Vita:Véletlen hangalaki egyezések a magyar és más nyelvek közt

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Voxfax 8 évvel ezelőtt a(z) Főnix témában

Bevezető[szerkesztés]

A lista nem felel meg a bevezetöben említett követelménynek, hogy a hasonlóság kétirányú legyen (az idegen anyanyelvi is hasonlónak hallja a szavakat).

Mivel a lista utólagos kiszemezgetése reménytelennek tünik, inkább a bevezetö kritériumát gyengítettem a meglévö lista szintjére.Oszi 2007. május 1., 15:44 (CEST)Válasz

Értelmetlen[szerkesztés]

Annak a kifejezésnek, hogy „véletlen hangtani szóegyezések”, nincs semmi értelme. Vagy hangtan, vagy szavak.

Nyelvész látta ezt? :)

--Peyerk 2007. május 1., 21:45 (CEST)Válasz

Végül is van benne valami. "Véletlen hangalaki egyezések" jó lenne? Adam78 2007. május 2., 01:12 (CEST)Válasz


Javaslatok a Svéd részhez[szerkesztés]

  • baka baka (süt)
  • ben ben (csont)
  • bort bort (el)
  • ilyen igen (újra)
  • ingen ingen (senki)
  • min min (enyém)

Nem vagyok biztos bennük, ezért írtam ide. Üdv, --Master of Orion 2007. május 30., 14:56 (CEST)Válasz

Közben rájöttem, "megtaláltam" a Véletlen szóegyezések a magyar és más nyelvek közt szócikket is ami eddig valahogy elkerülte a figyelmem. Az Svéd "igen" szó például már szerepel ott ! Egyébként a kiejtés az, amiben kevésbé vagyok biztos, ígyhát ha az nem is stimmel, remélhetőleg a másik szócikkben még kaphat helyet néhány szavam. --Master of Orion 2007. május 30., 15:31 (CEST)Válasz
Most jutott még eszembe : *kötet köttet (hús) --Master of Orion 2007. május 30., 15:39 (CEST)Válasz

Az igen az ilyen miatt ide is fölkerülhet, a többi a Véletlen szóegyezések a magyar és más nyelvek közt-ba való. Oszi 2007. május 30., 16:24 (CEST)Válasz

Véletlen hangalaki és tartalmi hasonlóság: van ilyen szócikknek értelme?[szerkesztés]

A svédben például a "tjej" szó (ejtsd: "csej") jelentéstartalma megfelel a magyar "csaj" szónak. Vajon van értelme gyűjteni kezdeni az ilyeneket? Mert van olyan érdekes, mint a két már meglevő lista, de vajon az így összegyűjthető szavak várható mennyisége megér egy új szócikket?

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Blakszta (vitalap | szerkesztései) 2007. június 4., 00:02

Szerintem meg, annál is inkább, mivel ezeket olykor a rokonság "bizonyítására" használják, és jól látható lenne, milyen sok olyan szó van, amely hangzásra és jelentésre is hasonló, mégsem bizonyít semmiféle rokonságot. Másik példa erre a nü, amely kínaiul nőt jelent. Meg lehetne említeni azt is, hogy a hangutánzó-hangulatfestő szavak eleve jobban hasonlítanak egymásra a nyelvek között (pl. kakukk). Ádám 2007. június 4., 02:12 (CEST)Válasz

Mondjuk a tjej pont nem véletlen egybeesés - mindkét nyelvben átvétel a cigányból. Oszi 2007. június 4., 08:04 (CEST)Válasz

Zagyvaságok[szerkesztés]

Ebben a cikkben szerintem két dolognak lehet értelme:

  • ha nem latin írású nyelvek szavai szerepelnek, amelyek (értelemszerűen csakis kiejtés szerint) egybeesnek magyar szavakkal
  • ha latin írású nyelvek olyan szavai szerepelnek, amelyek írásban nem (ugyanis akkor a másik listán a helyük), kiejtésben viszont egybeesnek magyar szavakkal.

A többi szerintem törlendő. Ádám 2008. augusztus 31., 20:13 (CEST)Válasz

hát az hogy kiejtésben mi hasonló erősen szubjektiv szerintem... pláne magánhangzók esetében (lásd a magyar a-t más nyelvekben az o-val keverik, mig az á-t veszik a-nak, mivel néhány nyelvben nem is különböztetik ezeket meg), hiszen hiába értesz egy nyelven általában ha egy nyelvjáráshoz még nem szokott hozzá a füled a felét nem érted annak amit mond az illető és itt nem a más szavakra gondolok amit használnak hanem ahogy ejtik... nem egyszer a nyelvújitás korában de manapság is a nyelvjárásoknak külön latin abc-t szerkesztettek. Taz vita 2008. október 10., 17:50 (CEST)Válasz


Japán[szerkesztés]

Udv!

a japánhoz szólnék hozzá:


sió (kandzsi: 塩, hiragana: しお) – jelentése: só

nos, japánul nem sió, hanem sio, rövid o-val!

kandzsi és hiragana: 塩たらん) – jelentése: sótlan

ez vicces, a sótlan japánul inkább sioke no nai 塩気のない, a siotaran-t nem használják. Amúgy meg helyesen a siótalan siotaran vagy sio ga taran.


hakcsó (kandzsi: 白鳥、, katakana: ハクチョウ) – jelentése: hattyú

Ez bizony kango 漢語。

kara (-tól/-től, kagyló) Nem kagyló, hanem héj (tojáshéj, kagylóhéj stb)

királyi (’Nem tetszik.’) Inkább kirai.

– Anzu54 2008. december 17., 09:15 (CET)

Főnix[szerkesztés]

@Adam78: és @Többiek! Sziasztok, szerintem kár volt törölni! Ugyanolyan érdekes lehet, mint A magyar és más nyelvek közötti véletlen szóegyezések listája vagy még érdekesebb, mert bajt kerülhetünk el ismerete által. Szóban könnyebb és veszélyesebb lehet valamit félreérteni. Voxfax vita 2015. május 23., 18:23 (CEST)Válasz

OK, én támogatom! A formázást jó lenne kicsit profibban megoldani, pl. az idegen szavakat dőlttel, a közelítő kiejtést szögletes zárójelben, a jelentéseket pedig ’jelentésjelek’ között megadva. Ja, és khmm… talán nem ártana mérsékelni a vulgáris kifejezések jelenlegi túlsúlyát. ;) Ádám 2015. május 23., 21:27 (CEST)Válasz

Köszi, sajnos a két-két aposztrófot már nem értelmezi dőltbetűsnek. Sajnos a 'vulgata' szúr szemet-fület legélesebben, de persze az arányukat csökkenthetjük a többi szaporításával. Meglepett, hogy a korábban törölt lap vitalapja megmaradt. Voxfax vita 2015. május 24., 12:33 (CEST)Válasz