Vombat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Vombat
Vombatus ursinus -Maria Island National Park.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Erszényesek (Marsupialia)
Rend: Kúszóerszényes-alakúak (Diprotodontia)
Alrend: Vombatalakúak (Vombatiformes)
Család: Vombatfélék (Vombatidae)
Nem: Vombatus
É. Geoffroy, 1803
Faj: V. ursinus
Tudományos név
Vombatus ursinus
(Shaw, 1800)
Elterjedés
Vombatus ursinus distribution.svg
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Vombat témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vombat témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vombat témájú kategóriát.

A vombat vagy más néven csupaszorrú vombat (Vombatus ursinus) az emlősök erszényes alosztályába és a vombatfélék (Vombatidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ausztrália és Tasmánia nagyobb erdőségeinek lakói.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vombatnak három alfaját különböztetik meg:

  • Az alapfaj (Vombatus ursinus ursinus), amely a Bass-szoros szigetein él. Mára betelepítették a Flinders-szigetre is. Ez a legkisebb a három alfaj közül.
  • Az ausztrál vombat (Vombatus ursinus hirsutus), mely az ausztrál kontinensen él.
  • A tasmán vombat (Vombatus ursinus tasmaniensis), mely Tasmániában fordul elő.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső megjelenése a medvefélékre emlékeztet: robusztus felépítésű, csökevényes farkú állat. Szőrzete igen dús, talpa széles és csupasz, karmai lapítottak és erősek, ásásra alkalmasak. A hím testhossza 100-110 cm, a kifejlett állatok testtömege akár a 30 kg-ot is elérheti, a nőstény kisebb.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tág üregeket, és hosszú folyosókat ásnak, a nappalt ezekben töltik. Csak az est beállta után bújnak elő odújukból.

Mozgása lassú, nehézkes. Egy vombatot igen nehéz szándékától eltéríteni. Ha akadály kerül elébe, azon fáradságot és időt nem kímélve hatol át. Tápláléka elsősorban kemény, szívós levelű fűfélékből áll, de kiásott gyökereket is szívesen fogyaszt. Fogai és karmai alkalmasak védekezésre is, de erre ritkán használja. Állatkertben könnyen tartható, gyorsan megszelídül.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erszényes emlősök. Vemhességi idejük rövid, 4-6 hét. Az anya egyszerre 3-4 utódot ellik. Az utódok igen fejletlenül jönnek világra, ezért sokáig maradnak anyjuk hátrafelé nyíló erszényében.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Johns Hopkins University Press, 1999 ISBN 0-8018-5789-9
  • Ronald Strahan: The Mammals of Australia. Australian Museum – Reed New Holland, 2000 ISBN 1-876334-01-0

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]