Térhajtómű
A térhajtómű, vagy görbületi hajtómű (angolul: warp drive), a Star Trek filmsorozat(ok) csillaghajóinak hajtóműrendszere. Alapvetően a föderációs csillaghajók hajtóművét értjük ezalatt, de több más faj űrhajói is ilyen vagy hasonló elv szerint működnek.
Leírása[szerkesztés]
A rendszer energiaforrása a kezdetekben nukleáris, majd később, már a Star Trek: Enterprise idején anyag-antianyag-reaktor. Az ehhez szükséges alapanyagok (anyag, azaz deutérium; antianyag, azaz antideutérium) a dilithium-kristályokon keresztül energiává alakul (annihiláció helyett). Az energiát görbületi tekercseken (toroidok, legtöbbször a térhajtómű-gondolákban vannak) vezetik keresztül, mire a csillaghajó körül egy görbületi buborék keletkezik, mely kitaszítja a hajót a háromdimenziós térből és átlöki a szubtérbe. Ebben a térben lehetségessé válik a fénysebesség túllépése, a Star Trek csillaghajói ennek segítségével haladnak csillagközi útjaikon. A berendezésnek sok esetben a térhajtómű-gondola ad helyet, de más hajóknál lehet a hajótesten belül is.
A térhajtómű-gondola[szerkesztés]
A térhajtómű külsőleg a csillaghajók jellegzetes alkatrészeként, hosszúkás térhajtómű-gondolaként jelenik meg, természetesen mindig vízszintesen elhelyezve. Ez a hajók leggyakrabban páros, jelentős méretű, épp ezért hangsúlyos, szinte emblematikus alkatrésze. Ideálisan stabil szubtérmezőt páros hajtómű-gondolák tudnak generálni, ezért van a legtöbb hajónak két gondolája, bár egy-egy, három és négy gondolás hajó is készült. Legtöbbször pilonokra szerelik őket, elkülönítve a hajótörzstől, mert a gondolákban végbemenő anyag-antianyag reakciók károsíthatják az élő szervezeteket. A legelső gondolák még rakétákra hasonlítottak, ekkor még kis szárnyak, vezérsíkok is voltak rajtuk, amik idővel elmaradtak. Később szögletesebb hasábokká, aztán pedig gömbölyítettebb elemekké és szivar alakúvá is váltak. A gondolák újabb időkben élénk kék fényt is kibocsátanak oldalt vagy felül is. Bár kezdetben egyáltalán nem világítottak, a térhajtómű fejlődése magával hozta a gondolák ilyenfajta "kivilágítását" is. A gondolák elején leggyakrabban a piros fényű Bussard kollektorok találhatók, amik főként hidrogént hivatottak begyűjteni az űrből. (Részben talán emiatt sem lehetnek előnézetben a gondolák a hajótest takarásában. A kollektorok egy ideig a gondolák kevéssé hangsúlyos, színtelen elemeivé is váltak, de arra is volt példa, hogy kék fényük volt, vagy hogy egyáltalán nem voltak láthatók.)
Cochrane-féle skála[szerkesztés]
A Zefram Cochrane által felállított szubtéri sebességskálát a Star Trek Enterprise-ban és Az eredeti sorozatban használták. A fénysebesség jele c, ami egyenlő a Warp 1-es sebességgel. A sebességek meghatározására a következő egyenletet használják: . Ebből következik a felállított táblázat:
| Warp sebességfaktor | Fénysebesség többszöröse | Sebesség (megközelítően) |
|---|---|---|
| Warp 1 | 1 c | 3,0x105 km/s |
| Warp 1,5 | 3,375 c | 1,0x106 km/s |
| Warp 2 | 8 c | 2,4x106 km/s |
| Warp 3 | 27 c | 8,0x106 km/s |
| Warp 4 | 64 c | 1,9x107 km/s |
| Warp 5 | 125 c | 3,7x107 km/s |
| Warp 6 | 216 c | 6,5x107 km/s |
| Warp 7 | 343 c | 1,0x108 km/s |
| Warp 8 | 512 c | 1,5x108 km/s |
| Warp 9 | 729 c | 2,2x108 km/s |
| Warp 9,25 | ~791 c | 2,4x108 km/s |
| Warp 9,5 | ~857 c | 2,6x108 km/s |
| Warp 9,75 | ~926 c | 2,8x108 km/s |
| Warp 10 | 1000 c | 3,0x108 km/s |
| Warp 11 | 1331 c | 4,0x108 km/s |
