White Star Line
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| White Star Line | |
 |
|
| Típus | a Carnival Corporation & PLC leányvállalata |
| Alapítva | 1869 |
| Megszűnt | 1934. május 10. (beolvadt a Cunard Line társaságba) |
| Székhely |  London |
| Vezetők | Micky Arison (a Carnival Corporation & PLC elnöke)korábban Joseph Bruce Ismay |
| Alapító | Thomas Henry Ismay |
| Anyavállalata | Carnival Corporation & PLC |
Az Óceáni Gőzhajózási Társaság vagy ismertebb nevén a White Star Line egy kiemelkedő brit hajózási társaság volt, ma már többnyire a híres balsorsú hajó, a Titanic, valamint a első világháborúban testvérhajójának, a Britannicanak az elvesztése fűződik a nevéhez. 1934-ben a társaság beolvadt legfőbb riválisába, a Cunard Line-ba, ami önálló vállalatként működött egészen 2005-ig, ma már ez is része a Carnival Corporation & PLC-nek.[1]
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Korai idők [szerkesztés]
Az eredeti White Star Line hajótársaságot John Pilkington és Henry Threlfall Wilson alapította 1845-ben Liverpoolban. Ezekben az időkben a Liverpool-Új-Zéland illetve Ausztrália útvonalra koncentráltak. A flotta klipperekből állt. Az ausztrál aranylázat a társaság kihasználta, viszont hajóik ekkor még nem -ic végződésű nevet kaptak: Red Jacket, Blue Jacket, Tayleur. Két kisebb hajótársasággal egyesültek, a Black Ball és Eagle társaságokkal, egy konglomerátumot létrehozva, de ez nem sikerült. A White Star ezért a Liverpool-New York útvonalra koncentrált, mivel az nyereségesebb volt. 1868-ban a társaság csődbe ment a hatalmas adóssága miatt. 1868. január 18-án Thomas Henry Ismay, egy hajózási vállalkozó és hajóépítő fia vette meg a társaságot, ezzel pedig elkezdődött egy új korszak. 1869-ben Ismay megegyezett Gustav Christian Schwabe-val, hogy az új hajókat immáron annak unokaöccse, és az üzlettársának a közös cége a Harland&Wolff hajógyár fogja építeni. A Harland&Wolff Gustav Wolff és Sir Edward Harland egyesülésével jött létre. Az első megrendelést 1869 nyarán adták le. 1870-ben csatlakozott a White Star-hoz Ismay régi barátja és kollégája William Imrie. Így jött létre az Óceáni Gőzhajózási Társaság.
Óceáni Gőzhajózási Társaság [szerkesztés]
A sikeres egyesülés és szerződések után megkezdődött egy új, erős flotta építése és egy új útvonal kiépítése. Ekkor jelentek meg az -ic végződésű hajók. Az első hajók az Atlantic, Oceanic, Republic nevet kapták. Ekkor alakult ki a Liverpool - Queenstown - New York útvonal is. 1873-ban az Atlantic Halifaxnél elsüllyedt, és 535 élet veszett oda. Ez volt a White Star első nagy hajókatasztrófája. A későbbiekben a társaság sok sikeres és híres hajót üzemeltetett, köztük a Germanicet, a Teutonicet és a Majesticet. Ezen hajók egy időben még a Kék Szalagot is birtokolták. 1899-ben Thomas Ismay megbízást adott a század legszebb gőzösének építésére. Ez lett az Oceanic. A hajónak sikerült túlszárnyalnia az Isambard Kingdom Brunel által tervezett Great Eastern hosszát, súlyát és vízkiszorítását viszont nem. A Great Eastern 1858-tól volt a világ legnagyobb hajója az Oceanic megjelenéséig. Itt a sebesség már nem dominált, csupán a kényelem és a gazdaságos üzemeltetés. Mivel a gyors hajóknak nagy mennyiségű üzemanyagra és emberre volt szüksége, a White Star Line ezt elvetette. Többet nem hódította el a Kék Szalagot egy White Star hajó sem. 1899-ben meghalt Thomas Ismay, utódja a fia Joseph Bruce Ismay lett. Ismay alatt a White Star egy virágzó, sikeres és híres társaság lett, és ez nem volt másképpen a fia irányítása alatt sem. 1901 és 1907 között a White Star új hajókat épített, ez lett a "Nagy Négyes". A Celtic, a Cedric, a Baltic és az Adriatic egyenként közel 24.000 tonnát nyomott, és hatalmas számú utast tudtak befogadni. 