Wassyi mészárlás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A wassyi mészárlás (korabeli rézmetszet)

A wassyi mészárlás, a francia vallásháborúk egyik fontos előzménye 1562. március1-jén történt.

Az 1562 januárjában kiadott saint-germaini ediktum engedélyezte a hugenották számára a nyilvános vallásgyakorlást a városokon kívül, és privát módon a városokon belül is. Ennek ellenére a szélsőségesen katolikus-párti Guise család készült a vallásháború kirobbantására.

A Lotaringiából visszatérő François de Guise herceg és 200 főből álló kísérete 1562. március1-jén megállt Wassy-sur-Blaise-ben (Champagne-Ardenne régió, Haute-Marne megye), hogy a herceg misét hallgathasson. A helyi hugenották – mintegy 600–1000 személy – egy pajtában tartották istentiszteletüket azon a vasárnapon. Hangos szóval énekelték Dávid zsoltárait. Az összejövetel a fennálló törvények szerint illegális volt, mivel a városon belül voltak és a pajta nem számított magánháznak. Nem lehet tudni, pontosan hogyan kezdődött az összetűzés, de tény, hogy a fegyveres katolikusok több embert megöltek vagy halálosan megsebesítettek.[1]

Az eset folytatásaként a katolikusok szerte az országban megtámadták a hugenotta gyülekezeteket. Toulouse-ban mintegy 3000 hugenottát öltek meg. A hugenották a katolikus templomokat fosztogatták. Guise herceg elfogta az akkor tizenkét éves Károly királyt és anyját, Medici Katalint. Az első vallásháború kitört, a Guise család nyomására az ediktumot visszavonták.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az egyes források ellentmondó számadatokat közölnek az áldozatok számát illetően: 23 (Catholic Encyclopedia), 48 (Chadwick), 60 (Gresch), 74 (Franciaország története).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Huguenots (angol nyelven). Catholic Encyclopedia. (Hozzáférés: 2009. szeptember 19.)
  • Owen Chadwick. A reformáció. Budapest: Osiris Kiadó, 154. o. ISBN 9789633894002 (2003) 
  • Georges Duby (szerk.). Franciaország története I. kötet. Budapest: Osiris Kiadó, 498. o. ISBN 9633897564 (2005) 
  • Eberhard Gresch. A hugenották története, hite és hatása. Budapest: Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, 25. o. ISBN 9789635580224 (2008)