Portál:Informatika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Wikipédia:Informatika portál szócikkből átirányítva)
Informatikai portál

Informatikai portál

A Columbia szuperszámítógép

Az informatika (legközelebbi angol megfelelője az information technology) önálló tudományág, amely az információk rögzítésével, kezelésével, rendszerezésével, továbbításával foglalkozik. Ezt a tevékenységét főként számítógépeken végzi:

  • elméleti úton azáltal, hogy módszereket, modelleket, formalizmusokat dolgoz ki a számítógépek készítéséhez és működtetéséhez;
  • mérnöki tevékenységgel úgy, hogy számítógépeket készít, illetve azokhoz elektronikai eszközöket alkot (hardver);
  • rendszertervezéssel és -készítéssel azáltal, hogy a számítógépek működtető eszközeit hozza létre, illetve azokat működteti (szoftver);
  • alkalmazza a számítógépet azáltal, hogy különböző feladatok, például orvosi alkalmazások, kereskedelmi rendszerek, CAD, nyilvántartások, stb. elvégzésére alkalmassá teszi

Az informatika az információtudomány, a matematika és az elektronika elegye. Az informatikus az, aki e fenti területek valamelyikében szerzett képesítésével számítógépeket, vagy számítógépeken alkot, fejleszt, kutat, vagy azok eredményeit a használat céljából működteti. Ma még sokan vannak, akik más területen szerzett képesítéssel végzik ezt a tevékenységet.

Bővebben az informatikáról

A cikkek

IBM Blue Gene P supercomputer.jpg Informatika

Computer-aj aj ashton 01.svg Számítógép

ESB-Layers.jpg Integráció

Java get powered.jpg platform

Crystal Clear app hardware.png Hardver

Demetra+Application.png Szoftver

GNU-FDL-icône-Transparente.PNG Szabad szoftverek

InternetProtocolStack.png Internet

Bill Gates 2004.jpg Informatikai cégek

Slackware-mascot.jpeg Operációs rendszerek

Cimage.jpg Programozási nyelvek

Kiemelt cikk

A Linux logója

A Linux egy operációs rendszer, a szabad szoftverek és a nyílt forráskódú programok egyik legismertebb példája.[1][2]

A „Linux” elnevezés szigorú értelemben véve a Linux-rendszermagot jelenti, amelyet Linus Torvalds kezdett el fejleszteni 1991-ben.[3][4] A köznyelvben mégis gyakran a teljes Unix-szerű operációs rendszerre utalnak vele, amely a Linux-rendszermagra és az 1983-ban, Richard Matthew Stallman vezetésével indult GNU projekt keretében született alapprogramokra épül. A Linux pontosabb neve ebben az értelemben GNU/Linux.[5][6][7][8]

A „Linux” kifejezést használják Linux-disztribúciókra (terjesztések) is, ám ilyenkor általában a disztribúció nevét is hozzáteszik. Egy-egy disztribúció olyan összeállítás, amely az alaprendszeren túl bizonyos szempontok alapján összeválogatott és testre szabott programokat tartalmaz.[9]

A Linux a szerverek és személyi számítógépek mellett – elsősorban nyíltságának köszönhetően – megtalálható sok összetett elektronikus eszközben, így hálózati eszközökben (például routerek), hordozható eszközökben (például mobiltelefonok, okostelefonok, PDA-k, hordozható hanglejátszók, órák[10]), háztartási gépekben, szórakoztató elektronikai berendezésekben (például asztali DVD-lejátszók, videojáték-konzolok, set-top-boxok) is. Bizonyos területeken (például webszerverek, szuperszámítógépek esetében) a legmeghatározóbb operációs rendszernek számít, ám az utóbbi években személyi számítógépekre (asztali gépek, hordozható gépek) is egyre szélesebb körben telepítenek valamilyen Linux disztribúciót.[11] [12] [13] [14] [15] Az egyre szélesebb elterjedtség köszönhető részben az Ubuntunak,[16] részben pedig a netbookok elterjedésének.[17]

