Vitiligo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fiatal vitiligós nő

A vitiligo (Leucopathia acquisita) egy szerzett idiopatikus rendellenesség, ahol hiányoznak a működő melanociták. Az átlagos életkor, amikor előjön, 20 év. A leggyakrabban érintett testrészek az arc, a kézfej, a hónalj, a köldök és anogenitális rész körüli bőr és az alsó végtagokon a sípcsont feletti bőr. Az érintett bőrfelület általában fehér hatást kelt, konvex élei vannak, és változó számban és kiterjedésben lehet jelen. A vitiligo oka ismeretlen, a betegség jelenleg nem gyógyítható, csak kezelési módszerek léteznek.

Vitiligo – pigmenthiány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bőr színének (pigmentjének) elvesztése, hiánya többféle betegség illetve ok miatt is bekövetkezhet: gombás fertőzés, sérülés, albinizmus, vitiligo stb.

Mi a vitiligo?[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A betegség orvosi és nemzetközieg használt megnevezése vitiligo. Magyarul (szerzett) pigmenthiánynak, foltos festékhiánynak vagy bőrfestékhiánynak nevezhetjük, német nyelvterületen „fehérfolt-betegség” (Weißfleckenkrankheit) néven is ismert. A betegség a Föld lakosságának körülbelül 1-2%-át érinti. Magyarországon mintegy 100-200 000 vitiligós beteg van, közöttük sok a gyermek.

A bőr festékhiányával járó betegség, nem fertőző, jelenleg nem gyógyítható. A pontos oka egyelőre ismeretlen, ezzel kapcsolatban csak feltételezések vannak.
Kezelési módszerek léteznek, melyek esetleg segíthetnek csökkenteni vagy megszüntetni a pigmenthiányt, egyes esetekben azonban semmilyen kezelési módszer nem javít a beteg állapotán.

A vitiligo során a bőr foltokban veszíti el eredeti barnaságát, s ezeken a helyeken teljesen pigmentmentes, fehérnek tűnő bőr marad. E fehér foltok bármely életkorban jelentkezhetnek, sőt előfordul, hogy valaki ilyen foltokkal születik.

A foltok növekedése, stabilitása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A foltok egyes esetekben állandó méretűek maradnak, de többnyire lassú növekedést mutatnak, ami néha évekre vagy véglegesen megáll, néha rohamossá válik. Ritka esetben a teljes testfelületen szétterjed és teljes pigmentvesztést okoz.
A foltok a test bármely pontján megjelenhetnek, de leggyakrabban a kezeken, a végbél- és nemi szervek környékén és az arcon keletkeznek először. A legtöbb esetben a foltok elhelyezkedése a test két oldalán nagyjából szimmetrikus. Nem ritka eset, hogy a pigmenthiányos foltban a szőrzet is elveszti a színét.

A kívülállók a riasztó foltok és az ismerethiány miatt gyakran gondolják azt, hogy a vitiligo fertőző betegség, és ennek megfelelően reagálnak. Ez rendkívül megnehezíti a vitiligós betegek életét, mindennapjait. Különösen a gyermekeknek és a tinédzsereknek jelenthet nagy lelki terhet ez a betegség, és ez kihat a szülőkre, hozzátartozókra is.

A vitiligo gyakran családi halmozódást mutat. Számos eset ismert, amikor családon belül, vérrokonok körében többen is érintettek a betegségben, ez pedig nyilvánvalóan arra utal, hogy a vitiligóra való hajlam bizonyos fokig örökölhető.

A vitiligóban szenvedő emberek nagy része jó általános egészségi állapotnak örvend, ám maga a betegség - ártalmatlansága ellenére - másodlagos veszélyeket rejt (gyors leégés a napon, amely esetleg növelheti a bőrrák kialakulásának kockázatát), a hétköznapokban pedig nem csekély lelki terhet jelent a foltok elviselése, amelyek gyakran rendkívül elcsúfítják az érintetteket, s ez esetenként nagyon megnehezíti személyes kapcsolatok kialakítását, az álláskeresést, társkeresést, a közösségekbe való beilleszkedést, a mindennapi életet.

A vitiligót társbetegségek is kísérhetik, például pajzsmirigy betegség, savhiányos gastritis, Diabetes mellitus (cukorbetegség), Addison-kór (idült, elsődleges mellékvesekéreg-elégtelenség), Anaemia perniciosa (vészes vérszegénység) stb.