1902-ben a White Star beleolvadt az International Mercantile Marine Company-be, azaz a Nemzetközi Kereskedelmi Hajózási Társaságba, amely az ipari óriás és bankár John Pierpont Morgan kezében volt. Bruce Ismay átengedte a vállalat irányítását az IMM-nek, de nagy volt a nyomás Morgan és a részvényesek között, aji háborúval fenyegetett. Morgan célja az volt, hogy valamennyi nagy angol hajótársaságot megszerezze, ezáltal a vasúttársaságokat is irányíthatta volna. A Titanic katasztrófájának idején a White Star egy egész flottával rendelkezett, amelyek közül sok hajót üzemeltettek Anglia és Amerika, Kanada, Új-Zéland, Ausztrália között.
A White Star Line és a kivándorlás [szerkesztés]
A XIX. század közepétől a XX. század elejéig sok millióan hagyták el, vagy kényszerültek elhagyni Európát. A White Star az első hajótársaságok között volt amely a kivándorlókat szállította Európából Amerikába. Olcsóbb jegyeket és gazdaságosabb szállást kínált a harmadosztályon utazóknak, valamint az első és másodosztály utasainak. A White Star széles körben hirdette hajóit az emigráns utasok között. Mikor 1870-ben a White Star megkezdte működését, a kereskedelem mellett a legfőbb bevételi forrás az ír kivándorlóktól származott. Ez volt a legmagasabb bevételi forrás a cég történetében. Kezdetben nagy üzleti siker érkezett Skandináviából, Norvégiából és Svédországból, a későbbi sikereket is itt érték el Írország mellett. A White Star több mint 2.000.000 emigránst utaztatott. A Cunard a sebességgel, a White Star a kényelmes és biztonságos hajókkal csábította az utasokat. A White Star hajóin a harmadosztály gyakran jobb volt mint bármely más társaság hajójának első vagy másodosztálya. A kivándorlóknak nem kellett magukkal vinni sem ágyneműt, sem étkészletet. Mindent kaptak, nagyon jól bántak velük. Amerikába érve kis menükártyát kaptak, ami levelezőlapként is funkcionált, így tudták értesíteni távoli rokonaikat és barátaikat is. A White Starnak Európában és Amerikában is voltak irodái. Magyarországon is volt irodájuk, Budapesten a VII. kerületben, a Baross tér 15. alatt. Az irodát már felszámolták.
Olympic-osztályú utasszállítók [szerkesztés]
A White Starnak a legfőbb vetélytársa a Cunard Line volt. Látva a Cunard Lusitaniáját és Mauretaniáját, a White Star megrendelte az Olympic-osztályú óceánjárókat: Olympic, Titanic és Britannic. A Cunard hajói gyorsak voltak, a White Star viszont a nagyobb méretekre és a pompára fektette a hangsúlyt. Az Olympic-osztályú óceánjárók lettek volna a világ legnagyobb és legfényűzőbb hajói. A Britannic eredeti neve Gigantic lett volna, és 300 méter (1000 láb) hosszú lett volna, de a nevét és a méreteit is megváltoztatták a Titanic elsüllyedése után. Az Olympic volt az egyetlen hajó, amelyből profitálni tudott a White Star. A Titanic első útján elsüllyedt, a Britannicot pedig még befejezése előtt lefoglalta a brit kormány, és kórházhajóként használták az I. világháborúban. A Britannic 1916. november 21-én süllyedt el, miután aknára futott. Az Olympicot 24 év szolgálat után 1935 és 1937 között szétbontották.
