Vita:Szent Jakab-katedrális (Santiago de Compostela)

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Spanyol témájú szócikkek (kitüntetett besorolás)

Ez a szócikk témája miatt a Spanyolműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Kitüntetett Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Andrew69. (vita), értékelés dátuma: 2013. december 31.

Spanyol témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Világörökségi témájú szócikkek (kitüntetett besorolás)

Ez a szócikk témája miatt a Világörökség-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Kitüntetett Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Hkoala (vita), értékelés dátuma: 2019. február 6.

Világörökségi témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

A(z) Szent Jakab-katedrális (Santiago de Compostela) egyike a kiemelt szócikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik.
A közösség szavazta meg kiemeltnek a kiemelt státuszáról szóló szavazáson.
Ha úgy érzed, tudnál javítani rajta, bátran tedd meg.

---

Ez a szócikk 2013. december 19. és 2013. december 22. között
szerepelt a kezdőlapon (ajánló).

---

Mérföldkövek a cikk életútján

Dátum(ok: tól/ig)	Esemény	Eredmény
2012. december 16. – 2013. január 13. (változások)	Jelölték kiemelt szócikknek	Megkapta a kiemelt státuszt
Jelenlegi státusza: kiemelt szócikk

Kiemelés

Kedves Rita. Két II. Alfonz kép van a cikkben, nem kellene az alsót III. Alfonzra cserélni? – Konstant ^vita 2012. december 16., 17:00 (CET)

Kedves Konstant,

Igen, nekem is feltűnt, hogy mindkettőnek ugyanaz a felirata, de a könyvben is amit fő forrásnak használtam (és a jelenlegi kanonok a szerzője) ugyanez a két kép szerepel mint II. és III. Alfonz képe. Valószínűleg amikor feltöltötték a Commosba a másodiknak elírták a címét. Üdv: --Rita^{dumcsizzunk !} 2012. december 16., 17:21 (CET)

• Rossz képre cserélted ki, ő egy másik III. Alfonz volt, aki a 13. században uralkodott. Ez a két kép ugyanaz csak az egyik rossz minőségű a másiknak meg elírták a feliratát, tehát a cikkben nem ugyanaz szerepel kétszer: , , --Rita^{dumcsizzunk !} 2012. december 16., 20:04 (CET)

• Nyugati végében a homlokzatot feltehetően egy előcsarnok foglalta magába - nem inkább a nyugati homlokzat egy előcsarnokot foglalt magába? Vagy a homlokzat mögött egy előcsarnok helyezkedett el? – Konstant ^vita 2012. december 16., 17:07 (CET)

Hát igen, ez így elég fura de a forrás ha jól fordítom ezt írja. Még az is lehet, hogy sajtóhiba, mindenesetre az biztos, hogy volt nyugati homlokzat meg előcsarnok, így ezt benne hagytam azt meg kivettem belőle, hogy melyik volt melyikben . --Rita^{dumcsizzunk !} 2012. december 16., 17:53 (CET)

Kezdem érteni, talán a homlokzat előtt van az előcsarnok épp úgy mint a Szépművészeti Múzeumnál. – Konstant ^vita 2012. december 16., 17:57 (CET)

Elképzelhető, de a mostani templomnál pont fordítva van, a főhomlokzat mögött van egy kisebb előcsarnok, és abból nyílik a templom, így nem merném biztosan állítani. Vagy nem jól értelmezem amit írnak, ez az eredeti szöveg: "At the west end, a narthex or portico d'atrium included the main facade of the church" --Rita^{dumcsizzunk !} 2012. december 16., 18:10 (CET)

A megoldás a narthex, a két torony közötti 'belső csarnok, előtér, beleértve a templom homlokzatát (is)' . – Konstant ^vita 2012. december 16., 19:35 (CET)

• Javasolnám, hogy a kapuk fotóinál a Fájl:SantCompostela72.jpg ha kicserélnéd egy másikra, mert ez nem egy jó minőségű fotó, túl van vakuzva alig látni a szobrokat. Talán a Krisztus az apszisban avval cserélném ki. Szia – Konstant ^vita 2012. december 16., 21:19 (CET)

Találtam egy másik képet az apostolokról, kicseréltem arra, mert ide szerintem a másikhoz hasonló függőleges kép illik. Sajna így sem lett az igazi, de a többi kép még rosszabb.. Üdv:--Rita^{dumcsizzunk !} 2012. december 16., 21:48 (CET)

A művészettörténeti kutatás túlhangsúlyozza a spanyolországi zarándokútvonalak szerepét, ugyanis a középkorban egész Európát behálózták a zarándokútvonalak. Ez egy olyan politikai kijelentés, amit 1972-ben egy írónak a kommunista időszakban kötelező módón meg kellett írnia - kisebbíteni a vallás szerepét. Olyannyira nagy volt a spanyolokban a hítbeli buzgalom, hogy egy spanyol zarándoknő Eteria naplója alapján IV. sz. végéről mutogatják mai is a szent helyeket a Szentföldön. – Konstant ^vita 2012. december 18., 07:53 (CET)

• Nem egészen értem, hogy ezzel a kijelentéssel hogyan kisebbíti a vallás szerepét, de mindegy, ha ez ennyire zaravó akkor maradjon így...

