Volkert Simon Maarten van der Willigen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Volkert Simon Maarten van der Willigen
Volkert Simon Maarten van der Willigen (KNAW).jpg
Született
1822. május 9.
Elhunyt
1878. február 19. (55 évesen)
Haarlem
Foglalkozása matematikus
fizikus

Volkert Simon Maarten van der Willigen (Rockanje, 1822. május 9.Haarlem, 1878. február 19.) vagy latinos formában Volcardus Simon Martinus van der Willigen holland matematikus, fizikus, tanár.[1][2]

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Johannes van der Willigen (1777 - 1857) lelkész[3] és Gerarde Maria Elsabé Bodde (1795 - 1865) fiaként látta meg a napvilágot. A holland hazafi és író, Adriaan van der Willigen unokatestvére volt. Tanulmányait a Hoogeschool Leidenben (mai leideni egyetem) végezte 1847-ben. Disszertációjának címe ''De aberratione lucis (A fény aberrációiról) volt.[4] Ezt követően az amszterdami latin iskola tanára lett. 1848-ban a deventeri Athenaeum Illustre matematika, fizika és filozófia professzora lett. Hivatalát az Over natuur- en sterrekundig onderzoek (A fizikai és csillagászati kutatásról) című értekezésével foglalta el. 1857-ben a Királyi Tudományos Akadémia (hollandul: Koninklijke Nederlandse Akademie van Wetenschappen) tagka lett.[5]

Amikor 1864-ben felszámolták a deventeri Athenaeumot, a haarlemi Teylers Múzeum fizikai gyűjteményének fenntartójává nevezték ki. Elődje, Jacob Gijsbertus Samuël van Breda kilenc hónappal érkezése előtt hagyta el a múzeumot. Van Bredával ellentétben nem kapta meg a paleontológiai és mineralógiai gyűjtemény kezelését is.[6][7] A Teylers Múzeumnál töltött idő alatt ötvenegy cikkek publikált.[7]

Tudósként Van der Willingen jelentős kutatásokat végzett a fizikai mértékegységek terén, megpróbálta felhasználni a fény hullámhosszát egy állandó távolság mértékegység meghatározására. Erre nagy szükség volt, hiszen a távolság alapegységét a Föld kerületének felhasználásával határozták meg és ez számos hibát eredményezett. A holland akadémia biztatására már 1851-ben el kezdtek foglalkozni a fény hullámhosszának esetleges felhasználásával a távolságmérés területén. Felbuzdulva ezen, illetve olvasva a svéd tudós Anders Ångström 1855-ben erről a témáról megjelent értekezését, Van der Willigen úgy döntött, hogy először megpróbálja meghatározni a fény törésmutatóját és hullámhosszát.

A múzeum belső udvarában 1866-1867-ben egy csillagvizsgálót építtetett, amelyet korszerű mérőeszközökkel szerelt fel.[6] Nem csak a fény vizsgálatával foglalkozott, hanem utolsó éveiben a hang tulajdonságai is érdekelték, s erről több előadást is tartott a múzeumban.[7]

Van der Willingen jelentős szereplője volt a haarlemi társasági életnek. 1864-től 1878-ig városi tanácsos volt.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Biografisch Portaal van Nederland on Van der Willigen (holland nyelven)
  2. P.C. Molhuysen en P.J. Blok (red.), Nieuw Nederlandsch Biografisch Woordenboek (NNBW). Deel 10. A.W. Sijthoff, Leiden 1937 - p.1219, F.J.Hoogeveen (holland nyelven)
  3. Biografisch Portaal Nederland on Johannes van der Willigen (holland nyelven)
  4. Dissertation on Google Books. (Hozzáférés: 2012. március 26.)
  5. KNAW on Van der Willigen (holland nyelven)
  6. ^ a b Teylers Museum on Van der Willigen (holland nyelven)
  7. ^ a b c Gerard L'E. Turner The Practice of Science in the Nineteenth Century: Teaching and Research apparatus in the Teyler Museum p.14-17