Fúzió [szerkesztés]
A Titanic katasztrófája után a White Star megpróbált talpra állni, ám az I. Világháború nem tett jót nekik. Sok hajót elvesztettek, köztük a még első útja előtt álló, kórházhajóvá alakított Britannicot, ami hatalmas veszteség volt. A háború után a White Star megpróbálta újjászervezni a flottát: a Britannic helyét a németektől kapott Majestic (korábban Bismarck) és a szintén háborúban elvesztett Oceanic helyét a szintén német Homeric (korábban Columbus) vette át. 1927-ben a White Start átvette a Royal Mail Steam Packet Company, így az RMSPC lett a legnagyobb hajózási csoport a világon. 1928-ban a White Star leadta a rendelést a Harland and Wolff hajógyárnak az új, harmadik Oceanic építésére, mely nemcsak a White Star, hanem a világ legnagyobb hajója is lehetett volna. Röviddel a rendelés után az építést megkezdték, de a hajó építését felfüggesztették az egyre hatalmasodó gazdasági válság miatt. Az új hajóból épült fel a White Star két kisebb, utolsó hajója a harmadik Britannic és a Georgic. Az RMSPC pénzügyi bajba jutott, és 1932-ben felszámolták. Az új vállalat, a Royal Mail Lines Limited vette át a hajókat és a White Start. 1933-ban a White Star és a Cunard a gazdasági válság, a csökkenő utasszám, valamint az elöregedő flotta miatt súlyos anyagi gondokkal küzdött. Ezt megelőzően a Cunard leállította az akkor még Hull 534-es néven ismert Queen Mary építését, hogy pénzt spóroljanak. A brit kormány beleegyezett abba, hogy mindkét vállalatnak biztosít anyagi támogatást, de csak azzal a feltétellel, ha egyesülnek. 1933.12.30-án fejeződött be a tárgyalás. 1934.05.10-én jött létre a Cunard White Star Limited. A White Star 10, a Cunard 15 hajóval járult hozzá az új céghez. Emiatt a Queen Mary a Cunard hajója maradt 62%-ban, és csak 38-ban lett a White Staré. Egy évvel az egyesülés után az Olympicot, az utolsót az osztályából kivonták a szolgálatból, két évvel később pedig teljesen kiselejtezték. 1947-ben a Cunard megszerezte a White Star 38%-át, majd 1949.12.31-én a Cunard White Star teljesen visszanyerte a térhódítását, és így a társaság ismét Cunard Line lett.
A White Star Line napjainkban [szerkesztés]
Keveset lehet róla tudni. Elviekben napjainkban már ez a hajótársaság nem létezik, a Titanic katasztrófája után megszűnt. A White Star Line a Titanic katasztrófája után vesztett népszerűségéből, mindazonáltal 1934.május 10-ig létezett, majd a Cunard Line tulajdonába került. A White Star napjainkban leginkább a Cunard Line hajóin érzékelhető. A Cunard létrehozta a White Star Service-t, amelynek az a célja, hogy az utasok és a hajók ne szenvedjenek semmiben sem hiányt. A legénységet a White Star Service képezi ki a Cunard hajóira, illetve ezeken a hajókon az éttermi és konyhai személyzet is a White Star Service szolgálatában áll. Továbbá még néhány szolgáltatás tartozik bele a White Star Service-be. A hajótársaságnak még megvan a főhadiszállása Liverpoolban, ez az Albion House, továbbá van még egy irodájuk Belfastban, illetve a londoni Oceanic House szintén létezik. Minden év április 15-jén félárbocra eresztik a White Star zászlóját a Titanic katasztrófájában meghaltak emlékére. Ma a White Starnak csak egy hajója létezik. Ez a hajó a Nomadic segédhajó. Az Olympic-osztályú hajóknak építették testvérhajójával a némileg kisebb Traffic-kel. A Nomadicet 2012-re teljesen rendbe hozták Belfastban és most múzeumként üzemel. Napjainkra a White Star már megszűnt, azonban a Titanic és a Britannic, valamint a Nomadic emlékeztet rá.
