Wieber Marianna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wieber Marianna
Született 1938. szeptember 20. (75 éves)
Érsekújvár
Foglalkozása jelmeztervező, egyetemi tanár
Díjak Balázs Béla-díj (1980)
Érdemes művész (1989)
Kitüntetései A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (1996)

Wieber Marianna az IMDb-n
PORT.hu-adatlap

Wieber Marianna (Érsekújvár, 1938. szeptember 20. – ) szlovákiai magyar jelmeztervező, egyetemi tanár.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1957-ben végzett a Budapesti Képzőművészeti Gimnáziumban. 1957-1962 között az Iparművészeti Főiskola hallgatója volt jelmeztan szakon; Schäffer Judit tanítványaként. 1962 óta a Magyar Televízió jelmeztervezője, majd a Thália Színház és az Operaház tervezője lett. 1974 óta a Színház- és Filmművészeti Főiskola jelmeztörténeti tanára. Több nagy sikerű színházi előadás, tv-produkció és film kosztümjeit Szegeden bemutatta egy tárlaton 1987-ben.

Színházi munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelmeztervezőként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 76. [1]

  • Ábrahám Pál: Bál a Savoyban (1962)
  • Abay Pál: Halló Nagyvilág (1962)
  • Salacrou: A Föld gömbölyű (1962)
  • Kálmán Imre: Bajadér (1962)
  • Abay Pál: Riói éjszakák a Halló nagyvilág című zenés táncos revüben (1962)
  • Schiller: Don Carlos (1963)
  • Csehov: Platonov szerelmei (1963)
  • Huszka Jenő: Lili bárónő (1963)
  • Brecht: Koldusopera (1963)
  • Lehár Ferenc: Luxemburg grófja (1963)
  • Madách Imre: Az ember tragédiája (1964, 1992)
  • Coward: Vidám kísértet (1971)
  • Feydeau: Bolha a fülbe (1971)
  • Szomory Dezső: Bella (1972)
  • Csehov: Három nővér (1972)
  • Szirmai Albert: Mágnás Miska (1972)
  • Frisch: Don Juan, avagy a geometria szerelme (1973)
  • Moliere: A nők iskolája (1973)
  • Csehov: Cseresznyéskert (1974)
  • Gorkij: Barbárok (1974)
  • Carlo Goldoni: Nyaralni mindenáron (1975)
  • Shaw: Szent Johanna (1975)
  • Beaumarchais: Figaro házassága (1975)
  • Krúdy-Kapás: Rezeda Kázmér szép élete (1976)
  • Kander-Ebb: Kabaré (1976-1977)
  • García Lorca: Bernarda Alba háza (1976)
  • Gorkij: Éjjeli menedékhely (1977)
  • Páskándi Géza: Kálmán király (1980)
  • Kander-Ebb: Chicago (1980, 1986)
  • Schönthan: A Szabin nők elrablása (1984)
  • Maeterlinck: A kék madár (1984)
  • Eisemann Mihály: Bástyasétány 77 (1984)
  • Ribnyikov: A remény (Juno és Avosz) (1985)
  • Babel: Alkony (1985)
  • Offenbach: A Gerolsteini nagyhercegnő (1986)
  • Rossini: A Szevillai borbély (1986, 2009)
  • Lloyd Webber: Jézus Krisztus szupersztár (1986, 1991)
  • Kálmán Imre: A Montmartre-i ibolya (1987)
  • Moliere: Dandin György (1987)
  • Verdi: Rigoletto (1987)
  • Purcell: Dido és Aeneas (1988)
  • Vajda János: Mario és a varázsló (1988)
  • Pancsev: A medveölő (1988)
  • Hervé: Nebáncsvirág (1989, 1991)
  • Molnár Ferenc: Olympia (1989)
  • Lessing: Minna von Barnhelm (1989)
  • Verdi: A trubadúr (1989)
  • Bohák-Czető: Jézus Krisztus születése (1989)
  • Flotow: Márta, avagy a richmondi vásár (1990)
  • Ödön von Horváth: Kasimir és Karoline (1990)
  • Ayckbourn: Az ejnye-bejnye kórus (1990)
  • William Shakespeare: Szeget szeggel (1990)
  • Márai Sándor: Kaland (1991)
  • William Shakespeare: Macbeth (1991)
  • Shaw: Az ördög cimborája (1991)
  • Erkel Ferenc: Bánk bán (1991)
  • Ránki György: Egy szerelem három éjszakája (1991)
  • Mozart: A varázsfuvola (1991)
  • Mozart: Cosi fan tutte (1991)
  • Pirandello: Hat szereplő szerzőt keres (1992)
  • Bulgakov: Optimista tragédia (1992)
  • Puccini: Bohémélet (1993)
  • William Shakespeare: A makrancos hölgy (1994)
  • Varga László: Kossuth vagy Széchenyi? (1996)
  • Hartog: Családi ágy (2009) (díszlettervező is)
  • Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (2009)

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tévéfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Játékfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2011. szeptember 20-i lekérdezés

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • MTI ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]