Wikipédia:Hogyan használd a hivatkozásokat?

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Tudnivalók

A hivatkozások (vagy angolul linkek) a cikk szövegén belül olyan szavak vagy szövegrészletek, melyekre kattintva (vagy őket kiválasztva) egy másik cikkre, vagy egy weblapra juthat az olvasó.

A Wikipédia egyik legfontosabb tulajdonsága az, hogy a cikkek egymásra hivatkoznak: egy cikket olvasva az ismeretlen fogalmakat azonnal meg tudja az olvasó nézni, kiválasztva a szavakat és így elolvasva a hozzájuk tartozó szócikket. A Wikipédiában a linkek normál esetben kék színűek. Akkor pirosak, ha a célpontjuk (még) nem létezik.

A Hogyan írj új lapot? ír a cikkek készítéséről általában, itt most csak a hivatkozásokkal foglalkozunk.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Hivatkozás Wikipédia-szócikkekre

Belső hivatkozást a magyar Wikipédia egy cikkére a szerkesztési nézetben [[cikknév]] formázással hozhatsz létre. Mindig használd a szócikk megnevezését, ami egyes számban és ragozatlan alakban található. Nem szükséges, hogy ilyen szócikk létezzen - sőt, új szócikkeket csak ilyen módon lehet elindítani.

Ha a hivatkozást többes számban, ragozott formában szeretnéd használni, akkor a toldalékokat a szögletes zárójelen kívülre írd, mint pl: ''[[cikknév]]hez''

Ha valami mást szeretnél megjeleníteni, mint ami a hivatkozott szócikk neve, akkor a hivatkozást a [[cikknév|látható szöveg]] formában használd, például [[gólya|gólyák]] vagy [[csersav|tannin]] Ehhez segítséget nyújt az Elnevezési szokások lap.

[szerkesztés] Hivatkozás egy szócikk bizonyos fejezetére

Nem csak teljes szócikkekre lehet hivatkozást készíteni, hanem azokon belül közvetlenül egy fejezetcímre (vagy alcímre) is. A használatához a hivatkozás címe mellé egy „#” jelet kell tenni, és utána pedig a hivatkozni kívánt fejezet vagy alfejezet vagy al-alfejezet stb. címét.

Minta:
  • Szócikk / 2. Fejezet / 2.3. Alfejezet / 2.3.1. Al-alfejezet
[[Szócikk címe#Al-alfejezet címe]]
Példák:
[[Wikipédia:Szójegyzék#Link]] → Wikipédia:Szójegyzék#Link
[[Wiki#Hivatkozás és lapok készítése|A wikihivatkozások története]] → A wikihivatkozások története

Megjegyzések:

  • Látható, hogy nem szükséges (és nem is lehetséges) az alfejezetek teljes elérési útját megadni; a szócikk megnevezése utáni „#” jelet egyből az akárhányad rendű alfejezet címe követi – természetesen az alfejezet sorszáma nélkül. Fontos, hogy az alfejezet címe szerint írjunk kis- ill. nagybetűket a hivatkozásban is (általában nagy kezdőbetű).
  • Ha az alfejezet nem létezik, vagy például törlik, a hivatkozás automatikusan a teljes szócikkre fog mutatni.
  • Ha egy oldalon belül szeretnél más bekezdésre hivatkozni, akkor a lap neve elhagyható, elég a # jel és a fejezet (vagy alfejezet) címe:
[[#Mire hivatkozz és mire ne?]] → #Mire hivatkozz és mire ne?

[szerkesztés] Mire hivatkozz és mire ne?

A legnehezebb kérdés az, amikor el kell dönteni: mire hivatkozz és mire ne? Ha nincs elég hivatkozás, akkor a cikket nehéz olvasni a sok ismeretlen fogalom miatt; ha túl sok, akkor a cikk a sok hivatkozástól átláthatatlan lesz.

