Wikipédia:Kínai nevek átírása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Wikipédia:KÍNAI szócikkből átirányítva)

A kínai nevek átírására a magyar Wikipédia az alábbi gyakorlatot alkalmazza:

Mandarin nyelv[szerkesztés]

A pinjin sajátossága, hogy a szótagot szótagkezdetre és rímre (szótagvégre) bontja. Az alábbi – az Osiris-féle Helyesírás útmutatását követő – táblázat segít a népszerű alak kikeresésében (kék háttérrel jelöltük azokat az eseteket, amikor a pinjin eltér a magyaros átírástól).

Figyelem! A pinjin átírást nem alkalmazzuk a kínaiból mint „idegen írásrendszerű nyelvből (pl. héber, japán, kínai, orosz, szerb stb.) átvett szavak”-ra (OH 242. o.), mely kategória ugyan nyelvészeti értelemben nehezen meghatározható, mert egy folyamatot van hivatva jelölni, az idegen szavak „magyarrá” válását, a helyesírási szabályozás gyakorlati okokból állást foglal: az ilyen szavakat „mindig magyarosan írjuk”, „néhol hagyományosan kivételes írásmóddal”. Kínai példa az előbbire: fengsuj, az utóbbira: Peking. Ezeket az eseteket szintén gyakorlati okokból a Wikipédiában az OH szótári részében közöltek alapján bíráljuk el, ami ott szerepel magyaros átírásban, az átvett szónak minősül, és magyarosan írjuk.

Rövid összefoglaló az eltérő szótagkezdetekről:

b → p d → t g → k
ch, j, q, zh → cs z → c
r → zs s → sz sh → s
w → v x → hsz y → j

Átírástáblázat[szerkesztés]

Közepesen hosszú részletező táblázat a teljes rendszerről:

Szótagkezdetek
pinjin magyar népszerű pinjin magyar népszerű
b p p p
c c q cs
ch cs r zs
d t s sz
f f sh s
g k t t
h h w v
j cs x hsz
k k y j
l l z c
m m zh cs
n n
Rímek
pinjin magyar népszerű pinjin magyar népszerű
a a iong iung
ai aj iu iu
an általában an;
y után en
o o
ang ang ong ung
ao ao ou általában ou;
y után u
e általában ö;
önmagában, g, h, k után o;
y után e
u általában u;
j, q, x, y után ü
ei ej ua ua
en en uai uaj
eng eng uan általában uan;
j, q, x, y után üan
i általában i;
c, ch, s, z, zh után e
uang uang
ia ia ue üe
ian ien ui uj
iang iang un általában un;
j, q, x, y után ün
iao iao uo általában o;
g, h, k, sh után uo
ie ie ü ü
in in üan üan
ing ing üe üe
teljes szótag
pinjin magyar népszerű pinjin magyar népszerű
er/r er

Kantoni nyelv[szerkesztés]

A kantoni nyelvre hivatalos akadémiai vagy másmilyen magyaros átírás nincs, ezért az átírási rendszert a Wikipédia szerkesztői[1] dolgozták ki.

Az átírás alól kivételt képeznek a már rögzült alakok (pl. Hongkong, Makaó) és a vegyes (angol és jyutping, pinjin, Yale stb.) írású nevek (pl. Jackie Chan, Donnie Yen).

Átírástáblázat[szerkesztés]

szótagkezdetek
IPA kantoni pinjin jűtphing[2][3] Yale[3] magyaros kantoni
[p] b b b p
[pʰ][4] p p p ph
[m] m m m m
[f] f f f f
[t] d d d t
[tʰ][5] t t t th
[n] n n n n
[l] l l l l
[k] g g g k
[kʰ] k k k kh
[ŋ] ng ng ng ng
[h][6] h h h h
[kw] gw gw gw kv
[kʰw] kw kw kw khv
[w] w w w v
[ts][7] dz z j c
[tsʰ] ts c ch ch
[s] s s s sz
[j] j j y j
szótagvégződések
IPA kantoni pinjin jyutping Yale magyaros kantoni
[aː][8] aa aa a á
[aːi] aai aai aai áj
[aːu] aau aau aau áu
[aːm] aam aam aam ám
[aːn] aan aan aan án
[aːŋ] aang aang aang áng
[aːp] aap aap aap áp
[aːt] aat aat aat át
[aːk] aak aak aak ák
[ɐi][9] ai ai ai aj
[ɐu] au au au au
[ɐm] am am am am
[ɐn] an an an an
[ɐŋ] ang ang ang ang
[ɐp] ap ap ap ap
[ɐt] at at at at
[ɐk] ak ak ak ak
IPA kantoni pinjin jyutping Yale magyaros kantoni
[ɛː][10] e e e e[11]
[ei][12] ei ei ei éj
[ɛːu] eu eu eu
[ɛːm] em em em
[ɛːŋ] eng eng eng eng
[ɛːp] ep ep eep
[ɛːk] ek ek ek ek
[iː][13] i i i í
[iːu] iu iu iu íu
[iːm] im im im ím
[iːn] in in in ín
[ɪŋ] ing ing ing ing
[iːp] ip ip ip íp
[iːt] it it it ít
[ɪk][14] ik ik ik ik
IPA kantoni pinjin jyutping Yale magyaros kantoni
[ɔː][15] o o o ó
[ɔːi] oi oi oi ój
[ou][16] ou ou ou ou
[ɔːn] on on on ón
[ɔːŋ] ong ong ong óng
[ɔːt] ot ot ot ót
[ɔːk] ok ok ok ók
[uː][17] u u u ú
[uːi] ui ui ui új
[uːn] un un un ún
[ʊŋ][18] ung ung ung ung
[uːt] ut ut ut út
[ʊk] uk uk uk uk
IPA kantoni pinjin jyutping Yale magyaros kantoni
[œː][19] oe oe eu ő
[ɵy][20] oey eoy/eoi eui öü[21]
[ɵn] oen eon eun ön[22]
[œːŋ] oeng oeng eung őng
[ɵt] oet eot eut öt
[œːk] oek oek euk ők
[yː][23] y yu yu ű
[yːn] yn yun yun űn
[yːt] yt yut yut űt
[m̩] m m m m
[ŋ̩] ng ng ng ng

