Wikipédia:A Wikipédia-szerkesztés tíz alapszabálya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az eredeti cikk (pdf)
Ez a lap első változatában a PLoS Computational Biology[mj 1] című folyóiratban 2010. szeptember 30-án megjelent Ten Simple Rules for Editing Wikipedia című cikk[mj 2] fordítása volt.

A Wikipédia-szerkesztés tíz alapszabálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Darren W. Logan[f 1], Massimo Sandal[f 2], Paul P. Gardner[f 1], Magnus Manske[f 1], Alex Bateman[f 1][f 3]
A Wikipédia a világ legsikeresebb online enciklopédiája, jelenleg több mint 3 300 000 angol nyelvű szócikket tartalmaz.[mj 3] Ezzel valószínűleg ez a valaha összeállított legnagyobb – egyúttal a legszélesebb körben hozzáférhető – tudástár. A Wikipédiát bárki szerkesztheti, aki csak akarja, a szerkesztéshez mindössze egy internet-hozzáférésre van szükség. Gyakran felmerül a kérdés: Vajon megbízhatóak-e az így összegyűjtött információk? A Nature magazin 2005-ös tanulmánya azt mutatta, hogy a tudományos témákban a kiválasztott Wikipédia-cikkek megbízhatósága összemérhető a szakértők által összeállított enciklopédiák tartalmával.[1][mj 4] Ez azt igazolja, hogy az önkéntesekből álló közösség képes megbízható tartalmak létrehozására és azok megőrzésére.

Amikor az emberek például orvosi tanácsokat keresnek a neten, egyre többször bukkannak rá a Wikipédia cikkeire.[2] Tehát egyre nagyobb szükség van arra, hogy az adott téma valódi szakértői, a tudományos közösség szereplői is részt vegyenek a szerkesztésben, annak érdekében, hogy a cikkek valóban pontosak és naprakészek legyenek. A szakértők számára a Wikipédia cikkeinek szerkesztése kiváló alkalmat nyújt arra, hogy a nem szakemberekkel kapcsolatba lépjenek, meghallgassák és megértsék őket, emellett szaktudásukat is megoszthassák velük. Jó példa erre azoknak a wikipédiás tudósoknak a munkája, akik sikeresen integráltak biológiai adatokat a Wikipédiába.[3][4] A Wikipédián keresztül a hivatkozott, belinkelt adatok nagyobb nyilvánosságot kapnak. Mások a wiki modellt felhasználva saját, közösségi együttműködésen alapuló adatbázisokat építenek ki.[5][6][7][8] Mivel az első lépések könnyen eltántoríthatják az embert, közreadunk néhány ötletet, amelyek segítségével könnyebben átlendülhetünk a kezdeti nehézségeken.

1. szabály: Regisztráljon![szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár a Wikipédiát minden látogató szerkesztheti, érdemes saját felhasználói fiókot létrehozni.[mj 5] A saját azonosító mindenekelőtt névtelenséget és biztonságot nyújt. Ellentmondásnak tűnhet, de a regisztrált szerkesztők – a felhasználónév mögött – valójában nagyobb névtelenséget élveznek, mint a „névtelen” szerkesztők.[mj 6] Csak néhány szerkesztőnk döntött úgy, hogy valódi személyazonosságát felvállalja a szerkesztői nevének megválasztása során. Amennyiben úgy dönt, hogy lemond a Wikipédián a névtelenségről, vegye figyelembe, hogy közreműködéseit később bárki visszakeresheti, így leendő kollégái, diákjai, munkáltatói előtt nyitott könyv lesz minden tevékenysége. Ezt mindenképpen vegye figyelembe.

Csakúgy mint szakmai körökben, a jól megválasztott név segítheti a wikis pályafutást. Egy jól megválasztott, állandó azonosító megkönnyíti a kommunikációt, segíti az együttműködést a szerkesztőtársakkal. Nem utolsó sorban a felhasználói fiók számos szerkesztői segédeszközt tesz elérhetővé, így például a korábban szerkesztett lapok változtatásainak nyomon követését megkönnyíti egy személyes figyelőlista.

2. szabály: Ismerje meg az öt pillért![szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Wikipédiának vannak bizonyos alapelvei, az úgynevezett „öt pillér”,[mj 7] melynek betartását minden szerkesztőtől elvárja a közösség. A szakértőknek mindenekelőtt azt kell elfogadni, hogy a Wikipédia nem lehet a saját kutatás első közlésének a helye.[9] Ez nem az a hely, ahol a máshol nem publikált tudományos eredményeket közzé lehet tenni. A Wikipédia nem szószék, nem az a hely, ahol végre ki lehet fejteni a véleményünket, nem csatatér, ahol veszekedni lehet. Ebben a tekintetben a Wikipédia alapvetően különbözik a többi internetes műfajtól, például a blogoktól, ahol mindenfélét le lehet írni.

