Vita:V. László magyar király

Ez a szócikk témája miatt a Középkorműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Születő Ez a szócikk születő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Hkoala (vita), értékelés dátuma: 2008. március 14.

Középkori témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Post(h)umus

A cikk szerint Postumus, és megnéztem a dewikit, ott is h nélkül írják. Azonban ez lehet, hogy tévedés, mert a szó posthumus alakban értelmes, és abban a korban még jobban tudtak latinul. (Először a nóta szerint nos habebit humus, aztán születik a gyerek.) Bináris ^ide 2009. augusztus 21., 08:44 (CEST)

Ellentmondás és tisztázás

Az V. László szócikkben: "Hunyadi János özvegye (Szilágyi Erzsébet) és ennek apja Szilágyi Mihály"...

A Szilágyi Mihály szócikkben: "Testvérének, Erzsébetnek Hunyadi Jánossal kötött házassága óta"...

A Szilágyi Erzsébet szócikkben: "Szilágyi Erzsébet Hunyadi János felesége, Hunyadi László és Hunyadi Mátyás anyja, Szilágyi Mihály testvérhúga"...

A testvére volt, nem az apja. A szócikkben javítom. – *feridiák ^vita 2010. március 6., 21:51 (CET)

Emléket állít

Arany János V. László című versében állít emléket a fiatalon elhunyt királynak. Hát... Az emlékállítás fogalma úgy érthető, mint valami pozítiv dolog, ám V. László ebben a versben inkább egy egyszerre gyötrödő, de egyszerre negatív személyként jelenik meg. Valami más fogalom kellene az emléket állít fogalma helyett. Apród ^vita 2017. május 4., 00:47 (CEST)

Villon inkább emléket állít neki a Ballada tűnt idők lovagjairól c. versében, de akkor a legjobb cím az "Alakja irodalomban" vagy valami ilyesmi lehetne, és akkor mindegy, hogy pozitív vagy negatív ez a kép. „Még csak egy kérdés van soron:

Hol van Ulászló, a csehek Ura? S nagyapja? Semmi nyom!...”Peadar ^vita 2017. május 4., 01:14 (CEST)

Így jó? – Lálálá9999 ^vita 2017. május 4., 01:17 (CEST)

Hát nem egészen: szubjektív megállapításokra nincs szükség, sem verselemzésre, csak a puszta tényeknek van helye, a megítélése korántsem olyan negatív, de ha még betesszük Villont is, akkor már nem csak Magyarországról van szó, és az irodalmi előforduláson van a hangsúly.Peadar ^vita 2017. május 4., 01:33 (CEST)

Ok. Akkor egközelebb, légyszí, ne írj a vitalapra, hanem szerkessz bele te magad a cikkbe. Tudom, hogy ez így kényelmesebb, de akkor is. Most nem megsértődtem, csak nem értek veled egyet. Egyáltalán nem szubjektív megállapítás, hogy V. László negatív megítélésű. Ez egy tény. Az az egy sor meg, amiben leírtam, hogyan ítéli meg Arany a királyt, éppúgy tény, és nem nyírta volna ki a cikket. Arany korában fontos rejtett üzenettel is bírt ez a vers. De nekem végül is mindegy. - Lálálá9999 ^vita 2017. május 4., 01:52 (CEST)

Semmi bajom az értékeléssel vagy a verselemzésekkel, csak ez ne egyéni szájízzel történjen, hanem legyen megfelelően forrásolva, ki, melyik történész mit állít róla, de ezt külön fejezetben kell megtenni a Megítélése címszó alatt. és semmi bajom azzal a "verselemzéssel" sem, de azt Apród állította, így neki kellett volna beírnia, bár akkor is a legjobb, ha nem saját véleményeket írunk be, hanem publikált és hiteles megállapításokat. Értékelem az önálló véleményedet, de annak itt nincs helye.Peadar ^vita 2017. május 4., 02:02 (CEST) Legújabban Csernus Sándor történész foglalkozik V. Lászlóval és franciaországi kapcsolataival, és a kutatásai szerint Franciaországban nagy királyként tartják számon, és rendkívül pozitív a megítélése.Peadar ^vita 2017. május 4., 02:09 (CEST)

de azt Apród állította, így neki kellett volna beírnia. Azért nem én írtam be, mert kerestem a szót, kerestem a hangot és közösségben jobban meg lehet találni a szót, a hangot, amelyet az ember keres. Mert amit én nem találok meg, esetleg egy megfelelő szót, azt legalább megtalálja helyettem más. Apród ^vita 2017. május 4., 10:19 (CEST)