Tónusok jelzésére: a en:Cantonese Pinyin#Tones számozása, a mandarin pinjin mintájára opcionális jelöléssel.

Példák[szerkesztés]

írásjegy kantoni pinjin javasolt magyaros
警察故事 Ging2 chaat3 gu3 si6 King csát kú szí
詠春 wing6 tsoen1[24] ving chön
九龍城區 Gau2 lung4 sing4 koey1 Kau lung szing khöü
大埔區 Daai6 bou3 koey1 Táj pou khöü
陳冠希 Tsan4 Gun3 hei1 Chan Kún-héj
你噏乜春? [22] Nei5 ngap1 mat1 tsoen1? Néj ngap mat chön?
我住開東區[21] Ngo5 dzy6 hoi1 dung1 koey1. Ngó cű hój tung khöü.
若果落雪,我會砌個雪人![25] Joek6 gwo2 lok6 syt3, ngo5 wui6 tsai3 go3 syt3 jan4! Jők kvó lók szűt, ngó vúj chaj kó szűt jan!
如果我唔係太攰,我會去買嘢[26] Jy4 gwo2 ngo5 m4 hai6 taai3 gui6, ngo5 wui6 hoey3 maai5 je5. Jű kvó ngó m haj tháj kúj, ngó vúj höü máj je.
當你睇到呢封信嘅時候,我已經離開咗香港[27] Dong1 nei5 tai2 dou3 ni1 fung1 soen3 ge3 si4 hau6, ngo5 ji5 ging1 lei4 hoi1 zo2 Hoeng1 gong2. Tóng néj thaj tou ní fung szön ke szí hau, ngó jí king léi hój có Hőngkóng.
烏龍茶係茶嘅一種[28] Wu1 lung2 tsaa4 hai6 tsaa4 ge3 jat1 dzung2. Vú lung chá haj chá ke jat cung.
加油 gaa1 jau4 ká jau

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Chery és Adam78
  2. en:Jyutping
  3. a b Cantonese: Romaizations. (Hozzáférés: 2011. szeptember 5.)
  4. [pʰ]: en:voiceless bilabial plosive (aspirated)
  5. [tʰ]: en:voiceless alveolar plosive (aspirated)
  6. [h]: en:voiceless glottal fricative
  7. [ts]: en:voiceless alveolar affricate
  8. [a]: en:open front unrounded vowel
  9. [ɐ]: en:near-open central vowel, mintha rövid magyar „á”
  10. [ɛ]: en:open-mid front unrounded vowel
  11. Hosszú [e]-t nehéz jelölni a magyarban.
  12. [e]: en:close-mid front unrounded vowel
  13. [i]: en:close front unrounded vowel
  14. [ɪ]: en:near-close near-front unrounded vowel
  15. [ɔ]: en:open-mid back rounded vowel
  16. [o]: en:close-mid back rounded vowel
  17. [u]: en:close back rounded vowel
  18. [ʊ]: en:near-close near-back vowel
  19. [œ]: en:open-mid front rounded vowel
  20. [ɵ]: en:close-mid central rounded vowel
  21. a b Kiejtésre példa itt: 區 koey
  22. a b Kiejtésre példa itt: 春 tsoen
  23. [y]: en:close front rounded vowel
  24. Yale-ben cheun1.
  25. Kiejtésre példa itt: 落雪 lok syt
  26. Kiejtésre példa itt: 去 hoey
  27. Kiejtésre példa itt: 香港 Hoeng gong
  28. Kiejtésre példa itt: 烏龍茶 wu lung tsaa

Segédeszközök[szerkesztés]

A személynevek helyesírásáról[szerkesztés]

A kínai személyneveket családnév és utónév sorrendben írjuk, a többtagú család- és utónevek esetében a kínai írásjegyek alapján meghatározott szótagokat kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz és a második (illetve harmadik) tag kis kezdőbetűvel kezdődik. (Erről a Keleti nevek magyar helyesírása is rendelkezik a 403. oldalon) Példák a kínai személynevek helyesírására:

Az angol nyelvű Wikipédiában a kínai utóneveket sok esetben egybeírják. A szótaghatárok eldöntéséhez a kínai írásjegyeket kell figyelembe venni, és ezen útmutató alján szereplő konvertálók segítségével meghatározni a pinjin, illetve kantoni nevek esetében a jűtphing alakot, majd abból a magyaros átírást.

A helyesírási keretirányelvet és a részszabályozásokat elfogadó szavazások jegyzőkönyvei[szerkesztés]

Használandó sablonok[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]