Jegyzetek

  1. Google. „A "linux" kifejezés angol nyelvű meghatározásai a weben 
  2. linux.com. „What is Linux? 
  3. Linux Timeline. Linux Journal, 2006. május 31
  4. The History of Linux. Linux Online
  5. GNU/Linux. Karsai Róbert. HWSW. (Hozzáférés: 2001. december 16.)
  6. Why GNU/Linux?. Richard Stallman. (Hozzáférés: 2008. szeptember 10.)
  7. A GNU Nem Unix! - a GNU projekt és a Szabad Szoftver Alapítvány
  8. Richard Stallman: About the GNU projekt, 2008. január 21
  9. PC kommandó: Linux disztribúció fogalma
  10. IBM: Linux Watch, 2001. October. (Hozzáférés: 2009. szeptember 29.)
  11. oprepi blog: A pingvinek nekifutnak...
  12. 13 000 linuxos munkaállomás a német munkaügyi hivatalban (angol)
  13. 430 000 linuxos szavazógép Brazíliában (angol)
  14. IBM, Canonical/Ubuntu, Novell és Red Hat megállapodása: Microsoft-mentes asztali gépek világszerte (angol)
  15. Történelmi csúcsot döntött a Linux. Index - Tech, 2009. május 4
  16. Technology in 2008. (Hozzáférés: 2008. április 1.) [Az eredeti cikk tartalma csak előfizetett olvasóknak elérhető, de a cikkből idéznek az alábbi címen: http://web.ncf.ca/fn352/ubuntu.html#Economist]
  17. The Economist. „Small is beautiful” (Hozzáférés ideje: 2008. december 21.) 

Hírek, újdonságok

A Sun Microsystems közel 13 évvel ezelőtt, 1999-ben tette közzé a StarOffice forráskódját, hogy nyílt forráskódú fejlesztői közösséget építsen a programhoz, amely az évek során a második legnépszerűbb irodai szoftvercsomag lett a Microsoft Office családja mögött. A Sun 2010-ben történt felvásárlását követően a projekt legfőbb támogatója az Oracle lett. A Sun felvásárlása körüli bizonytalanság azonban hamar OpenOffice projekt tagjait is cselekvésre sarkallták: komoly támogató vállalatok, például a Novell, a Google, vagy a Canonical bábáskodása mellett létrejött a The Document Foundation alapítvány, ami a LibreOffice név alatt vitte tovább az OpenOffice leágazását.

Az Oracle hosszas vívódás után - látva a fejlesztői közösség elpártolását - 2011 júniusában úgy határozott, hogy átengedi az Open Office forráskódot a nyílt forrású projekteket koordináló Apache Software Foundationnek. Bár a korábbi támogatók nagy része továbbra is a LibreOffice mellett tart ki, az immár Apache OpenOffice megjelenő szoftver mellé is olyan nehézsúlyú szereplők sorakoztak fel, mint az IBM, amely az idén év elején bejelentette: felhagy a saját - korábban a szintén az OpenOffice.org egyik leágazásaként létrehozott - Lotus Symphony ingyenes irodai szoftvercsomagjának fejlesztésével, és annak kódját felajánlotta az Apache OpenOffice közösségének, így lehetővé válik a két kód egyesítése.

A teljes cikk itt olvasható.

A projekt

Miben vehetsz részt?

Több módon is a Informatikai portál segítségére lehetsz:

Műhelyek

Ha kedvet kaptál csatlakozni az Informatikai műhelyhez, bátran tedd meg!

Üzenet hagyásához kattints ide!
Ajánlott képünk

SATA ports.jpg

SATA portok az alaplapon

További portálok

Társadalom Fenntartható fejlődés · Filozófia · Közgazdaságtan · Politika · Pszichológia
Természet Biológia · Csillagászat · Fizika · Halak · Kémia · Klímaváltozás · Madarak · Macskafélék · Matematika · Orvostudomány
Technika Autó · Autópálya · Hadtudomány · Hidak · Informatika · Közlekedés · Vasút · Volántársaságok
Történelem 1848–1849-es forradalom és szabadságharc · Első világháború · Francia forradalom · Heraldika · Hidegháború · Második világháború · Napóleon · Numizmatika
Irodalom Harry Potter · Írás · Középfölde · Nyelvek · Ókori irodalom · Sci-fi
Kultúrtörténet Arab világ · Búrok · Középkor · Magyarság · Ókor · Ókori Róma · Spanyol világ · Vallás · Világörökség · Zsidóság
Művészet Anime és manga · Cartoon Network · Csillagkapu · Csillagok háborúja · Eurovízió · Filmművészet · Gitár · Könnyűzene · Opera · Star Trek  · Zene
Földrajz Bulgária · Európai Unió · Feröer · Finnország · Franciaország · Görögország · Horvátország · Kelet-Ázsia · Kína · Korea · Lengyelország · Macedónia · Monaco · Németország · Olaszország · Oroszország · Románia · Szerbia · Törökország · Vatikán · Erdély · Kárpátalja · Tibet · Uganda · Vajdaság · Turizmus
Magyarország Balaton · Győr-Moson-Sopron megye · Mátra · Nógrád megye · Zala megye · Békéscsaba · Budapest · Dorog · Érd · Győr · Kolozsvár · Miskolc · Salgótarján
Sport Formula–1 · Labdarúgás · Lovas · Olimpia · Tenisz · Vízilabda
Wikipédia Kezdőlap · Közösségi portál