Vita:VI. Sándor pápa

Ez a szócikk témája miatt a Középkorműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Hkoala (vita), értékelés dátuma: 2008. március 10.

Középkori témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

• pápaság reneszánsz korának velejét(?) közvetítette.
• Sándor egyértelműen a pápaság legsötétebb alakja. (talán így: a pápák között a legsötétebb alak, de mi van azzal akinek ő a legvilágosabb alak?)

• Talán így: "Egyértelműen a pápaság korának legsötétebb alakjaként szokás számontartani"

Királyság, császárság, köztársaság, pápaság(?)......

• a boszorkányüldözés nem azonos a cikkben lévő hivatkozások tartalmával. A boszorkányüldözés kortól, földrésztől, stb. független fogalom, ürügy az ellenfél totális megsemmisítésére, ahol nem számít a saját veszteség sem. Az igaz, hogy népi és urbánus babonák a hivatkozás alapjai.
• Könyves Kálmán kimondta: boszorkányok pedig nincsenek... Azt viszont senki nem mondta ugyanilyen tudományos(!) megközelítésben: boszorkányüldözés pedig nincs!

Zlajos ^vita 2008. február 14., 08:18 (CET)

Csatlakozom Zlajoshoz, de egyéb problémákat is látok a cikkel kapcsolatban. Kánonjogilag pl. elég nehezen magyarázható, hogy gyerekei voltak. Tehát a semmi kánonjogba ütköző cselekedetet nem követett el kijelentés sem biztos, hogy helytálló. Ki is tettem egy sablont rá. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. április 22., 20:36 (CEST)

Azt valahogy el lehet intézni, hogy a „pedig a Sándor nem tett olyat” szövegrész mint egyedülállóan szellemes és népiesch kitétel bent maradjon a szócikkben? Pasztilla 2009. április 22., 22:15 (CEST)

Első vagy második?

Először ez olvasható: Cesare volt a legidősebb 1475-ben látta meg a napvilágot. Később ez: Cesare Borgia, a másodszülött gyermek, aki egészen bátyja haláláig nem kerülhetett előtérbe. – Kiszto^vita 2009. február 5., 15:37 (CET)

Rákerestem és úgy tűnik, Cesare a második gyerek. Javítottam, születési dátummal együtt. Plusz Cesare oldalán két féltestvér is említve van, őket is beszúrtam.

Súlyos tévedések a cikkben

Átírtam a teljes szócikket, és próbáltam semlegesebbé tenni, ugyanis jobban bűzlik ez a szócikk az elfogultságtól, mint a meghalt pápa teteme több hét után. Ennek a végletekig negatív megítélésnek az a magyarázata, hogy a protestáns (és újabban a neoprotestáns, pl. hitgyüli) egyházak történészeinek valamivel meg kellett indokolniuk elszakadásukat az anyaszentegyháztól, így aztán - a pápával szemben ellenséges korabeli propagandisták írásait felhasználva - kígyót-békát összehordtak VI. Sándor pápáról. Természetesen, nem volt ő egy szent életű pápa, de semmivel sem volt rosszabb, mint ellenfelei és ellenségei. Az meg hogy gyerekei voltak, hát istenem. A protestánsok nem ezért küzdöttek, hogy a papok és püspökök is házasodhassanak? Elég furcsa akkor emiatt ítélni el Sándort. Nem beszélve olyan apróságról, hogy ő fiatalkorában ún. unokaöcs-bíboros volt (ugyanis 4 bíborosi kategória van - na tessék!), és évszázadokkal visszamenőleg a pápa mindig kinevezett egy afféle világi bíborost, aki a pápa rokonainak ügyeit intézte (királyi személynök mond valamit?), és alkancellárként a Kúrián dolgozott. Vajon a királyok nem ugyanígy tettek? Az ember általában mégiscsak a rokonaiban bízhat meg a legjobban. Szóval, ezek a VI. Sándor ellen intézett támadások elég átlátszóak. A meghalt pápa hullájának tulajdonított démoni vonások is nevetségesek, ha tudjuk azt, amit a szócikkben leírtam, de itt is megismétlem, mert hátha onnan törli valamelyik túlbuzgó, hogy temetését hetekkel elhalasztották, mivel így próbálták áthidalni azt a kánonjogi rendelkezést, hogy az új pápát az előző pápa halála után 10 napon belül meg kell választani. Végül, kisakkozták azt, hogy a temetés utáni 10 napon belül választották meg a pápát. Hogy miért nem ült össze a konklávé idejében? Azért, mert Itáliában épp háború volt, emellett Sándor több francia és spanyol bíborost kreált, így a korábbi 24, főleg itáliai bíboros helyett most - ha jól emlékszem - 32 bíboros kellett, hogy összegyűljön Itáliából, Spanyolországból és Franciaországból. (Európa többi országában a legmagasabb egyházi méltóság akkor épp az érsek volt, akinek nem volt pápaválasztó joga.) Na még egy szösszenet: felhívom a zsidó wikipédisták becses figyelmét, hogy kár lenne, ha ők is nekiesnének VI. Sándor emlékének, mivel ő volt az, aki az 1492-ben Spanyolországból, majd pár év múlva a Portugáliából és Franciaországból kiűzött zsidókat befogadta, és számukra szabad vallásgyakorlást biztosított. De amúgy a későbbi II. Gyula pápa, VI. Sándor egyik legnagyobb ellensége azt terjesztette VI. Sándorról, hogy családja az ún. marranos-ok közé tartozott (kikeresztelkedett zsidók, akik titokban megtartották ősi hitüket). Tetszik most már érteni ezt az egészet? Mazarin^{(itt meggyónhatsz)} 2011. július 18., 05:44 (CEST)

Ősszeségében jó a cikk most szerintem, de azért itt ez a megjegyzés: "történészeinek valamivel meg kellett indokolniuk elszakadásukat az anyaszentegyháztól" inkább elfogultnak mondható mint bármi más. Mert ezek szerint nem a katolikus egyház akkori eltévelyedése volt az oka protestáns mozgalomnak? Akkor mégis mi? Hatalom vágyból szálltak volna ki? Ez nagyon nem magyarázható így. A zsidókat pedig nem éppen jószívűségből fogadta be (és nem akárkiket) hanem pénzbeli juttatásokért cserében. Na így is még olyan magasztos? --79.121.0.227 (vita) 2011. augusztus 4., 02:55 (CEST)