Vita:Torr
Új téma nyitásaEz a bekezdés és a linkek számomra nem megbízhatóak, bár az angol wikiben benne volt (és ott is jót vitatkoztak rajta). Szóval én nem raknám be a szócikkbe.
Habár a torr és a higanymilliméter a gyakorlati életben szinonimaként használatosak, a definíciójukat tekintve egy egészen apró eltérés azért van, legalábbis a brit szabvány szerint[1][2]. Míg a torr definíciója megegyezik a fent leírtakkal, a "hagyományos higanymilliméternek" a Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization) által adott definíciója[3] "az a nyomás, melyet egy 13.5951 g/cm3 sűrűségű pontosan 1 mm mély folyadék alján lehet mérni egy 980.665 cm/s2 gravitációs gyorsulású helyen"[4]. Így a "hagyományos higanymilliméter" 101325.0144354 Pa nyomásnak felel meg, ami a standard atmoszférától csak 0.14 μPa-lal tér el. Ilyen csekély eltérés a legtöbb gyakorlati felhasználás során elhanyagolható. Peterbud 2006. december 23., 22:28 (CET)
- ↑ http://www.sizes.com/units/mmHg.htm
- ↑ http://www.npl.co.uk/pressure/punits.html
- ↑ http://stommel.tamu.edu/~baum/paleo/paleogloss-old/node38.html
- ↑ http://home.att.net/~numericana/answer/constants.htm
A megjegyzés alapja természetesen igaz. Egy ellentmondást azért fel kell oldanunk! A mértékegységeknek egymásba átszámíthatóaknak kell lenniük. Ezért ezeket a pontatlanságokat nemzetközi megállapodásokkal oldják fel. Ilyen például a torr és a pascal átszámítási tényezője: 760 <> 101325. MZ/X vita 2011. június 13., 21:59 (CEST)
Viszkozitás?[szerkesztés]
A nyomás mértékegységének semmi köze a viszkozitáshoz. A viszkozitás-mentes anyag csupán elméleti megközelítés (egyszerűsítés). Minden anyag reális folyadék! Hozzáteszem: a nyomás előbb-utóbb egyensúlyi állapotba kerül a viszkózus folyadékban éppúgy, mint az ideális folyadékban (vagy gázban). MZ/X vita 2011. június 13., 22:03 (CEST)