Vang Su

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Wang Shu szócikkből átirányítva)
Vang Su
Wang-Shu Taipei.jpg
Vang Su 2012-ben építészeti kiállításon

Születési név 王澍
Született Ürümcsi
1963. november 4. (50 éves)
Nemzetisége kínai
Házastársa Lu Ven-ju
Munkái
Díjai Pritzker-díj (2012)

Vang Su ( kínai írással: 王澍 Ürümcsi, 1963. november 4.) kínai építész, a 2012-es Pritzker-díj díjazottja. Hangcsou városban élő és dolgozó építész. Munkásságának magas szakmai elismerése azt mutatja, hogy Kína a jövő építészetében egyre nagyobb szerepet tölt be.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja zenész volt, aki alkalmanként asztalosmunkát is végzett. Édesanyja pedagógusként és könyvtárosként dolgozott. Tizenévesként sokszor utazott szülővárosa Ürümcsi és anyja munkahelye, Peking között. A négy napos 4000 kilométeres út során látott végtelen tájak nagy hatást gyakoroltak rá. A Nanking Műszaki Egyetemen szerzett diplomát 1988-ban. A rá következő tíz évben szakmunkásként dolgozott azért, hogy valódi építkezésekről szerezzen tényleges építési tapasztalatokat és persze megbízást sem kapott mindjárt, mint fiatal építész. Bár családja révén a fővároshoz kötődött, mégis végül a természetes környezetéről híres Hangcsouban telepedett le és kezdett el tervezéssel foglalkozni.

Építészete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ningpo Történeti Múzeum falrészlete

Hangcsouban feleségével Lu Ven-juval 1997-ben építészirodát alapítottak, melynek az „Amatőr Építész Studió” nevet adták. Ars poeticája szerint „épület­ helyett házat tervezek”. Az általa képviselt építészeti irányzat a tervezett épületekhez hétköznapi technológiákat alkalmaz és tradicionális anyagokat használ fel. Látványos és rá jellemző, hogy az épületeinél az újrahasznosított kő, színes tégla mellett nagy mennyiségben használ bambusznádat.[1] A hagyományos felfogás, a gyakorlati tudáson alapuló építkezés és az intenzív kutatómunka egyedülálló kombinációjával ért el nagy sikereket.

Több nevezetes építkezés kötődik a nevéhez ő tervezte például a keleti-kínai Ningpóban működő Kortárs Művészeti Múzeum és a Történeti Múzeum épületeit, a kelet-kínai Szucsouban a Vencseng Egyetemi Könyvtár egy részét.

Gyakran szerepel, mint vendégelőadó külföldi egyetemeken. Megkapta 2010-ben az Erich-Schelling építészeti alapítvány díját és 2011-ben pedig a francia Építészeti Akadémia aranyérmét. 2012-ben második kínaiként megkapta a Pritzker-díjat, melyet az építészek a legmagasabb szakmai elismerésnek az úgynevezett „építészeti Nobel-díjnak” neveznek. Az elismeréssel 100 ezer dolláros tiszteletdíj is jár.[2]

Alkotásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2000 Vencseng Főiskola Könyvtára, Szucsou Egyetem
  • 2005 Öt szétszórt ház, Ningpo
  • 2005 Ningpo Kortárs Művészeti Múzeum, Ningpo
  • 2006 Tiles garden, velencei biennále
  • 2006 Függőleges udvaros ház, Hangcsou
  • 2006 Kerámia-ház, Jinhua
  • 2007 Hsziangsani Kampusz, Kínai Művészeti Egyetem, Hangcsou
  • 2008 Ningpo Történeti Múzeum, Ningpo
  • 2009 Adéli Song dinasztia birodalmi útjának kiállítócsarnoka, Hangcsou
  • 2010 Ningpo Tengtou Pavilon, sanghaji világkiállítás

Képtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dékei Kriszta: Megelevenedő tájképek - Wang Shu (magyar nyelven). egyeletstilus.hu. (Hozzáférés: 2014. február 9.)
  2. Először nyert kínai építész jelentős nemzetközi díjat (magyar nyelven). hvg.hu, 2012. február 28. (Hozzáférés: 2014. február 9.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]