Nyugat-Virginia az Amerikai Egyesült Államok 35. tagállama, mely az Appalache-hegység területén fekszik. Egészen a polgárháborúig Virginia állam része volt, ekkor azonban - mivel a rabszolga-kérdésben ellentétes állásponton volt - elszakadt az államtól 1863. június 20-án (ez a nap ma Nyugat-Virginia napja). Egyike azon két államnak, melyek a háború alatt jöttek létre (a másik Nevada). Nyugat-Virginia a háború alatt egyike volt a "határállamoknak", melyek elválasztották egymástól a Konföderáció és az Unió államait. Az Egyesült Államok Statisztikai Hivatala a Déli Államok közé sorolja, ennek az az oka, hogy nagy része a Mason-Dixon vonaltól délre terül el, noha északi földnyelve kiterjed a határos Pennsylvania és Ohio államok határára, valamint Weirton városa egy szélességi körön található Pittsburgh-gel. Különleges helyzetéből adódóan Nyugat-Virginia több tájegység részét is képezi, de legnagyobb részén az Appalache-hegység húzódik, ez az egyetlen állam, amelynek teljes területe az Appalache Régióban található, melyet a hétköznapokban csak "Appalachia"-ként emlegetnek.[2] Míg az itt élők elismerik, hogy az állam része az Appalachiának, közülük sokan nem szeretik ezt a kifejezést használni önmeghatározásukra.[3]
Az állam északi földnyelve és a Közép-északi régió szoros kapcsolatban van a közelében lévő Pittsburgh városával, míg a keleti földnyelv Washingtonhoz van közel. Az állam fővárosa és egyben legnagyobb városa Charleston. Az államot leggyakrabban természeti szépségeiről, fakitermeléséről és szénbányászatáról emlegetik. A turisták főként síelni, evezni, sziklát mászni, horgászni és vadászni járnak ide.
Nyugat-Virginia történelmét alapjaiban határozta meg az a kettősség, hogy egy határállam (angolul:border state). Az állam, amit ma Nyugat-Virginiának hívnak az őslakos indiánok kedvelt vadászterülete volt az európai hódítók megérkezte előtt. Számos kőkori maradvány található Moundsvilleben, South Charlestonban, és Romney közelében. Habár keveset tudunk ezen civilizációkról, a leletek arról tanúskodnak, hogy fejlett kohászat folyt itt valamikor.
Európaiak felfedezése és a letelepedés [szerkesztés]
1671-ben Abraham Wood angol szőrmekereskedő, – akit tábornoknak és ezredesnek is említettek, – William Berkeley, a Virginia Colony kormányzójának anyagi támogatásával, egy expedíciót küldött nyugatra, akik felfedezték a Kanawha folyót. 1716-ban Alexander Spotswood kormányzó körülbelül 30 lovassal eljutott a mai Pendleton megye területére. John Van Metre, egy indián kereskedő jutott el először az állam északi részére, 1725-ben. Ugyanebben az évben Pennsylvania állambeli német telepesek megalapították New Mecklenburg-ot, mely ma a Shepherdstown nevet viseli, és a Potomac partján terül el. Ezt követően folyamatosan alapították az újabb településeket.
Charleston, Nyugat-Virginia legnépesebb városa
Legnépesebb települések [szerkesztés]
- Charleston, 53,421 (2007-es becslés: 50,478)
- Huntington, 51,475 (2007-es becslés: 48,982)
- Parkersburg, 33,099 (2007-es becslés: 31,617)
- Morgantown, 26,809 (2007-es becslés: 29,361)
- Wheeling, 31,419 (2007-es becslés: 29,101)
- Fairmont, 19,097 (2007-es becslés: 19,096)
- Weirton, 20,411 (2007-es becslés: 18,842)
- Beckley, 17,254 (2007-es becslés: 16,830)
|
- Martinsburg, 14,972 (2007-es becslés: 16,450)
- Clarksburg, 16,743 (2007-es becslés: 16,341)
- South Charleston, 13,390 (2007-es becslés: 12,479)
- Teays Valley, 12,704 (2007-es becslés: N/A)
- Bluefield, 11,451 (2007-es becslés: 11,063)
- St. Albans, 11,567 (2007-es becslés: 11,028)
- Vienna, 10,861 (2007-es becslés: 10,613)
- Cross Lanes, 10,353 (2007-es becslés: N/A)
|
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
