I. Vu Ti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Vu kínai császár szócikkből átirányítva)
Liu Csö
漢武帝.jpg

Kína császára
Vu Ti
Uralkodási ideje
i. e. 141. március 9.i. e. 87. március 29.
Elődje Csing Ti
Utódja Csao Ti
Életrajzi adatok
Uralkodóház Nyugati Han
Teljes neve Vezetéknév: Liu (劉)
Utónév: Csö[1] (彘), később Cse[2] (徹)
Tiszteletbeli név: Tong[3]
Halál utáni név: Vu
Született i. e. 156
Elhunyt 87. március 29.
Házastársa Csen Csiao
Házastársa Vej Ce-fu
Gyermekei Vej Csang (衛長公主)
Jang Si (陽石公主)
Csu Ji (諸邑公主)
Li Taj (戾太子劉據)
Liu Po (昌邑哀王劉髆)
Liu Hung (齊懷王劉閎)
Liu Tan (燕刺王劉旦)
Liu Hszü (廣陵厲王劉胥)
Csao (昭帝劉弗陵)
Édesapja Csing Ti
Édesanyja Vang Cse

I. Vu Ti kínai császár (hagyományos kínai: 漢武帝, egyszerűsített kínai: 汉武帝, pinjin: Hàn Wǔ Dì, i. e. 156[4]i. e. 87. március 29.), személynevén Liu Csö (劉徹) a Han-dinasztia hetedik uralkodója. Leginkább a nyugat felé terjeszkedésről és az általa megszervezett erős konfucionista államról emlékeznek rá. Dinasztiája legnagyobb és a kínai történelem egyik legnagyobb császárának tartják. Kormányzása alatt a han kori Kína a világ egyik legnagyobb hatalmú országává vált.[5]

Hadjáratai révén kiterjesztette Kína határait, a birodalom az ő uralma alatt érte el legnagyobb kiterjedését: nyugaton a mai Kirgizisztánig, északkeleten Észak-Koreáig, délen Észak-Vietnamig. Sikeresen elűzte a Kína északi részén portyázó nomád hsziungnukat, és i. e. 139-ben elküldte követét, Csang Csient, hogy szövetséget kössön a mai Üzbegisztán területén élő yuezhi néppel. Központosított, autokratikus államot szilárdított meg, melyet eszmeileg a konfucianizmusra alapozott. Ez nagy hatással volt Kína és a környező államok jövőjére is. Vu 54 évig uralkodott, hosszabb ideig, mint bármelyik másik császár, egészen a több mint 1800 évvel később hatalomra kerülő Kang-hsziig.

A történészek megítélése nem egyforma. Vu megkétszerezte ugyan a birodalom területét és megóvta országát a hsziungnu fenyegetéstől, egyben jelentőssé tette a konfucianizmust, ami egészen 1911-ig uralkodó eszmerendszer maradt Kínában; másfelől viszont kritizálják költekezése, babonássága és a törvényei által az alattvalókra kényszerített nehéz terhek miatt. Gyakran hasonlítják Csin Si Huang-tihez.[6] Hozzá hasonlóan Vu is jutalmakra és büntetésekre alapuló legalista felfogás szerint kormányzott, a vélt hűtlenségeket kegyetlenül megtorolta. Összesen tizenkét miniszterelnöke közül hármat még hivatala betöltésekor, egyet már visszavonulása után kivégeztetett, két másik miniszterelnökét és utolsó királynéját is öngyilkosságra kényszerítette. Börtöneiben kétszázezren sínylődtek.[7]

Költészete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár sok történész nem költőként ismeri, Vu több verset is írt. A következőt egy kedvenc ágyasa haláláról írta:[8]

Elhallgatott selyemszoknyája suhogása.
Por telepszik a márványpadlóra.
Csend és hideg ül üres szobájában.
Száraz falevelek halmozódnak ajtaja előtt.
Hogy nyugtathatnám meg fájó szívemet?

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Apja álmot látott, melyben az elhunyt Kao Cu javasolta ezt a nevet, ami disznót jelent
  2. Akkor változtatta erre a, amikor i. e. 150 áprilisában hivatalosan kinevezték trónörökössé.
  3. Hszün Ju feljegyzései alapján; más források nem említik.
  4. néhol augusztus 27. szerepel születési dátumaként
  5. Bo Yang kommentárja a Zizhi Tongjian, vol. 7 mai kiadásában és Zhao Yi (趙翼) kommentárja ugyanott.
  6. Zizhi Tongjian, vol. 22.
  7. Zhao Yi's 廿二史劄記, vol. 3
  8. Morton, W. Scott. China: "Its History and Culture", 54. o. ISBN 0-07-043424-7 

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Vu Ti témájú médiaállományokat.