A Wikipédia fejlődéséhez hozzájárulni nagyszerű élmény – a tudomány iránti lelkesedésünk természetes következménye. De elkerülhetetlenül szembe találjuk magunkat a különböző nézeteltérésekkel, főleg a vitalapokon, ahol a szerkesztők a cikkel kapcsolatban a miénktől eltérő véleményeket fogalmazhatnak meg. Kezeljük a véleménykülönbségeket a megfelelő módon, civilizált emberek módjára, tiszteljük a más véleményt megfogalmazó szerkesztőtársainkat, legyünk nyitottak az együttműködésre, a párbeszédre.[10] Ha úgy érzi, hogy túl sok stresszhatás éri, egyszerűen csak jelentkezzen ki és jöjjön vissza később. A legtöbb tudományos vállalkozástól eltérően a Wikipédián nincsenek határidők.

3. szabály: Szerkesszen bátran, de ne legyen vakmerő![szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Minden wiki – ahhoz, hogy fennmaradjon és növekedni tudjon – igényli a szerkesztők aktív közreműködését. A Wikipédia páratlan méretű, de tartós sikere a több tízezernyi önkéntes folyamatos munkájától függ. A Wikipédia ezért arra biztat minden felhasználót, hogy szerkesszen bátran.[mj 8] Ha hibát talál, nyugodtan javítsa ki. Ha úgy érzi, hogy javítani tud egy cikken, tegye meg. Fontos azonban különbséget tenni a bátorság és a vakmerőség között. Apró lépésekkel haladjon a cél felé. Kezdésnek végezzen apró módosításokat a már meglévő cikkeken, a történettudomány cikk komplett újraírását inkább hagyja későbbre.

Sok kezdő szerkesztő tart attól, hogy első szerkesztéseivel valamit elront. Az aggodalom érthető, de teljesen indokolatlan. A legrosszabb, ami történhet, hogy az elvégzett módosításai nem maradnak benne a cikkben, azokat visszavonja valaki. Ha ilyen előfordulna, fogja fel úgy az esetet, mint egy jó leckét, kérjen tanácsot a szerkesztést visszavonó szerkesztőtől.

4. szabály: Legyen tekintettel a célközönségre![szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Wikipédia elsősorban nem a szakembereknek készül; ezért minden cikket úgy kell megfogalmazni, hogy az adott témában kevésbé jártas olvasó számára is érhető legyen. Tudományos jellegű tartalom megírásánál képzeljük azt, hogy alapos tudományos összefoglalót kell írnunk középiskolás diákok számára. Meglepően nehéznek bizonyulhat, hogy bonyolult ismereteket könnyen érthető, szakzsargontól mentes stílusban kell megfogalmaznunk. De megéri a fáradságot. Hasznunkra lehet, amikor legközelebb saját művet írunk, vagy egyetemistáknak adunk elő.

5. szabály: Tartsa tiszteletben a szerzői jogot![szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bizonyos feltételek mellett a Wikipédia tartalmának jelentős része mindenki számára szabadon felhasználható, átdolgozható, terjeszthető. Következésképpen nem küldhető fel jogvédett tartalom a Wikipédiára. Néhány folyóirat – mint például a Public Library of Science – a Wikipédiával kompatibilis szabad licenc alatt publikálja műveit – ezt külön jelzik. A legtöbb folyóirat azonban nem szabad licencet használ. Ezért bármennyire is csábító a lehetőség, általában nem szabad a Wikipédiába beküldeni másolt szövegeket vagy ábrákat, sem sajátot, sem másét. Az ilyen másolt tartalmakra gyorsan rábukkannak és azonnal törölni fogják.[mj 9]

A korábban publikált saját műre adható szabad felhasználási engedély, de ez az engedély később már nem vonható vissza, az engedélyeztetés pedig némi időt vesz igénybe.[mj 10] Szerencsésebb megoldás, ha a szöveg átfogalmazásával, közérthetőbb nyelvezetre való átírásával vagy az ábra átdolgozásával tesszük szabaddá a művet. Ezzel is elősegítjük a nem szakértő olvasóink számára a tartalom könnyebb megértését (a 4. szabálynak megfelelően).

