Vu Cseng-en

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vu Cseng-en
Wu Cheng'en.jpg
Vu Cseng-en portréja.
Élete
Született kb. 1500.
Elhunyt kb. 1582.
Nemzetiség kínai
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regény
Alkotói évei Ming-kor, 16. század
Fontosabb művei Nyugati utazás

Vu Cseng-en (hagyományos kínai: 吳承恩; egyszerűsített kínai: 吴承恩; pinjin: Wú Chéng'ēn, Sanjang, 1500 körül – ?, 1582 körül) kínai író. Őt tartják az egyik leghíresebb klasszikus kínai regény, a Nyugati utazás szerzőjének.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1500 körül született Sanjangban, Csiangszu tartományban. Nagyapja, apja tanulmányi felügyelő volt, írásművészetéhez szükséges alapműveltséget a családtól kapta meg. Apja már nem jutott hivatalhoz, felesége selyemüzletét vezette. A család hanyatlására utal még, hogy elveszett a genealógiája, így Vu Cseng-en már nem tudta apja sírfeliratán felsorolni az ősöket. Már gyerekkorában kitűnt tehetségével, a környékbeli írástudók, mandarinok felfigyeltek rá, mint leendő pályatársra. Ennek köszönhette, hogy negyvennégy évesen sikerült letennie egy alsóbb fokú hivatali vizsgát, és tíz évi várakozás után egy kisebb hivatalhoz is jutott. Nem sokkal később, feltételezhetően az előmenetel kilátástalanságában, valamint a kora miatti megaláztatások miatt, anyja hajlott korára hivatkozva lemondott állásáról. Előtte és utána az írástudók szokásos életét élte. Tehetős barátok támogatása fejében klasszikus nyelven verseket írt, rokonaik számára sírfeliratokat készített, talán a nevükben műveket is írt. 1582 táján hunyt el.

A Nyugati utazás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szerzőség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Őt tartják a Nyugati utazás (Hszi-ju-csi; hagyományos kínai: 西遊記; egyszerűsített kínai: 西游记; pinjin: Xī Yóu Jì) szerzőjének, feltehetően késő öregkorában írta. A regény szerzősége máig vitatott, első kiadásai még szerzőség feltüntetése nélkül születtek a 16. században, nevét először egy 17. századi helytörténeti munka kapcsolja a regényhez.

A regény forrásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A regény valóságos eseményre épül: Hszüan-cang (történelmi személy, a kínai buddhizmus nagy alakja) elmélkedése közben arra az elhatározásra jutott (629-ben, a császár tilalma ellenére), hogy el kell mennie a buddhizmus szülőföldjére, Indiába, és eredetiben tanulmányozni a szent iratokat. Kalandos útjáról írt Nyugat országainak leírása címmel terjedelmes beszámolót, mely ma is fontos történeti forrás. Útja hírnevet és megbecsülést szerzett neki. A császár hivatalt ajánlott neki, valamint életrajzát felvették a Kiváló szerzetesek életrajzai gyűjteményébe.

Mivel az akkori Kínában nem volt szokás, hogy valaki elhagyja hazáját, alighanem már életében legendák születtek utazásáról. Kezdetben – valószínűleg szájhagyomány útján terjedő – történetét utcai mesemondók regélhették, amely az idők folyamán fokozatosan összetett mesefüzérré állt össze. Történetének első nyomtatásban megjelent formája a 16. századból ismert. Itt a szerzetes mellett már megjelent a majomkirály alakja is.

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A regényhez számos folytatás íródott, egyike – Tung Jüe Ami a Nyugati utazásból kimaradt című műve – együtt jelent meg magyarul az eredeti regény második kiadásával.
  • A Nyugati utazás ihlette a Dragon Ball című japán manga és anime sorozatot.

Magyar kiadások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vu Cseng-en: Nyugati utazás avagy a majomkirály története. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1980. ISBN 963-07-2234-8 (Fordította, a jegyzeteket és az utószót írta Csongor Barnabás) 1. kötet, 2. kötet


Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Világirodalmi kisenciklopédia I–II. Szerk. Köpeczi Béla, Pók Lajos. Budapest: Gondolat. 1976. ISBN 963-280-184-9
  • Csongor Barnabás: Bürokrácia és mennyország (utószó) In Nyugati utazás avagy a majomkirály története. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1980.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]