Werner Goldberg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Werner Goldberg
WernerGoldberg.jpg
Született 1919. október 3.
Berlin
Meghalt 2004. szeptember 28. (84 évesen)
Berlin
Nemzetisége német
Fegyvernem Wehrmacht, Heer
Szolgálati ideje 1938. december 1.1940. április 8.
Rendfokozata közlegény
Csatái Lengyelországi hadjárat
Civilben szabó

Werner Goldberg (Berlin, 1919. október 3. – Berlin, 2004. szeptember 28.) félig zsidó származású német katona, aki csak rövid ideig szolgálhatott a Wehrmachtban, képe mégis megjelent a Berliner Tageblatt nevű folyóiratban, az „Ideális Német Katona” címszóval. Később a német hadsereg toborzó plakátjain is látható volt a portréképe.

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Werner apja Königsbergben nőtt fel, a zsidó közösség tagjaként. Később áttért az evangélikus hitre, mert asszimilálódni szeretett volna, és egy keresztény nőt vett feleségül.[1] Miután Adolf Hitler német birodalmi kancellárrá lett, Goldberg a származása miatt elvesztette állását.

Werner 1935-ben otthagyta az iskolát, és ipari tanuló lett a Schneller und Schmeider öltözetgyártó vállalatnál, ahol több kollégája zsidó vagy az akkori szóhasználat szerint fél-zsidó volt. Werner nagybátyja opportunista volt, és belépett a nemzetiszocialista pártba, ezután nem volt hajlandó a Goldberg családdal mutatkozni, még Werner anyját is kerülte.

1938 elején Werner hat hónapot dolgozott a Reichsarbeitsdienst-nál (1935-től minden 18 és 24 év közötti férfinak be kellett lépnie, és hat hónapot dolgoznia. A Reichsarbeitsdienst feladata a Wehrmacht kisegítése volt), akiknek uniformisán, ahogy Werner mondta: „egy szvasztika volt karszalagon.” 1938. december 1-jén belépett a német hadseregbe. Részt vett Lengyelország lerohanásában, gyermekkori barátjával, Karl Wolffal, akinek az apja már magas rangú SS tiszt volt.

A háború kezdete után nem sokkal képe megjelent a Berliner Tageblatt című újságban, „Az Ideális Német Katona” címszó alatt. A fényképet a katonai fényképész eladta az újságnak. A képet később a toborzó plakátokon is felhasználták.

1940-ben, a második Compiègne-i fegyverszünet után Hitler parancsára kiutasították a hadseregből, ami azt tartalmazta, hogy minden első osztályú „Mischling”-nek (félig zsidó és félig árja származású ember) el kell hagynia a hadsereget. Visszatért korábbi munkahelyére, ami a nevét már Feodor Schmeider Vállalatra változtatta (A Schneller nevet el kellett hagyni). Werner egyre fontosabb szerepet játszott a vállalat életében, egyre nagyobb megrendeléseket kapott katonai uniformisok gyártására. Később a Munkaerő Tanulmányozó Bizottság előadójává vált, és előadásokat tartott egyesületeknek és vállalat igazgatóknak, egy cikke is megjelent a heti kiadású Textilwoche nevű folyóiratban.

1942 decemberében Werner apját egy bajorországi kórházba szállították. A Gestapo viszont „megrohamozta” a kórházat, az apát egy zsidó kórházba küldték, amelyet a Gestapo börtönként használt (innen indultak a zsidók Auschwitzba). Karácsonykor Werner kijuttatta apját a kórházból. 1943-ban ismét megtalálta apját a Gestapo, és behívták deportálásra. Fia intelmére nem ment el a deportálásra, így Werner egyetlen olyan családtagja maradt, aki túlélte a háborút.

Werner 2004. szeptember 28-án hunyt el; feleségével, Gertrud Goldberggel, három gyermeket neveltek fel.[2]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Werner nem tudta, hogy az apja zsidó származású volt; ő és testvére, Martin (1920-ban született) a grünewaldi evangélikus templomban keresztelkedtek meg az evangélikus hitre.
  2. Goldberg, Werner az ancestry.com weblapon

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Werner Goldberg című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.