Az alábbi elveket érdemes figyelembe venni:

  • Olyan szavakra vagy fogalmakra hivatkozz, amelyeknek már van szócikke.
  • Ha nem létező hivatkozást szeretnél, gondolj bele: lesz-e az adott fogalomnak enciklopédia-szócikke belátható időn belül? Van-e értelme ilyet csinálni? (A Wikipédia nem szótár, tehát az olyan szavakra, melyekről enciklopédiacikket nem érdemes írni azon túl, hogy a jelentését megmagyarázod ne csinálj hivatkozásokat. Ha nagyon szükségét érzed, hivatkozz egy Wikiszótár cikkre!)
  • Az adott fogalom első előfordulásánál csinálj hivatkozást rá. A későbbiekben ugyanazon szócikkre ne csinálj hivatkozást, legalábbis 15-25 soron belül ne. (Semmiképp ne csinálj hivatkozást minden egyes előfordulásánál!)
  • Lehetőleg csak azokra a szavakra tegyél hivatkozást (akár léteznek már szócikként, akár nem), amelyeknek valamilyen szerepük van az adott szócikk szempontjából. (például a bejgliről szóló szócikkben legyen hivatkozás a mák és dió szavakra, sőt, még a reformkor szóra is lehet rakni, ha a cikk tárgya szempontjából fontos megemlíteni, de az „50 dkg liszt”-nél nem kell az 50-es számra tenni).
  • A logikusan összetartozó kifejezéseket ne vágd el! Például tegyük fel, hogy egy szócikkben az „1848–49-es forradalom és szabadságharc” kifejezéssel találkozol. Nem célszerű önmagában az 1848-ra, a 49-re vagy a forradalom szóra hivatkozást tenni, hanem az egészre: 1848–49-es forradalom és szabadságharc - mivel itt egyetlen fogalomról van szó, aminek ezt a címet érdemes adni.

[szerkesztés] A hivatkozások ellenőrzése

Az elkészült hivatkozásokra érdemes rákattintani, hogy lássad: csakugyan arra a szócikkre mutatnak-e, amelyikre gondoltál. Gyakran előfordul, hogy a link link; elkékül ugyan, de nem a jó oldalra mutat, hanem egy egyértelműsítő lapra, egy átirányításra vagy éppen ugyanannak a szónak egy másik jelentésére. Ez különösen azonos nevet viselő személyek esetén okozhat zavart, ha az olvasó nem veszi észre, hogy ez a Kovács János nem is az a Kovács János. Ilyenkor érdemes megkeresni a ténylegesen megcélzott oldalt és azt linkelni; ha pedig az oldal még nem létezik, körülnézni az egyértelműsítő lapon vagy a hasonló témájú szócikkek között, hogy adott-e már valaki nevet neki. Ha igen, használd te is azt a nevet; ha nem, találj ki te egy jó címet, és vezesd fel az egyértelműsítő lapra, hogy mások is lássák. Ha kell, te magad is létrehozhatod az egyértelműsítő lapot. A legjobb persze, ha rögtön megírod a hiányzó cikket is. :-)

  • Miért baj, ha a hivatkozás átirányító oldalra mutat?
Azért, mert ebből egy átnevezés vagy más módosítás során nagyon könnyen lehet dupla átirányítás, amikor az átirányított oldal maga is tovább akar irányítani. Ilyenkor a Wikipédia nem lapoz automatikusan az új oldalra. Célszerűbb ennek a kockázatát csökkenteni azzal, hogy nem hivatkozol átirányításra.
  • Miért baj, ha a hivatkozás egyértelműsítő lapra mutat?
Azért, mert ilyenkor az olvasónak egyrészt külön munkájába kerül megkeresni azt a jelentést, amelyikre te utalni akartál a hivatkozással, másrészt meg nem is biztos, hogy sikerülni fog neki, ha nem rendelkezik a megfelelő háttérismeretekkel. Ha például csak a Colombière névre linkelsz, nagyon kevés olvasó fog rájönni, hogy a két szűk körben ismert 17. századi francia közül melyikre gondoltál. Különösen gyakran fordul elő azonos név az ókori görögöknél, például Hipparkhosz.

