Vituny

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Vitunj szócikkből átirányítva)
Vituny
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeKárolyváros
KözségOgulin
Jogállásfalu
PolgármesterNikola Magdić
Irányítószám47300
Körzethívószám(+385) 047
Népesség
Teljes népesség77 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság370 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 17′ 17″, k. h. 15° 08′ 38″Koordináták: é. sz. 45° 17′ 17″, k. h. 15° 08′ 38″
SablonWikidataSegítség

Vituny (horvátul Vitunj) falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Ogulinhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Károlyvárostól 39 km-re délnyugatra, községközpontjától 7 km-re északnyugatra, a Klek északi lábánál, a Vituny pataka[2] (Vitunjčica) völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

Vituny várának építési ideje nem ismert, csak annyit tudni, hogy 15. századi első említésekor már a Frangepánoké volt. 1437-ben Frangepán Györgyé, majd az 1449-es birtok megosztáskor a család modrusi ágának őse Frangepán István kapta, akit 1481-ben Hunyadi Mátyás is megerősített birtokaiban. Frangepán Bernardin gróf 1493 után elkezdte felépíteni Ogulin várát és az új vár uradalmát részben a vitunyi uradalomból alakította ki. Ogulin felépítésével Vituny jelentősége jelentősen csökkent, a korszerűtlen erősséget többé már nem javították és fokozatosan romossá lett. Egy 1575-ös feljegyzés szerint ekkor már elhagyatottan állt. Később a falu határában a Vituny patakának tiszta vízét kihasználva pisztráng nevelő telepeket alakítottak ki.

A falunak 1857-ben 588, 1910-ben 250 lakosa volt. Trianonig Modrus-Fiume vármegye Ogulini járásához tartozott. 2011-ben a 94 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
588 860 779 382 277 250 219 226 223 208 197 178 160 149 141 94

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Klek alatt egy meredek 650 méter magas kúpon, egy hosszúkás magaslat keleti végében találhatók Vituny várának romjai. A várat a hegygerinc folytatásától két árok határolja el. Legépebben fennmaradt része az árok fölé magasodó, de a belső vár felől nyitott patkó alakú torony. A torony mögött a belsővár legmagasabb pontján állt az öregtorony, mellette a belsővár udvara közepén egy kútszerű lyukkal, mely talán víztározó ciszterna lehetett. A várudvart egy L alakú palotaépület fogta közre, melynek alapfalai ma is látszanak.
  • A vár közelében ered a Vitunjčica patak, mely a hegy gyomrában valószínűleg összeköttetésben van a Biela lasica hegy alatti völgyben vezető Rudolf-út mentén folyó Jasenak patakkal. A Vitunjčica mindjárt a forrásánál malmokat hajt, majd az Ogulini völgyben Dobrába torkollik.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

Dr. Erödi Béla: Modrus-Fiume megye. In: Földrajzi Közlemények XV. kötet Gjuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavonii Zagreb 1920.

Jegyzetek[szerkesztés]