Wikipédia:Közlekedésműhely/Alapfogalmak
Cikkértékelés: Kiemelt cikkek • Építés alatt lévő cikkek • Kért cikkek • Problémás cikkek • Értékelt cikkek • Statisztika • Cikkek besorolása
Társműhelyek: Autópálya • Repülési • Vasút • Cikkértékelési
Szerkesztői allapok: Térképek • Sablonok felújítása
Portálok: Közlekedés (vita) (cikkek) • Autópálya (vita) (cikkek) • Hidak (vita) • Vasút (vita) • Volántársaságok (vita) (cikkek)
Vitalapok: Vitalap • Kért cikkek • Engedélykérőlevél-minták • A nap képe • Kategóriák
 |
Ezen a lapon jórészt előzetesen megvitatott fogalommagyarázatok szerepelnek. Ettől még lehetnek pontatlanok, tévesek. Bátran szerkeszd, bővítsd a cikket. Minden észrevételt szívesen látunk a Közlekedésműhely vitalapján. |
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
Fogalommagyarázatok[szerkesztés]
Alvállalkozó[szerkesztés]
„Saját eszköz- és/vagy személyállománnyal rendelkező társulás, mely az alaptevékenységet a számára szerződésben meghatározott járatokon és feltételekkel működteti.”[1]
Forgalmi zavar[szerkesztés]
„A közösségi közlekedés meghatározott rendjének járművek haladását akadályozó tényezők miatti ellehetetlenülése.”[1]
Hálózat[szerkesztés]
Közlekedési hálózat[szerkesztés]
„Azon útvonalak és kötöttpályás közlekedési vonalak összessége, amelyeken a #közösségi közlekedés történik.”[1] Beszélhetünk autóbusz-, villamos-, trolibusz-, HÉV-, illetve metróhálózatról.
Közforgalmú menetrend[szerkesztés]
„Kihirdetett (nyilvános) szolgáltatási előírás, amely a közlekedési rendet határozza meg, tartalmaznia kell a járművek közlekedésének útvonalát, állomásait, és megállóhelyeit, a közlekedés időszakát és időpontját, amikor a járművek a megállóhelyekről indulnak és oda érkeznek.”[1] Lásd a menetrend cikket.
Közösségi közlekedés[szerkesztés]
„Alapvető utazási igényeket kiszolgáló szolgáltatás, mely meghatározott viszonylatokon és paraméterek szerint, szabályozott ár ellenében történik.”[1]
Paraméterek[szerkesztés]
„A viszonylatokon érvényes főbb menetrendi adatok (járműtípus, járatgyakoriság, üzemidő, stb.)”[1]
Üzemidő[szerkesztés]
A járatok napi első indulási, és utolsó érkezési idejével behatárolt idő.
Viszonylat[szerkesztés]
A városi közösségi közlekedési hálózat eleme. A viszonylatokra a gyakorlatban a viszonylatjelzéssel (általában viszonylatszámmal) hivatkoznak. A viszonylatjelzéshez rendelik hozzá a megállóhelyeket – ideértve az induló és érkező végállomást –, valamint az útvonalat és a járatokat.
„Két végpont között adott útvonalon és megállókkal definiált közlekedési szolgáltatás, melyet a viszonylatjelzés (szám, betű, vagy név) különböztet meg a más hasonló szolgáltatásoktól.”[1]
Útvonal[szerkesztés]
A városi közlekedési pályák („mindent” ideértve: közút, villamospálya, vasút, trolibusz-felsővezeték, stb.) azon elemei, amelyeket egy adott viszonylat az induló és az érkező végállomás között igénybe vesz.
Fejállomás[szerkesztés]
Menetidő[szerkesztés]
Menetrend[szerkesztés]
Megállóhely(ek)[szerkesztés]
Hármas megállóhely (MM+M)[szerkesztés]
A hármas megállóhely (MM+M) Budapesten hivatalosan 2008 utolsó negyedéve óta létezik. Eddig 3 megállóhely lett hármasnak minősítve: Blaha Lujza tér (Keleti pályaudvar felé) és a Ferenciek tere (Dél-Buda, ill. a Keleti pályudvar felé). Ezekre a megállókra a következő szabályok vonatkoznak: A harmadiknak odaérkező busz (nappal) ajtót kell nyisson a leszálló utasok számára, majd a megálló elején újból megáll (a felszálló utasok miatt). A kijelölt megállók elég hosszúak ahhoz, hogy három busz biztonságosan meg tudjon állni, és az utasforgalom is kiemelkedő. (
megjegyzés: Egyes buszvezetők ezt korábban is megtették, de ez szabályellenes volt.) Éjszaka a megállók továbbra is kettes megállóként üzemelnek. A rövidítésben szereplő pluszjel arra utal, hogy: 1) a harmadik busznak újból meg kell állnia, 2) éjszaka kettes megállóhelyként üzemel.
Végállomás[szerkesztés]
Útirány[szerkesztés]
Az irányra általában a két végállomás nevével, esetleg a köztes közterületek felsorolásával hivatkoznak.
Útvonaldiagram[szerkesztés]
A tömegközlekedési útvonalat, az útvonal fontosabb objektumait (végállomások, megállóhelyek, hidak, vasúti átjáró, városhatár stb.) bemutató sematikus ábra.
