrássablonokat a lenti Forrássablonok szakaszban soroltuk fel. Képek, térképek, illusztrációk[szerkesztés]Térkép készítésének módjáról olvashatsz ezen a lapon: Szerkesztő:Hunyadym/Térképek. Sablonok[szerkesztés]A jobb oldalon megjelenő sablonok[szerkesztés]A sablonok működését lásd a sablonok dokumentációs lapján:
Táblázatban használt sablonok[szerkesztés]Lásd az [szerkesztés]Az eddig elkészült navigációs sablonokat a Wikipédia:Közlekedésműhely/Sablonok listája#Navigációs sablonok sorolja fel. Forrássablonok[szerkesztés]
További forrássablonok találhatóak a Kategória:Közlekedéssel kapcsolatos forrássablonok kategóriában. Problémát jelző sablonok[szerkesztés]A számos problémát jelző sablon közül az alábbiakat érdemes itt megemlíteni:
Kategóriák[szerkesztés]Kattints a [+] jelre a kategória kibontásához, a [–] jelre a becsukásához.
A kategóriák a szócikkek csoportosítását segítik. A viszonylatokról szóló cikkek ehhez hasonló nevű kategóriába sorolandóak: Veszprém autóbuszvonalai. Ahhoz, hogy a lap bekerüljön ebbe a kategóriába, ezt kell a lap aljára írni: [[Kategória:Veszprém autóbuszvonalai]] Ez a kategória a Autóbuszvonalak és a Veszprém közlekedése alkategóriája. Utóbbi kategória pedig a Veszprém és a Magyarország városainak tömegközlekedése alkategóriája. Ezzel szemben például a Budapest autóbuszvonalai kategória – tekintve, hogy ebben a városban többféle közlekedési eszköz van – az Autóbuszvonalak és a Budapest viszonylatai alkategóriája. Hasonlóképpen például a Budapest villamosvonalai kategória a Kategória:Villamosvonalak és a Budapest viszonylatai alkategóriája. A Budapest viszonylatai kategória a fentiekhez hasonlóan a Viszonylatok és a Budapest közlekedése alkategóriája. Megszűnt viszonylatról szóló cikket helyezd el a Kategória:Megszűnt viszonylatok kategóriában, az átnevezett viszonylatról szóló cikket pedig a Kategória:Átnevezett viszonylatok kategóriában.
Mintaszócikkek[szerkesztés]Jelenleg az alábbi cikkek megtekintését javasoljuk, mielőtt új cikket hoznál létre:
Cikkértékelés[szerkesztés]Fontosság szerinti besorolás[szerkesztés]Kidolgozottság szerinti besorolás[szerkesztés]Helyesírás[szerkesztés]Helyesírási tudnivalók[szerkesztés]
Gyakori elírások listája[szerkesztés]Az alábbi lista a gyakran hibásan írt szavak, kifejezések helyesen írt alakját mutatja. Zárójelben megtalálható a vonatkozó helyesírási szabály hivatkozása:
Források, jegyzetek[szerkesztés]
|