6. szabály: Forrás, forrás, forrás![szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legmagasabb minőségi színvonal biztosítása érdekében a Wikipédia irányelve szigorúan megköveteli az ellenőrizhetőséget.[11] Ezt úgy tudjuk a legegyszerűbb elérni, ha minden állításunkhoz megbízható, publikált forrást adunk meg (lásd azonban a 7. és 8. szabályt a túlzott önidézésről). A legtöbb kutató abban a szerencsés helyzetben van, hogy nagy mennyiségű szakirodalomhoz fér hozzá, és már gyakorlatot szerzett a forrásokra lábjegyzetben való hivatkozásban. Mivel a forrásolatlan tartalmat bármikor törölhetik a Wikipédiából, rendeljünk bizonyító erejű forrást minden olyan állításunkhoz, amelyet más szerkesztők esetleg bármikor kétségbe vonhatnak. Amikor csak lehetséges, inkább másodlagos forrást használjunk (pl. kritikát vagy könyvfejezetet), amely összefoglalja a tárgyban végzett addigi kutatási eredményeket, és ne tudományos szakcikkeket.

A Wikipédia széles körű hozzáférhetősége lehetővé teszi, hogy tudományos témákról szóló cikkei mintegy kiindulópontként szolgáljanak a szakjellegű ismereteket kereső laikusoknak. Ha megbízható, szabadon hozzáférhető online forrásokat (biológiai adatbázisok, online szakfolyóiratok) is megjelölünk külső hivatkozásként, más szerkesztők hamar ellenőrizhetik feltöltött tartalmunkat, az olvasók pedig olyan mérvadó forrásokhoz jutnak, amelyek részletesebben tárgyalják a témát.

7. szabály: Kerülje az önreklámozást![szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sokan szívesen vállalkoznak a saját magukról szóló cikk megírására. Álljon ellen a kísértésnek! Ha elég figyelemre méltó a munkássága, előbb-utóbb valaki meg fogja írni az önről szóló cikket. Ne feledje, hogy a Wikipédiában nincsenek saját tulajdonú lapok, az itt lévő életrajzi cikkek nem képezik a cikk alanyának tulajdonát.[mj 11] Az önmagunkról terjengősen megfogalmazott dicshimnusz mihamar olyan információanyagot generálhat, amelyet nem feltétlenül szeretnénk a nyilvánosság elé tárni. Az is előfordulhat, hogy már van önről életrajz a Wikipédiában, de az tárgyi tévedéseket tartalmaz, amelyeket korrigálni szeretne. Hogyan járjon el a szabályok megszegése nélkül? A Wikipédia irányelvei arra buzdítanak, hogy a szócikk vitalapján adja meg magáról az információt, és kérje meg a szerkesztőtársakat, hogy illesszék bele a cikkbe a helyes adatokat.

Kétszer is gondolja meg, mielőtt támogatóiról, kollégáiról, vetélytársairól, találmányairól vagy kutatásairól cikket írna. Az így létrehozott cikkek nemritkán elfogultak, olykor szándékos torzításoktól sem mentesek lehetnek.[12] Ha személyes vagy anyagi érdek fűzi egy cikk megírásához, jelezze a cikk vitalapján, hogy számít más szerkesztők tanácsaira, elfogulatlan véleményére.

8. szabály: Ossza meg szakértelmét, de ne támaszkodjon tekintélyérvekre![szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha egy olyan témáról ír, amelynek nagy szakértője, nem érheti az elfogultság vádja.[12] Sőt éppen ellenkezőleg, ebben az esetben hatékonyan hozzá tud járulni a Wikipédiához. Jimmy Wales, a Wikipédia egyik alapítója a Nature magazinnak elmondta, a szakértők jelentős mértékben képesek egy-egy cikket javítani azáltal, hogy a részletekre is odafigyelnek.[1] Megengedett, hogy egy téma szakértője olyan saját publikációjára hivatkozzon, amely egy lektorált folyóiratban megjelent, feltéve ha ez tényleg jelentős sajtótermék és közben nem esik túlzásokba (a 7. szabály szerint). Ugyanakkor ha például a tej fehérjetartalmáról szóló, kevés visszhangot kapott és sehol nem idézett cikkünk megjelenik egy alig ismert kísérleti tejgazdaság lapjában, nem jó ötlet ezt felhasználni a fehérje, a tej, a szarvasmarha vagy az emlősök törzsfejlődése című cikk bevezetőjében.