Vitiligonál a bőrgyógyász illetve a szakorvosok feladata az esetleges társbetegségek, gócok, hiányállapotok felderítése és kezelése.
A vitiligo semmi esetre sem tekinthető egyszerű kozmetikai problémának, ez egy valódi megbetegedés - annak ellenére, hogy bőrgyógyászok és orvosok egy része csak szépséghibának, esztétikai problémának tekinti a vitiligót.

Igen ritka esetben a vitiligo spontán "gyógyul" (tünetmentessé válik), anélkül, hogy a beteg bármit tett, vagy életvezetésén bármit változtatott volna ennek érdekében.

A vitiligo oka[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vitiligo oka nem ismert, és súlyosabb betegségekhez hasonló volumenű kutatása sehol a világon nem is folyik. Nem ismert olyan rendellenesség, amely mindig együtt járna a vitiligóval.

Ha a betegség oka nem is ismert, létezik néhány feltételezés erre vonatkozóan:

  • A legszélesebb körben elfogadott hipotézis szerint a vitiligo autoimmun-betegség, vagyis a test védekezőrendszere maga pusztítja el a melanocitákat, valamilyen okból idegennek ítélve őket.
  • Megfigyelték, hogy a vitiligo gyakran jelenik meg komoly lelki trauma után, vagy hosszabban tartó súlyos lelki terhelés során. Ehhez kapcsolódik az az elképzelés, hogy abnormálisan működő idegsejtek olyan mérgező anyagokat termelnek, amelyek károsítják a melanocitákat, s így azok mintegy „mérgezésben” pusztulnak el.
  • Következő feltevés szerint a melanint előállító sejtekben a pigment-előállítás melléktermékeként keletkezik a sejteket belülről tönkre tevő méreg.

A pigmenthiány kezelésére számtalan anyaggal, számtalan módon, számos eljárás ismert, de ezek hatásfoka, illetve tartóssága általában rendkívül alacsony. Egy-egy folt eltűnik, de másutt jön helyette egy (gyakran több) másik.

A vitiligo kezelése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A vitiligo pontos oka egyelőre ismeretlen. Csak feltételezések vannak ezzel kapcsolatban.
  • A vitiligo jelenleg nem gyógyítható.
  • Kezelési módszerek léteznek, melyek esetleg segíthetnek csökkenteni vagy megszüntetni a pigmenthiányt.
  • Egyes esetekben semmilyen kezelési módszer nem javít a beteg állapotán.
  • A beteg az alábbi döntéseket hozhatja meg:
- nem kezelteti a vitiligót
- kezelteti a vitiligót (a bőrgyógyásszal közösen kiválasztva a kezelési módszert vagy módszereket).
  • A betegnek lehetősége van vitiligóval kiemelten foglalkozó bőrgyógyászt illetve intézményt választani.
  • A vitiligónál a diagnózis felállítása és a kezelés felügyelete, ellenőrzése BŐRGYÓGYÁSZ SZAKORVOSI FELADAT!

Híres vitiligos emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Michael Jackson két évvel azután, hogy megállapították Vitiligo betegségét.
  • Arthur Wright - táncos. Könyve: Color Me White: The Autobiography of a Black Dancer Who Turned White
  • Lee Thomas - riporter, újságíró. Könyvet írt a vitiligoról: Turning White: A Memoir of Change
  • Krizz Kaliko - énekes/rapper (VITILIGO című album és dal)
  • Michael Jackson amerikai popsztár
  • Sisqó - énekes
  • Steve Martin - színész
  • Dudley Moore – színész
  • Eddie Panlilio - lelkész
  • Fez Whatley - tv sztár
  • Graham Norton
  • Hedvig Lindahl - svéd, labdarúgó
  • Hollie Mary Combs - színésznő
  • J. D. Runnels
  • Joe Rogan - komikus, színész
  • John Henson - komikus
  • Kara Louise
  • Rasheed Wallace - kosárlabdázó
  • Richard Hammond
  • Rigo Tovar - énekes, mexikói
  • Tempestt Bledsoe - színésznő
  • Thomas Lennon - színész, rendező
  • Yvette Fielding - színésznő
  • Liam J. Holland - rendező, brit
  • Amitabh Bachchan színész, indiai
  • Bryan Danielson - pankrátor
  • Doc Hammer - művész
  • Rumli Bátya - mese szereplő (Neki revitiligoja van, ami a vitiligo fordítottja, vagyis ő a fehérségét vesztette el).
  • Winnie Harlow - topmodell

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • VITILIGO HUNGARY. (Hozzáférés: 2009. október 25.) A magyar vitiligo betegek weblapja

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]