| Warp 14,6 | ~3112 c | 9,3x108 km/s |
| Warp 15 | 3375 c | 1,0x109 km/s |
TNG-skála[szerkesztés]
Az Új Nemzedék (rövidítve: TNG) korában játszódó sorozatokban a szubtéri sebességtáblázatot megváltoztatták. A régi skála ugyanis nem vette figyelembe a csillaghajóra (és ezáltal a térhajtóműre) ható külső hatásokat, így különböző külső csillagközi anomáliákba kerülve más és más energiafelhasználási érték jelentkezett egy átlagos szubtéri fokozaton. A skálát kilences fokozatig a következő képlettel számítják ki: , melyben a w a szubtéri faktor, az s a sebesség, a c pedig a fénysebesség. Kilences fokozat felett a sebességfaktor kitevője exponenciálisan nő, és így a 10-es fokozat nem elérhető. Az új skála a következő értékeket adja:
| Warp sebességfaktor | Fénysebesség többszöröse | Sebesség |
|---|---|---|
| Warp 1 | 1 c | 3,0x105 km/s |
| Warp 2 | 10,079 c | 3,0x106 km/s |
| Warp 3 | 38,941 c | 1,2x107 km/s |
| Warp 4 | 101,59 c | 3,0x107 km/s |
| Warp 5 | 213,75 c | 6,4x107 km/s |
| Warp 6 | 392,50 c | 1,2x108 km/s |
| Warp 7 | 656,13 c | 2,0x108 km/s |
| Warp 8 | 1 024 c | 3,1x108 km/s |
| Warp 9 | 1 516,4 c | 4,5x108 km/s |
| Warp 9,2 | 1 649 c | 4,9x108 km/s |
| Warp 9,6 | 1 909 c | 5,7x108 km/s |
| Warp 9,9 | 3 053 c | 9,2x108 km/s |
| Warp 9,9753 | 6 000 c | 1,8x109 km/s |
| Warp 9,99 | 7 912 c | 2,3x109 km/s |
| Warp 9,9999 | 199 516 c | 6,0x1010 km/s |
Ezt a skálát használva nem lehet elérni a Warp 10 állapotot, mivel a 10-es fokozathoz közeledve egyre nagyobb energia szükségeltetik a sebesség fenntartására, a 10-es fokozat eléréséhez pedig végtelen energiával kellene rendelkezni. A Star Trek: Voyager egyik részében Tom Paris hadnagy a Voyager csillaghajó Cochrane névre keresztelt 9-es osztályú űrkompjával elérte a 10-es görbületi sebességet, aminek eredményeképpen felgyorsult evolúciós fejlődésen ment át, amit a rész végére a Doktor vissza tudott fordítani.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Irodalom[szerkesztés]
- Stefan Thiesen: Trek Science – mit Warpgeschwindigkeit in die Zukunft?. MindQuest, Selm 2001, ISBN 978-3-8370-7295-2.
- Lawrence M. Krauss: Die Physik von Star Trek. Heyne 1996, ISBN 3-453-10981-3.
- Rüdiger Vaas: Tunnel durch Raum und Zeit. 2. Auflage. Franckh-Kosmos, Stuttgart 2006, ISBN 3-440-09360-3.
- Marc G. Millis (et al.): Frontiers of Propulsion Science. American Inst. of Aeronautics & Astronautics, Reston 2009, ISBN 1-56347-956-7.
- Francisco S. N. Lobo, Matt Visser: Fundamental limitations on 'warp drive' spacetimes. Classical and Quantum Gravitiy, Vol.21, Nr.24, S.5871-5892, 21.Dezember 2004, doi: 10.1088/0264-9381/21/24/011 bei arxiv
- Mohammad Mansouryar: On a macroscopic traversable spacewarp in practice. bei arxiv
- Allen E. Everett, Thomas A. Roman: Superluminal subway - The Krasnikov tube. Phys. Rev. D, Vol.56,No.4, S.2100-2108, 15.August 1997, Abstract[halott link] bei arxiv
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Berechnung der Warp-Geschwindigkeit
- Breakthrough Propulsion Physics NASA (angolul)
- American Institute of Aeronautics and Astronautics Presentation on Advanced Propulsion Concepts, May 2008, [1] (pdf,4MB, abgerufen 15. April 2009)
- Radiosendung The Space Show vom 24 Juni 2008 über advanced space propulsion concepts for interstellar travel
- Warum der Warp-Antrieb nicht funktioniert bei Spiegel-Online (németül)
- A térhajtóműről a Memory Alphán
