Waszlavik László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Waszlavik László
Életrajzi adatok
Születési névWaszlavik László József
BecenévGazember Petőfi Velorex Sámán Bőgatya Szabadcsapat Ullmann Mónika
Született1951december 16. (72 éves)
Miskolc
Pályafutás
Műfajokpunk, világi, népzenei
Aktív évek1979-től napjainkig
EgyüttesA. E. Bizottság
Vágtázó Halottkémek
Csiga Biga
Kapcsolódó előadó(k)Nagy Feró
Grandpierre Attila
Wahorn András
Hangszerénekhang
Tevékenységénekes

Waszlavik László weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Waszlavik László témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Waszlavik László József (Miskolc, 1951. december 16. –) Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett hagyományőrző, népdal-, sztyeppiszimbolika- és Csontváry Kosztka Tivadar-kutató, rockzenész, művésznevén: Waszlavik „Gazember, Petőfi, Velorex, Sámán, UllmannMónika, Bőgatya, Szabadcsapat László „Lovag” – általában ezek különböző variánsait használja. A Magyar Nemzet szerint „felvételei elméletileg magyar és balkáni népek népzenei motívumaira épülnek, és jellegzetesen szegényes, sámánisztikus töltésűek, ugyanakkor a punk is nagy hatással van rá, igaz, bevallottan, ő ehhez csak a „keverőpultot” szolgáltatja, mert híján van mindenfajta tehetségnek” (sic!).[1]

Karrierje[szerkesztés]

1985-ben

Miskolcon született, ahol apja meteorológusként éppen repülőszolgálatot teljesített. Innen szülei régi lakhelyére, a Dunakanyarba kerültek vissza, ahol kisgyermek korától fogva zenélt tangóharmonikán. A budapesti Fazekas Mihály Gimnázium matematika tagozata után ukrán nyelvterületen, Lvovban végezte el a műszaki egyetemet, ahol számítástechnikát (hardveres) tanult. Az akkor használatos nagyszámítógépek alkatrészeiből készítette első stúdiómagnóját. Később orosz–francia műszaki fordítóként és tolmácsként dolgozott. Autodidakta módon tanult meg harmonikázni, de járt zeneiskolába is klarinét szakra, a szolfézs elsajátítása végett.

1979-ben a A. E. Bizottság együttes alapítója és első vezetője volt. A híres Fekete Bárányok koncertre (1980) ő ajánlotta be az együttest Nagy Ferónak, a Beatrice, a Hobo Blues Band és a P. Mobil előzenekarául. A Bizottságban koncepcionális viták során szembekerült Wahorn Andrással, ezért hamarosan kitették, és 1980-ban a Beatrice, valamint párhuzamosan a Vágtázó Halottkémek tagjai közé került.

A CsigaBiga nevű újhullámos együttes alapítója. 1982-től saját zenekara van. Az 1980-as évek második felében „Kelet-Európai Rock Sámán”-ként közel húsz koncertet tartott Nyugaton. 1987-ben Global Shaman Maxi címmel Münchenben megjelent első lemeze.

1988-ban
Olajgrafikája dekoritlemezen (Végvári Tamás alkotása – 2009)

Az 1990-es évek elején Waszlavik két „Nemzeti Zenei Fesztivált” szervezett, melyek célja a hagyományápolók, és az azt számos műfajban feldolgozók közös szerepeltetése, ill. a magyar szellemű zenei törekvések összefogása. Saját kazettái mellett más, főleg népzenei és hagyományőrző kiadványok megjelentetésénél bábáskodott. Tagja a Magyar Hagyományőr Világszövetség Elnökségének.

2006-ban és 2007-ben művészeti fővédnöke volt a Leukémia Fesztivál – Segélykoncert a leukémiás betegekért jótékonysági rendezvénynek, mindkét rendezvényen koncertet is adott. Fellépője volt a szintén jótékonysági „Mindig van kiút – ANTI-DROG Fesztivál" 2007-nek is. Gyakori vendége az Aba napoknak.

Többször fellépett a 2006-os Kossuth téri kormányellenes tüntetéseken, amely alkalomra külön dalt is írt „Forradalom szele járja Budapestet” címmel,[2] amely azonban „Kossuth tér induló” néven vált közismertté.[3]

2017-től magyar és sztyeppi szimbolikával foglalkozik, orosz és angol tudományos cikkei jelennek meg az Academia.edu-n szkíta, hun és ótürk műtárgyak, eredet- és teremtésmondák értelmezéséről, amik a magyar csillagmítoszi iskola eredményein alapulnak.

A 2018-as MOGY-on jelenti be a "Csontváry-kód" feltörését, a Csontváry-centenárium évében, 2019 márciusában jelenik meg első Csontváry-könyve, ami a képekbe rejtett irodalmi, történelmi, vallási, magánéleti, életmód- és egyéb témákat és téziseket mutatja ki szoros dekódolással. Részt vesz a centenáriumi Csontváry-rendezvényeken, többek között a Csontváry-100 tudományos emléknap kezdeményezője.

Diszkográfia[szerkesztés]

Könyvek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Varga Attila: Csóválós[halott link], Magyar Nemzet, 2009. augusztus 22.
  2. Kossuth tér, percről percre, FN.hu, 2006. szeptember 20.
  3. A Kossuth-téri induló. [2006. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 25.)

További információk[szerkesztés]