A kódex képét esztétikai okokból kivettem a szövegből, mert a függőleges keskeny kép és az alatta lévő hosszú felirat miatt egy nagyobb felbontású monitoron egy tízcentis üres rész tátong a cikk közepén. Egyébként annyira "fontos, eszmei kincsként" őrizték, hogy fel sem tűnt nekik amikor ellopták és csak akkor vették észre, amikor már a biztonsági kamerák felvételeit is rég letörölték.. És amikor végre előkerült még ők voltak a legjobban felháborodva, mert valaki megjegyezte, hogy talán máshol kellene őrizni, ha már ennyire nem törődnek vele. Mondjuk azt el kell ismerni, hogy azóta tényleg vigyáznak rá, a püspöki palota legszebb termében van a főhelyen, bekamerázva. --Rita^{dumcsizzunk !} 2012. december 18., 12:00 (CET)

A nyugati világ egyes részein túl jóhiszeműek a jólét miatt, hogy azt állítják az ő városukban, kerületükben nem lopnak. – Konstant ^vita 2012. december 18., 12:26 (CET)

Kedves Rita. Aki ellopta a katedrális villanyszerelője volt. Szerintem gyerekjáték volt neki hatástalanítani a kamerákat. Mindig a papok a rosszak? – Konstant ^vita 2012. december 18., 21:22 (CET)

• Én ezt nem állítottam, de az tény, hogy nem vigyáztak rá eléggé. A kamerákkal nem volt gond, egyszerűen csak nem figyeltek oda. --Rita^{dumcsizzunk !} 2012. december 19., 20:15 (CET)

Compostelához Főképp Ritának

Szia ! A katedrálisról készített szócikketek szép, és gratulálok. Most láttam meg a szócikketeket, ugyanis fiam épp most indul a barátjához, aki egy várkastélyt próbál "paradorítani" Vega de Valkance mellett (Ahol a camino mellékútra leválik a N.VI-ról). A spanyolországi témákkal csak érintőlegesen foglalkozom, de - ha valamiképpen hasznosíthatod - mellékelem a könyvtáram, ill. olvasónaplóm által összeszedett szakirodalmat. Külön figyelmedbe ajánlom Bardont, aki egy építész, s az 1956-os eseményekig az egyetem rajzi tanszék profja volt, ekkor mint osztályidegent kidobták, s ezért valamelyik sp. egyetemre került. Ekkor készítette a kötetét, nagyon szép kézirajzaival. Ha tudsz visszasegíteni Sp. o. geográfiai, földrajzi témában (csak németes vagyok). ÉS ! Bocs. a zavarásért.

• UNESCO: A világ természeti csodái és kultúrkincsei (3.k. Dél-Európa: 8-9.obj.) - Pécsi DIREKT Kft-UNESCO 1998. - ISBN 963 367 345 3
• (Szerk.: Carlos Giordano & Nicolás Pamisano, etc.): Bildband Kathedrale von Santiago (1. kiad. Geschichte-Architektur-Zeichnungen-Fotografien-Modelle-Kunst) - DOSDEARTE EDICIONES S.L. Barcelona 2004.- ISBN 978 84 15818 46 5
• Szentirmai József: Spanyolország (útikönyv) 3. k. (p.542-547) - Panoráma K. Bp. 1995.- ISBN 963 243 838 8
• Doromby Endre: Spanyolország (Útkönyv, p. 365-370) - Panoráma K. 1976. - ISBN 963 243 019 0
• Mary Vincent-R.A.Stradling: A spanyol és portugál világ atlasza (több helyen) - Andromeda, Oxford, 1994./Helikon.Magyar Könyvklub Bp.1997. - ISBN 963 548 556 5.
• Bardon Alfréd: Spanyolországi építészet (p. 40, 42, 94, 108, 20, 21.)- Műszaki K. Bp. 1975. - Azonossági sz. MÜ: 2135-k-7577.
• Paulo Coelho: Auf dem Jakobsweg. Tagebuch einer Pilgerreise nach Santiago de Compostela (O diario de um mago, 1986). Diogenes, Zürich 1999, ISBN 3-257-23115-6.
• Gudiol, José: Die Kunst Spaniens - Zürich, Deutsches Buchgesellschaft, 1964.
• Harwei, John: The Catedral of Spain - London, BT. Bradford Ltd. 1957.
• Mellini, Gian Lorenzo: Maestro Mateo a Santiago de Compostela - Forma Colore No 46. - Firenze, Sadea, Sansoni Ed.1965.
• Rosci, Marco: La Sculpturaromanica in Spagna. I Maestri della Scultura No 97. - Milano, Fratelli Fabbri Editori, 1966.
• Tisné, Pierre u. Milicua D. José: Spanien, Bildatlas der spanischen Kust - Köln, Du Mond Verlag, Shauberg, 1968.
• Trend, J.B.: Civilization of Spain - NeW Jersey, 1979.
• Way, Ruth: A Geography of Spain and Portugal - London, 1962.

Üdvözletel Kit36a ^vita 2016. január 12., 11:32 (CET)

pozíciós térkép

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Hogy került az infoboxba Mo. térképe? :-O OrsolyaVirág^HardCandy 2013. december 15., 21:09 (CET)

Köszi, Andris! OrsolyaVirág^HardCandy 2013. december 16., 20:47 (CET)