Vám- és Pénzügyőrség
| Vám- és Pénzügyőrség | |
 | |
| A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (ma: Nemzeti Adó- és Vámhivatal) Egészségügyi Központja Budapest, VIII. ker., Fiumei út 6. | |
| Megszűnt | 2010. december 31. |
| Jogutód | Nemzeti Adó- és Vámhivatal |
| Székhely | Budapest |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vám- és Pénzügyőrség témájú médiaállományokat. | |
A Vám- és Pénzügyőrség egy megszűnt magyar állami szervezet. Működéséről a 2011. január 1-től hatálytalan 2004. évi XIX. törvény rendelkezett. A törvény 2004. május 1-jén (a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján) lépett hatályba. [1] A jogszabály rendelkezik az Európai Unió jogának való megfelelésről. [2]
A törvény indokolása hangsúlyozta, hogy a Vám- és Pénzügyőrségnek az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően a közösségi és az annak hazai végrehajtási előírásait tartalmazó nemzeti vámjog rendelkezéseinek végrehajtása a feladata.[3]
2011. január elsején összevonták az APEH-hal, és létrejött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Az összevonás még nevében sem jelentette a megszűnést, sokkal inkább jelentette új feladatként a köztisztviselői jogkörök tanulmányozását a pénzügyőrség számára, azaz feladatbővülésnek is felfogható (ugyanakkor a köztisztviselők nem egyértelműen lettek ettől az összevonástól képzett pénzügyőrök).
Jogállása[szerkesztés]
Az adópolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló fegyveres rendvédelmi, államigazgatási szerv, amely országos hatáskörrel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv volt. [4] Az adópolitikáért felelős miniszternek a Vám- és Pénzügyőrséggel kapcsolatos feladatait a törvény 1. § (2)- (4) bekezdései határozták meg. [5]
A Vám- és Pénzügyőrség feladatai[szerkesztés]
Ezek a következők voltak:
- Vámigazgatási jogkör
- Jövedéki igazgatási jogkör[6]
- Bűnüldözési és nyomozó hatósági jogkör[7]
- Rendészeti és igazgatási jogkör[8]
- Nemzetközi tevékenysége[9]
- Egyéb feladatok ellátása[10]
Titkos információgyűjtés[szerkesztés]
A 2004. évi XIX. törvény 22. §-a felsorolta azokat a tevékenységeket, amelyeket a felhatalmazott szervek, köztük a NAV, bűnüldözési feladataik teljesítése érdekében bírói engedély nélkül végezhettek.[11] Ezzel szemben a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés szabályait a törvény 31- 32. §§§-ai tartalmazták. [12]
Adatkezelés a Vám- és Pénzügyőrségnél[szerkesztés]
A törvény részletesen meghatározta a Vám- és Pénzügyőrségnél a nyilvántartás, az adatszolgáltatás és az adatvédelem szabályait. A Vám- és Pénzügyőrség a törvényben szabályozott bűnmegelőzési, bűnüldözési, valamint államigazgatási és rendészeti feladatainak ellátásához a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítottak, a büntetőeljárás alá vontak, a sértettek és egyéb közreműködők, az államigazgatási, eljárásban ügyfelek, valamint egyéb érintettek személyes adatait, illetve más adatokat kezeli. [13] A bűnüldözési és a közigazgatási feladatokhoz kapcsolódó adatokat elkülönítetten kellett kezelni. [14] A vámhatóság elektronikus kapcsolattartással összefüggő adatkezelésének szabályait a törvény 39/A. §-a szabályozta.[15]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 2004. évi XIX. törvény 41. § (1) bek.
- ↑ 2004. évi XIX. törvény 45. §
- ↑ A 2004. évi XIX. törvény általános indokolása
- ↑ 2004. évi XIX. törvény 1. § (1) bek.
- ↑ 2004. évi XIX. törvény 1. § (2)- (4) bek.
- ↑ 2004. évi XIX. törvény 2. § (2) bek.
- ↑ 2004. évi XIX. törvény 2. § (3) bek.
- ↑ 2004. évi XIX. törvén 2. § (4) bek.
- ↑ 2004. évi XIX. törvény 2. § (5) bek.
- ↑ 2004. évi XIX. törvény 2. § (6) bek.
- ↑ 2004. évi XIX. törvény 22. §
- ↑ 2004. évi XIX. törvény 31. § - 32. §
- ↑ 2004. évi XIX. törvény 34. - 39/A. §-ai
- ↑ 2004. évi XIX. törvény 34. § (2) bek.
- ↑ 2004. évi XIX. törvény 39/A. §
Források[szerkesztés]
- 2004. évi XIX. törvény a Vám- és Pénzügyőrségről