Waasmunster
| Waasmunster | |||
 |
|||
| Waasmunster városa Dendermonde körzetben, Kelet-Flandria tartományban | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Belgium |
||
| Régió |  Flandria |
||
| Közösség | Flamand Közösség |
||
| Tartomány |  Kelet-Flandria |
||
| Járás | Dendermonde | ||
| Polgármester | Rik Daelman (Open VLD) | ||
| Irányítószám | 9250 | ||
| Körzethívószám | 052, 09, 03 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 10 415 fő (2010. jan 1.)[1] +/- | ||
| Férfi | 49,50% | ||
| Nők | 50,50% | ||
| Népsűrűség | 324 fő/km2 | ||
| Kor szerinti eloszlás (2006) | |||
| 0–19 | 23,33 | ||
| 20–64 | 60,14 | ||
| 65 felett | 16,53 | ||
| Más nemzetiségűek | 1,98% (2007) | ||
| Gazdaság | |||
| Munkanélküliségi ráta | 5,75 (2006) % | ||
| Átlagos éves jövedelem | 13 859 €/fő (2003) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 31,93 km2 | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Waasmunster
Pozíció Belgium térképén
|
|||
| é. sz. 51° 06′ 35″, k. h. 4° 05′ 04″ | |||
| Waasmunster weboldala | |||
Waasmunster belga város, amely a flandriai Kelet-Flandria tartományban, Dendermonde körzetben található, a Durme-folyó partján. A városnak több, mint 10 000 lakosa van.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A Deurne mentén már bronz- és vaskor során megtelepedtek az első lakosok, az első maradványok i. e. 2000-ből származnak. A gallo-román időszakban a város környéke fontos kereskedelmi központtá fejlődött, Vicus Pontrave néven.
A rómaiak után a frank és Meroving-korszakból kevés emlék maradt fenn, de feltehetően ekkor alakultak ki a mai Waasmunster, Sombeke és Sint-Anna települések elődei. Nagy Károly idejében, 800 körül jelentek meg a vidéken az első vallásos közösségek. Ennek is köszönhető, hogy Beveren, Rupelmonde és Temse települések mellett Waasmunster volt a korabeli Waasland egyik egyházi központja. A város neve feltehetően az óholland "Wasiae - Monasterium"-ból ered, amely a Waas-földön ("Waasland") található kolostorra utalt. Ez a kolostor a "Roosenberg" (Monte Rosarium) volt, amit a 1237-38-ban Tournai püspöke, Walter de Marvis kérésére alapítottak a "Les Prez-Prochins" zárda nővérei.
A feudális rendnek az 1795-ös francia megszállás vetett véget, amikor Waasmunstert az újonnan alakított Dendermonde járáshoz csatolták. A 19. sz. során a város fokozatosan elvesztette korábbi jelentőségét, az ipari forradalom sem jutott el ide, ennek köszönhetően megőrizte régies, vidékies jellegét. Fellendülést csak a 20. sz. második felében az E17 autópálya megépítése hozott, ami könnyen elérhetővé tette Waasmunstert. Sokan vásároltak itt hétvégi házat vagy lakást és számos étterem, kávézó nyílt a látogatók kiszolgálására.
A középkorban Waasmunster a környék egyik adminisztratív központja volt, közvetlenül a flamand grófok fennhatósága alatt.
A város címerén ábrázolt hableány retket fog a kezében. A retek termesztése Waasmunster környékén a 16. sz.-ban kezdődött, mielőtt Flandria más részein is elterjedt ez a növény.
Politika [szerkesztés]
A város polgármesterei:
- Jean Van den Bogaerde,
- Emile de Neve de Roden (1896–),
- Maria Moens (1950–1976),
- René Bocklandt (1977–1982),
- Willy Strobbe (1982–1994),
- Eric Van Mele (1995–2000),
- Rik Daelman (2001–)
Érdekességek, látnivalók [szerkesztés]
- A városi Milieumediatheek múzeum a környező vidék természeti kincseit, élővilágát mutatja be.
- Egyéb látnivalók: Onze Lieve Vrouwkerk (15. sz.), 16-17. sz.-i házak a Kerkstraat-on, Roosenberg apátság (Oudeheerweg Heide 3)
- A Blauwendael-kastély (Kasteel Blauwendael)
- Az 1945. január 1-jén Waasmunster felett lelőtt Focke-Wulf repülőgép története
Források [szerkesztés]
- ↑ Population par arrondissement, au 1er janvier - Hommes et Femmes. Statbel (statbel.fgov.be)