Előfordulhat, hogy vitába kerülünk egy másik szerkesztővel, aki nem osztja véleményünket és vitatja a cikkben általunk leírtakat. Ez egy szakértőnek igen zavaró lehet.[1] Ilyenkor ne feledje, hogy a Wikipédiában a tartalmat nézik és nem a szerzőjét, annak iskolai végzettségét, szakértelmét, elért eredményeit. Ismereteit fogalmazza meg semleges hangnemben, állításait semleges, független forrásokkal támassza alá.[mj 12] Ha ezt elmulasztja megtenni, számíthat arra, hogy hozzájárulását vitatni fogják, függetlenül attól, hogy milyen tudományos fokozattal rendelkezik.

9. szabály: Fogalmazzon semlegesen és tartsa be az arányokat![szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Minden cikknek semleges hangvételűnek és tartalmúnak kell lennie.[13] Cikkírás közben szorítkozzon a tényekre, a tényeket ne keverje a véleményekkel, a saját véleményét ne állítsa be tényként. Számos Wikipédiába érkező új szerkesztőt vonzz egy-egy társadalmilag vitatott kérdéssel foglalkozó, szenvedélyes vitákat kiváltó cikk, ahol a szerkesztő óhatatlanul ellentétes véleményeket valló emberekkel ütközik szembe. Lehetőleg kerülje az ilyen cikkeket mindaddig, amíg nem ismeri ki magát magabiztosan a Wikipédia rendszerében (3. szabály). Foglalkozzon olyan cikkekkel, amelyek körül kisebb a felhajtás.

Sok szakértő, aki korábban hozzájárult a Wikipédiához, nem értette meg, hogy a semleges nézőpont nem feltétlenül azonos a tudományos nézőponttal. Amikor valaki egy összetett kérdésről ír, vegye számba az összes lehetséges nézőpontot, mindet a megfelelő arányban. Például egy tudományos vitáról szóló cikknek tartalmaznia kell a tudományos konszenzust és a kapcsolódó jelentős eredményeket, emellett ügyelni kell arra, hogy minden egyes elmélet – arányosan, megfelelő súllyal – képviselve legyen.

10. szabály: Kérjen tanácsot![szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Wikipédia a tapasztalatlan szerkesztők számára ingoványos terület lehet. A wiki jelölőnyelv használata – ez a felelős az oldal helyes megjelenéséért – első nekifutásra ijesztőnek tűnhet, és bár egy újabban kialakított szerkesztői felület könnyebbé tette használatát, kezelhetőségének fejlesztése jelenleg is tart. Az irányelvek és útmutatók keszekusza rendszerében (és a tapasztalt szerkesztők által használt mindenféle rövidítések tengerében) nehéz eligazodni. Szerencsére a Wikipédia közössége felkészülten, tárt karokkal várja az érkező kezdőket.[mj 13] A szerkesztőtársak számos módon elérhetőek, rendelkezésre áll egy üzenőfal: Wikipédia:Kocsmafal (kezdőknek), egy IRC-csatorna és egy mentorprogram is segíti a kezdők beilleszkedését.[mj 14] Ha eleinte állandó segítségre van szüksége, tegye ki a szerkesztőlapjára a {{mentort kérek}}(?) sablont, és rövid időn belül ott terem egy segítőkész wikipédista, aki lépésről lépésre segíteni fog az akadályok leküzdésében.

Köszönetnyilvánítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Köszönettel tartozunk Philip Bourne-nak[mj 15] előremutató észrevételeiért, valamint számos wikipédistának, akik kidolgozták a fenti szabályokhoz ötletet adó irányelveket és útmutatókat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szerzők jegyzetei:

  1. ^ a b c d Wellcome Trust Sanger Institute, Cambridge, United Kingdom
  2. Department of Chemistry, University of Cambridge, Cambridge, United Kingdom
  3. agb@sanger.ac.uk