Egyébként ahogy Lálálá9999 írta, úgy egészen megfelelt nekem. Ugyanakkor a Peadar által írtakban is volt jó annyiban, hogy ő a Villon által írtakat tette bele. Apród ^vita 2017. május 4., 10:22 (CEST)

Ok, köszi, de a megítélését akkor sem ide kéne írni, és nem így, sokkal árnyaltabban, és forrásokra támaszkodva, mert a wikipédiában nincs helye egyéni véleményeknek. Azt elfogadom, ha egy olyan fejezet is van, ahol a kortársak és az utókor ítélete is helyet kap, de akkor ütköztetni kell az ellentétes véleményeket, és megfelelő szerzőket megemlítve megadni a pontos forrást, ki mit állít róla és miért. De ezt így bedobni, hogy a legnegatívabb megítélésű, nem lehet, még I. Lipótnál meg Ferenc Józsefnél, Kádár Jánosnál, Rákosi Mátyásnál, Kun Bélánál sincs így és nem is lehet. Vagy akkor kiteszem a sablont, hogy sérül a fő alappillér a semlegesség.Peadar ^vita 2017. május 4., 16:29 (CEST)

Megitélésről máshol is szoktunk írni (Mivel az Árpád-ház későbbi királyai Álmos ágából kerültek ki, a krónikák meglehetősen előnytelen képet festenek Kálmánról.: Könyves Kálmán). Én V. Lászlóról alkotott negatív vélemény okát megneveztem (Turóczi), még a krónikát is linkeltem, tehát megadtam forrást. Ha refesen kéred, kikereshetem azt a részt ezek után, ahol konkrétan V. Lászlóról ír. Mindazonáltal én nem egyesekről írtam, hanem konkrét nevet neveztem meg Turóczi személyében. Apród ^vita 2017. május 4., 16:58 (CEST)

Egy forrás nem forrás arra, hogy a LEGnegatívabb megítélésű, az túl erős állítás. Főleg, hogy ez így nem is igaz. A többi jó volt, amit te magad javasoltál korábban beleírni, azt nem is bántottam, mert az szerintem megfelelő ide.Peadar ^vita 2017. május 4., 17:10 (CEST)

Ó, kelletlen ruha: míg kívül rózsapiros voltál, bélésed nyestbőr vala, mely utóbb rókabőrré változott! Ó, hamis testvéri egyezség, minden jó ember megvet! Jaj, de veszedelmes esküvés volt ez, méltatlan az emlékezetre: király tette le drága, jeles, szent és félelmetes szentségekre! Jaj, de aljas bűn! A régi isteni magyar királyok egyszerű szóval ígérték meg, de jobban megtartották szavukat mint te azt, amit esküvel is megerősítettél. Megszegted esküdet, nincs irgalom, életed múlik rajta; mert esküvésedtől el nem telik egy esztendő, és az isteni bosszú elveszi tőled uralmadat, életedet! (LIX. fejezet), A sok rábeszélés felindította László király ifjúi lelkét; feléledt lelkében a bosszú kis parazsa, mely Ulrik gróf halála óta a király elméjében már szinte feledésbe merülve, pislákolt; a sok rábeszéléstől szítva, izzani kezdett. Mikor azok látták, hogy a király lelke hajlik kívánságukra, alkalmat kerestek, hogy mihamarabb elérjék céljukat: féltek ugyanis, hogy titkon kieszelt kelepcéjük kitudódik. (LX. fejezet: László király bosszúállásáról László és Mátyás grófok ellen).

Arany János is forrás és ha kell előszedhetem Erkel Ferenc Hunyadi Lászlóját is. Apród ^vita 2017. május 4., 17:51 (CEST)

Erkel és Arany tökéletes az irodalmi ábrázolásnál, de nem elég forrás a legnegatívabb uralkodó forrásolására, ugyanis ahhoz nem elég az irodalom, művészetek és egy krónika, az még szubjektív álláspont, kellene a történészi tudományos értékelés is, de külön fejezetben. Ha még egyszer beteszed, akkor kiteszem a nem semleges sablont: „Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve”.Peadar ^vita 2017. május 4., 19:34 (CEST)