Járat[szerkesztés]
A járatokra rendszerint az indulási időponttal hivatkoznak. (Szokásos gyakorlat, hogy a 10 percnél sűrűbben indított járatok esetén, a városi közlekedés sajátosságai miatt, az indulási időpontok helyett a járatsűrűséget adják meg.)
| 22-es busz (Kecskemét) - hurokjárat | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 21-1-es busz (Kecskemét) - körjárat | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 25-ös busz (Sopron) - céljárat | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
Hurokjárat[szerkesztés]
Például elindul az autóbusz a belvárosi végállomásról, megy egy útvonalon, majd az alacsonyabb laksűrűségű területre érve hurkot (kört) jár be, így feltárva a ritkábban lakott külvárosi területet, majd – ugyanazon az útvonalon, ahol jött – visszamegy a belvárosi végállomásra. A külvárosban nincs végállomása, vagy csak jelképes végállomása van a követési idők kiegyenlítésének céljából. Az oda-vissza irány fogalma részben értelmezhető. (Tehát pl. a kecskeméti 22-esnek egyetlen Strand megállóhelye, de két Hőközpont megállóhelye van – egy oda, egy vissza irányban.)
Körjárat, körforgalmi járat, körforgalom[szerkesztés]
Rögtön hurokkal indít, az oda-vissza irány fogalma nem speciálisan értelmezhető. Egyetlen végállomása van. (A kecskeméti 21-es körjáratnak egyébként azért 21-1-es a becses neve, mert pár éve még volt egy 21-2-es busz, ami ugyanazon az útvonalon, de ellentétes irányban ment körbe.)
Alapjárat[szerkesztés]
Az alapjáratok az útvonalon rendszeresített valamennyi megállóhelyen megállnak. Viszonylatjelzésük általában betűt nem tartalmaz (pl. 7, 178).
Betétjárat[szerkesztés]
A betétjáratok mindig egy alapjárathoz kapcsolódnak. Rövidített útvonalon közlekednek, a viszonylat forgalmasabb szakaszán segítik az utazást. Egy alapjáratnak több betétjárata is lehet. A betétjáratokat általában A, B, C... betűkkel jelölik (pl. 16A, 66B).
Y-járat / elágazójárat[szerkesztés]
Az Y-járat (vagy elágazójárat), az alapjárat útvonalától részben eltérő betétjárat. Korábban az alapjárat száma utáni Y (pl. 99Y, 132Y) betűvel jelölték, de napjainkban nincs bevett, állandó jelzés rá: Az Y jelölést alkalmazzák például Debrecenben, Egerben, Kaposváron, Nagykanizsán, Sopronban, Szolnokon, Pécsett, ugyanakkor jelölhetik 100-as előjellel (pl. 38 → 138), B betűvel (pl. 37 → 37B), de sokszor egyáltalán nem jelölik, hanem külön viszonylatjelzést kap (pl. 4-es és 6-os villamosok; 54-es, 55-ös autóbuszok).
Expresszjárat, gyorsjárat[szerkesztés]
Az expresszjáratok (gyorsjáratok) rendszerint csak az útvonalukba eső fontosabb, forgalmasabb megállóhelyeken (átszállóhelyeken) állnak meg, ezzel rövidítve a menetidőt az utasok célhelyre való gyorsabb eljutása érdekében. Budapesten E betűvel, más helyeken a régi módszer szerint 100-as számmal és/vagy piros számokkal jelölik (pl. 7E, 200E).
Zónázó járat[szerkesztés]
A zónázó járatok célja egy adott (általában külső) városrészben lakó utasok lehető leggyorsabb eljuttatása a város belsőbb területén lévő közlekedési csomópontba. A belvárosi szakaszon expresszjáratként, a külvárosi területen alapjáratként közlekedik (pl. 20E, 23E, 97E, 261E).
Céljárat[szerkesztés]
A céljárat csak a két végállomáson áll meg, az érintett köztes megállóhelyeken nem.
sugaras (félátmérős) járat[szerkesztés]
Különjárat[szerkesztés]
Nem menetrend szerint közlekedő járat!
Szerződéses járat[szerkesztés]
Menetrend szerint közlekedő járat! Általában gyárakkal, áruházakkal kötött szerződés által közlekedtetett járat. (pl. 224-es busz)
Szolgálati járat[szerkesztés]
Buszsofőrök közt: üresjárat. Nem menetrend szerint közlekedő járat és nem szállít utasokat!
Garázsmenet[szerkesztés]
Nem menetrend szerint közlekedő járat és nem szállít utasokat!
Átmérős járat[szerkesztés]
Gyakran használt rövidítések[szerkesztés]
| aut.áll. | autóbusz-állomás |
| aut.ford. | autóbusz-forduló |
| aut.vt. | autóbusz-váróterem |
| bej.út | bejárati út |
| H | HÉV-állomás |
| HÉV | Helyiérdekű vasút |
| M | megállóhely[2] vagy metróállomás[3] |
| mh. | megállóhely |
| M+H | metró- és HÉV-állomás |
| MM | kettős megállóhely |
| MM+M | hármas megállóhely |
| pu. | pályaudvar |
| vá. | végállomás vagy vasútállomás |
| vh. | városháza |
| vmh. | vasúti megállóhely |
| vt. | váróterem |
Lásd még[szerkesztés]
Források, jegyzetek[szerkesztés]
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- A BKV személyszállítási üzletszabályzata, I. 2. Fogalomtár, 2010. július 15.