VxWorks

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A VxWorks egy valós idejű operációs rendszer, amelyet a Wind River Systems amerikai cég fejleszt 1987 óta. 2009-ben az Intel felvásárolta a céget. A VxWorks-öt főleg beágyazott rendszerekben használják.

Jellemzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Párhuzamos feldolgozásra (preemptív multitasking) képes kernel, valamint ún. round-robin ütemezés[1], és gyors megszakításkezelés;
  • 64 bites operációs rendszer (csak a 64 bites architektúrát támogatja: x86-64);
  • az alkalmazások egymástól és a kerneltől függetlenül futnak (memóriavédelem);
  • szimmetrikus többprocesszoros feldolgozás (SMP) és aszimmetrikus többprocesszoros feldolgozás (AMP) támogatása;
  • Hibakezelő keretrendszer;
  • Bináris, „számoló”, és egymást kölcsönösen kizáró „szemaforok” prioritás-örökléssel;
  • Helyi és osztott üzenetsorok;
  • POSIX PSE52 hiteles megfelelőség felhasználói módú végrehajtási környezetben [2]
  • Fájlrendszerek: HRFS, FAT, NFS;
  • IPv6 protokoll támogatása.

Klónok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A VxWorks képes számos korszerű platformon futni; gyakorlatilag a beágyazott rendszereknél használt bármely modern processzort támogatja: x86, MIPS, PowerPC (beleértve a BAE RAD-et), Freescale ColdFire, Intel i960, SPARC, Fujitsu FR-V, SH-4 és az ARM, valamint a StrongARM és XScale CPU-k.

Fejlesztés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ilyen rendszereknél szokásos módon, a fejlesztés cross-compiling módon történik egy "host" rendszeren, integrált fejlesztői környezet (IDE) segítségével.

A VxWorks 5.x fejlesztői környezete a Tornado[3] és Workbench. A Wind River Workbench mai fejlesztő környezete az Android rendszereknél is ismert Eclipse.[4]

Fontosabb gyakorlati alkalmazások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szállítási rendszerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Űrtechnológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Clementine űrszonda

Több űrhajó vagy űrszonda fedélzeti operációs rendszere a VxWorks volt:

A Mars Tudományos Laboratórium Curiosity marsjárója
  • SpaceX Dragon űrhajó[11]

Robotok és programozható vezérlők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • a Honda ASIMO robotja
  • Stäubli ipari robotok
  • a svéd ABB cégcsoport ipari robotjai[12]
  • KUKA ipari robotok
  • Invensys Foxboro programozható vezérlő automatika (PAC)
  • National Instruments CompactRIO 901x, 902x 907x vezérlők[13]
  • az Emerson cég Ovation osztott vezérlői.
  • AMX LLC vezérlőeszközök
  • EPICS (Experimental Physics and Industrial Control System)

Hálózati és kommunikációs eszközök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Thuraya SO-2510 műholdas telefonrendszer VxWorks-öt használ

Nyomtatók, fénymásolók, szkennerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb eszközök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • ALR-67 radaros figyelmeztető rendszer vevője, amelyet az F Super Hornet használ
  • Siemens AG MRI mérő-ellenőrző egységek
  • Az LSI cég külső RAID vezérlői, amelyeket az IBM System Storage DS3000 és DS4000 (régebbi neve: FAStT) használ, valamint a Silicon Graphics, Sun Microsystems/StorageTek, Teradata, Dell, Fujitsu, Sepaton, BlueArc és más tárolórendszerek
  • Drobo adattárolók
  • NAOMI / NAOMI 2 GD-ROM/NetDimm akciójáték-szoftverek
  • Invensys Eurotherm rendszerek.
  • GrandMA Full-Size és Light konzolok (MA LIGHTING)
  • DEC Lectrice - egy korai tablet (1993), amely X11 szerver alatt működött (fejlesztő: P. Thacker volt a Digital Equipment Corporation-tól).
  • Varian orvosi rendszerek (Truebeam - rádióterápiás eszköz a rák kezelésére)[15]

Biztonság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2010 augusztusában a HD Moore biztonsági cég a VxWorks rendszerek biztonsági réseire hívta fel a figyelmet[16][17], majd egy exploit modult tett közzés a Metasploit keretében, amellyel biztonsági ellenőrzéseket lehet végezni.[18]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]