  1. ^ a b c Giles J (2005) Internet encyclopaedias go head to head. Nature 438: 900–901.
  2. Laurent MR, Vickers TJ (2009) Seeking health information online: does Wikipedia matter? J Am Med Inform Assoc 16: 471–479.
  3. Daub J, Gardner PP, Tate J, Ramskold D, Manske M, et al. (2008) The RNA WikiProject: community annotation of RNA families. RNA 14: 2462–2464.
  4. Huss JW 3rd, Orozco C, Goodale J, Wu C, Batalov S, et al. (2008) A gene wiki for community annotation of gene function. PLoS Biol 6: e175. doi:10.1371/journal.pbio.0060175.
  5. Hoffmann R (2008) A wiki for the life sciences where authorship matters. Nat Genet 40: 1047–1051.
  6. Mons B, Ashburner M, Chichester C, van Mulligen E, Weeber M, et al. (2008) Calling on a million minds for community annotation in WikiProteins. Genome Biol 9: R89.
  7. Pico AR, Kelder T, van Iersel MP, Hanspers K, Conklin BR, et al. (2008) WikiPathways: pathway editing for the people. PLoS Biol 6: e184. doi:10.1371/journal.pbio.0060184.
  8. Hodis E, Prilusky J, Martz E, Silman I, Moult J, et al. (2008) Proteopedia - a scientific ‘wiki’ bridging the rift between three-dimensional structure and function of biomacromolecules. Genome Biol 9: R121.
  9. Wikipedia contributors (2010) No original research. Wikipedia, the Free Encyclopedia. Available: http://en.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:N​o_original_research. Accessed 26 July 2010. [magyarul: Wikipédia:A Wikipédia nem az első közlés helye]
  10. Wikipedia contributors (2010) Civility. Wikipedia, the Free Encyclopedia. Available: http://en.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:C​ivility. Accessed 26 July 2010. [magyarul: Wikipédia:Civilizált viselkedés]
  11. Wikipedia contributors (2010) Verifiability. Wikipedia, the Free Encyclopedia. Available: http://en.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:V​erifiability. Accessed 26 July 2010. [magyarul: Wikipédia:Ellenőrizhetőség]
  12. ^ a b Wikipedia contributors (2010) Conflict of interest. Wikipedia, the Free Encyclopedia. Available: http://en.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:C​onflict_of_interest. Accessed 26 July 2010.
  13. Wikipedia contributors (2010) Neutral point of view. Wikipedia, the Free Encyclopedia. Available: http://en.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:N​eutral_point_of_view. Accessed 26 July 2010. [magyarul: Wikipédia:Semleges nézőpont]

A fordító jegyzetei:

  1. A PLoS Computational Biology egy biológiával foglalkozó lektorált internetes folyóirat, amelyet – az International Society for Computational Biology nevű társasággal együttműködve – a Public Library of Science nonprofit szervezet ad ki. Valamennyi cikküket Creative Commons szabad licenc alatt teszik közzé.
  2. Logan DW, Sandal M, Gardner PP, Manske M, Bateman A (2010) Ten Simple Rules for Editing Wikipedia. PLoS Comput Biol 6(9): e1000941. doi:10.1371/journal.pcbi.1000941
  3. A cikk 2010. szeptember 30-án jelent meg. Ekkor a Wikipédia mintegy 175 000 magyar nyelvű szócikket tartalmazott.
  4. A Britannica vitatta a tanulmányt: Britannica: Nem jobb a Wikipedia. Index (2006. március 28.)
  5. A felhasználói fiók létrehozásáról lásd a Wikipédia:Az első lépések (regisztráció) lapot.
  6. A nem regisztrált szerkesztőkre az IP-címükkel hivatkozunk. Az IP-cím révén elvileg be lehet azonosítani az adott gép helyét és tulajdonosát, illetve egy adott géppel végzett tevékenységekről sok információt lehet gyűjteni. Az IP-cím Magyarországon személyes adatnak számít.
  7. Az öt pillérről lásd a Wikipédia:A Wikipédia öt pillére lapot.
  8. Lásd a Wikipédia:Szerkessz bátran! útmutatót.
  9. A törlésre a szerzői jogról szóló 1999. évi LXVII. törvény, a Wikimédia Alapítvány határozata, valamint a felhasználási feltételek és a képhasználati irányelveink értelmében kerül sor. Lásd a Wikipédia:Szerzőijog-sértés lapot.
  10. Az engedélyeztetés módjáról lásd a Wikipédia:OTRS lapot.
  11. Wikipédia:A szócikkeknek nincs tulajdonosuk
  12. A semleges hangnemről a Wikipédia:Semleges nézőpont, a forrásokról a Wikipédia:Tüntesd fel forrásaidat! irányelv szól.
  13. Erről külön irányelvet fogadott el a szerkesztőközösség Wikipédia:Le ne harapd a kezdők fejét! címmel; az irányelveket és útmutatókat a Wikipédia:Irányelvek és útmutatók lapról lehet elérni, a gyakran használt rövidítéseket, kifejezéseket a Wikipédia:Wikifogalmak jegyzéke lapon gyűjtöttük össze.
  14. A magyar Wikipédiában a Wikipédia:Kocsmafal (kezdőknek) lapon érhető el az üzenőfal. Az IRC-csatornáról lásd a Wikipédia:IRC lapot. A mentorprogramot a Wikipédia:Új szerkesztők támogatása/Mentorálás tárgyalja.
  15. Philip E. Bourne honlapja

Az oldal forrásául szolgáló eredeti angol szöveg Creative Commons Nevezd meg! 2.5 licenc alatt lett közzétéve.