Weser-alagút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 53° 26′ 07″, k. h. 8° 29′ 39″

Weser-alagút
Einfahrt-Wesertunnel.jpg
A Weser-alagút bejárata
Elhelyezkedése Alsó-Szászország
Funkció közúti alagút
Teljes hosszúság 1600 m

Sávok száma 4

Építés kezdete 1998
Átadás ideje 2004. január 20.
Elhelyezkedése
Weser-alagút  (Németország)
Weser-alagút
Weser-alagút
Pozíció Németország térképén

A Weser-alagút (németül: Wesertunnel) egy a Weser folyam alatt Alsó-Szászország keleti és nyugati részét összekötő közúti alagút. Az alagút feladata, hogy a Weseren zajló hajóforgalmat nem akadályozó nagy kapacitású összeköttetést biztosítson a folyam két partja között az Északi-tenger partvidékén.

Tervezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Weser-alagút létesítését már az 60-as évek óta tervezte a nyugatnémet állam. Az akkori tervek az Északi-tenger partján kelet-nyugati irányban futó autópálya részeként számoltak az alagúttal. A part menti autópálya projektjének lefújása nem jelentette az alagútépítés bukását is, ettől kezdve önálló létesítményként tervezték megvalósítását. A 1990-es évek közepéig az alsó-szász kormányban helyet foglaló Zöld párt sikeresen akadályozta a Weser-alagút kivitelezésének megkezdését. A zöldek kormányból való kikerülése után gyorsult fel. A 90-es évek második felében ismét a tengerpart menti autópálya részeként képzelték el az alagutat, ám ekkor a szövetségi kormány zárkózott el az építkezés finanszírozásától. Hátráltatta a munkát a helyi civilszervezetek és a környezetvédők folyamatos tiltakozása is.

Építés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az építkezés végül többszöri helyszínváltoztatás után a Brake városkától északra fekvő Dedesdorf (keleti part) és Kleinensiel (nyugati part) között kezdődött el 1998-ban. A munkálatok 6 éven át tartottak és 215 millió eurót emésztettek fel. Az alagút 1,6 kilométer hosszú, összesen 40 méter mély. A legmélyebb a Weser fő sodorvonala alatt, itt a tengerszinthez képest 35,2 méteres mélységben autózhatnak az arra járók. A Weser-alagút két párhuzamosan vezető csőből áll. Mindkettőben 2 forgalmi sáv fut, leállósávok nincsenek. Az alagúttal egy időben megépítették a környékbeli településeket elkerülő utakat is. A Weser-alagutat 2004. január 20-án adták át a forgalomnak.

Hatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alagutat ellenzők szerint a Weser-alagút súlyosan károsította a környék gazdaságát és újabb terheket rótt a környezetre. A környékbeli kompjáratokat ritkítani kellett, míg a dedesdorfi kompot teljesen be kellett zárni. 2005-ben napi 14 000 személyautó használta az alagutat, e szám az alsó-szász közlekedési minisztérium szerint 2010-re 20 000 autóra bővül majd.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]