Vita:Szigeti József (hegedűművész)

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Életrajzi szócikkek (jól használható besorolás)
Zsidósággal kapcsolatos szócikkek (jól használható besorolás)
Komolyzenei témájú szócikkek (jól használható besorolás)

áthozva[szerkesztés]

Szigeti József (Budapest, 1892. szeptember 5.Luzern, 1973. február 20.), hegedűművész.

  • 1906-ban Londonban nagy sikert aratott szerepléseivel.
  • 1906-tól Angliában élt és mint pedagógus is hírnevet szerzett.
  • 1917–1924 között Genfben a konzervatóriumban tanított.
  • 1924-ben a világjáró művészek közül elsőnek kereste fel a Szovjetuniót, ahol több ízben vendégszerepelt, és számos bravúros átiratát is közreadták.
  • 1925-ben először hangversenyezett az USA-ban,
  • ahol 1926-ban telepedett le.
  • Századunk első felének nagy zeneszerzői, Igor Sztravinszkij, Georghe Enescu, Maurice Ravel, Szergej Prokofjev műveinek megismertetésében jelentős szerepe volt.
  • 1932-től a II. világháború kitöréséig többször lépett fel Magyarországon, utoljára 1939. április 20-án.
  • Bartók Béla Első rapszódiájának zongora-, majd zenekarral kísért változatát ajánlotta Szigetinek 1928-ban, akivel 1939-ben a New York-i Carnegie Hallban mutatta be a Kontrasztok c. kamaraművének első, kéttételes változatát (Benny Goodman és Petri Endre közreműködésével), majd 1940 áprilisában a végleges, háromtételes változatot kettejük, ill. Benny Goodman klarinétművész társaságában vette hanglemezre a New York-i Columbia cég. Bartókkal adott hangversenyt a New York-i Congress Hallban. Együtt készítettek átiratot Bartók Gyermekeknek c. sorozatának 7 darabjából Magyar népi dallamok címmel.
  • A hidegháború időszakának kezdetén „nemkívánatos elemnek” számított, egy ízben internálták is.
  • 1948-ban a budapesti Bartók-fesztiválra egy Bartókról írt cikket küldött, amely megjelent a fesztivál műsorfüzetében.
  • 1951-ben mégis megkapta az amerikai állampolgárságot, de nemsokára végleg Svájcba költözött.
  • A hangversenyezést az ötvenes évek végén abbahagyta.
  • 1963 őszén a Weiner-Bartók-fesztivál díszelnökeként járt Budapesten és módszertani előadást tartott.
  • Gazdag diszkográfiája muzeális érték.