[szerkesztés] Magányos és zsákutca cikkek

A Wikipédia szócikkek akkor igazi, élő cikkek ha hivatkoznak más cikkekre, és rájuk is hivatkoznak más szócikkek (és ideális esetben a Kezdőlapról el lehet jutni valamilyen úton az adott cikkhez); ebben az esetben a szócikk beilleszkedik a Wikipédia tudásanyagába, és részévé válik annak.

magányos cikkek azok a cikkek, melyekre senki nem hivatkozott. Ezekre nem lehetséges máshonnan eljutni, rájuk senki nem hivatkozik: nem szerves részei az enciklopédiának.

Ennek két oka lehet:

  • A szócikk témáját említik más cikkek, de nincs elkészítve a hivatkozás. Ilyenkor érdemes rákeresni a témára (pl. a Google segítségével), és megcsinálni a hivatkozásokat.
  • A szócikk olyan témáról szól, mely semmilyen kapcsolatban nincs más szócikkekkel. Ez rossz jel: vagy hiányoznak a Kezdőlapról illetve a Wikipédiából a téma "főlapjai" (ekkor érdemes ennek utánanézni, és segíteni a dolgon!), vagy a szócikk tartalma nem tart közérdeklődésre számot, senki nem ír olyan cikket, ami valaha is megemlítette a cikk témáját. Ebben az esetben lehet, hogy a cikkre nincs is szükség.

A zsákutca szócikkek azok, melyekre hivatkoznak ugyan, de onnan nem vezet tovább egyetlen hivatkozás sem. Ez néha nem hiba, főként rövidebb cikkek esetén, de gyakran azt jelzi, hogy a cikk vagy érdektelen, semmihez sem kapcsolható dolgokról szól, vagy leggyakrabban azt, hogy ideje átnézni, és a szükséges hivatkozásokat beleírni.

[szerkesztés] Egyszerűsített formák

Ha egy cikk neve zárójeles részt tartalmaz, akkor hivatkozhatsz rá [[11 (szám)|]] formában (vagyis nem kell kiírnod a "|"-jel utáni részt még egyszer), ami ugyanaz, mintha leírnád másodjára zárójel nélkül: [[11 (szám)|11]].

Ugyanígy lehet a névtereket (vagyis a szócikk neve előtt szereplő, kettősponttal elválasztott csoportnevet) eltüntetni, például [[Wikipédia:Névtér|]]. Ez a rövidítés még pár hasonló esetben működik, például a lentebb látható idegen nyelvű Wikipédiákra való hivatkozásnál.

[szerkesztés] Hivatkozás más Wikimedia-projektek szócikkeire

[szerkesztés] Idegen nyelvű Wikipédiák szócikkeire

[szerkesztés] Nyelvközi hivatkozások szócikkekben (interwikilink)

A bal oldali oszlopban, illetve szerkesztési nézetben a cikkek végén található Nyelvközi linkek (interlanguage link vagy langlink) mutatják meg, hogy más nyelveken mely cikkek szólnak ugyanarról a témáról. Nem szabad olyan nyelvközi hivatkozást készíteni a szócikkekbe, ami nem megegyező témájú cikkre mutat!

[szerkesztés] Hivatkozások nem megegyező témájú cikkekre

A szócikk szövegében nem hivatkozunk idegen nyelvű cikkekre, akkor sem, ha technikailag abszolút megoldható lenne. A nyelvközi hivatkozásokat a vitalapokon (ahol szabad más nyelvű cikkekre a folyószövegen belül hivatkozni) a [[:nyelvkód:szócikknév|]] formában lehet hivatkozást készíteni, például: [[:en:Literature|]] (a hivatkozás végi |-jel természetesen nem kötelező, csupán egy egyszerűsített forma, amint azt fentebb olvashattad).

[szerkesztés] A Wikipédián kívüli Wikimedia-projektek cikkeire

[szerkesztés] Társprojekt-bejegyzésekre hivatkozás szócikk szövegében

A társprojekt-bejegyzésekre az alábbi módon lehet hivatkozni szócikkben:

  • [[wikt:szó]] • a magyar Wikiszótár bejegyzésére hivatkozik;
  • [[wikt:XX:szó]] • az (XX) nyelvű Wikiszótár bejegyzésére hivatkozik, a kétbetűs kóddal lehet lehet bármely nyelvre hivatkozni, amelyen készül Wikiszótár (az arab például ar).
  • [[b:szó]] • a magyar Wikikönyvek bejegyzésére hivatkozik;
  • [[b:XX:szó]] • az (XX) nyelvű Wikikönyv bejegyzésére hivatkozik
  • [[s:szó]] • a magyar Wikiforrás bejegyzésére hivatkozik
  • [[s:XX:szó]] • az (XX) nyelvű Wikiforrás bejegyzésére hivatkozik
  • [[q:szó]] • a magyar Wikidézet bejegyzésére hivatkozik
  • [[q:XX:szó]] • az (XX) nyelvű Wikidézet bejegyzésére hivatkozik
  • [[n:szó]] • a magyar Wikihírek bejegyzésére hivatkozik
  • [[n:XX:szó]] • az (XX) nyelvű Wikihírek bejegyzésére hivatkozik
  • [[wikispecies:szó]] • a Wikifajok bejegyzésére hivatkozik

[szerkesztés] Társprojekt-bejegyzésekre hivatkozás külső hivatkozásként

A sablonok leírását lásd a dokumentációs lapokon.

[szerkesztés] Társprojektekbe való cikk megjelölése

[szerkesztés] Egyéb interwiki linkek

Számos más, a Wikimedia alapítványtól független oldalra is lehet hivatkozni interwiki linkkel. Néhány jelentősebb ezek közül:

Projekt neve Hivatkozás formája Példa
arXiv arXiv:archívum/azonosító arXiv:quant-ph/0308163
bugzilla bugzilla:hibaazonosító bugzilla:856
Google Google:keresendő szöveg Google:all,your,base (megjegyzés)
MeatBall MeatBall:lapnév MeatBall:AngryCloud
RFC RFC:sorszám RFC:1855
Slashdot Slashdot:cikk Slashdot:04/12/14/1732238
WardWiki Wiki Wiki:DesignPatterns
Wikicities wikicities:c:wikinév:lapnév wikicities:c:lotr:Main Page
Wikitravel wikitravel:lapnév wikitravel:Main Page

A teljes lista megtalálható az Interwiki map oldalon.

[szerkesztés] Hivatkozás külső weblapokra

A Wikipédián kívüli weblapokra általában a cikkek alján szokás hivatkozni, és irányelv az, hogy a cikkek belsejében minél kevesebb külső hivatkozás szerepeljen.

Külső lapokra lehet az alábbi módokon hivatkozni:

  • Egyszerűen a lap címével, pl: http://www.wikipedia.hu/
  • Úgy, hogy csak egy hivatkozási szám szerepeljen: [http://www.akármi.hu/], ekkor egyesével növekvő számokkal helyettesítődnek a hivatkozások.
  • A harmadik a leggyakrabban használt forma, amikor a hivatkozáshoz külön szöveget is írsz: [http://www.akarmi.hu/ Az akármi hu lapja]. Ez így jelenik meg: Az akármi hu lapja (Ügyelj arra, hogy szóköz van a cím és a szöveg között!)

Ügyelj arra, hogy ne felejtsd le a http:// részt a link elejéről, különben nem fog működni.

[szerkesztés] Automatikus linkek

Bizonyos szövegek automatikusan, mindenféle speciális jelölés nélkül linkként jelennek meg. Ezek:

[szerkesztés] Lásd még

Más nyelveken