Vita:Székelyek
Új téma nyitása | A(z) Székelyek egyike a jó szócikkeknek, így a Wikipédia minőségi szócikkei közé tartozik. A közösség szavazta meg jó szócikknek a jószócikk-státuszáról szóló szavazáson. Ha úgy érzed, tudnál javítani rajta, bátran tedd meg. | ||||||||||||
|
| |||||||||||||
 | A(z) Székelyek kiemeltszócikk-jelölt volt. Itt találod meg, miért nem kapta meg a kiemelt státuszt. A régebbi jelöléseket itt gyűjtjük össze. | ||||||||||||
|
| |||||||||||||
| |||||||||||||
|
Ez a szócikk témája miatt az Erdély-műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Színvonalas | Ez a szócikk színvonalas besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Andrew69. (vita), értékelés dátuma: 2014. március 3. | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a(z) Magyar történelmi műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Színvonalas | Ez a szócikk színvonalas besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Andrew69. (vita), értékelés dátuma: 2014. március 3. | |||
| |||
Székely[szerkesztés]
A Maros megyei magyarság egy része nem tekinthető székelynek, hanem egyszerűen mezőségi magyarnak. Van valakinek tudomása arról, milyen a mezőségi és a székely magyarság megoszlása?
- Ez pustán figyelem elterelés hiszen ha szétsedjük a magyart székely, csángó, besenyő, baskir, bolgár, szavir, ugor, ungor, agyar, kisebbségekre akkor azok egyenként elehanyagolhatóak a "többségi" keverék népekhez képest.
Szerintem nem érdemes evvel vitázni, az a magyar aki annak valja magát. :)--Elder sun 2006. augusztus 12., 21:48 (CEST)
Áthelyezve ide: Nyelvüket ezért máíg híven megőrízték, hivatalos források szerint az ó-bolgár nyelvet beszélték. Ma teljesen magyar nyelvnek tekintjük. Ez a „hivatalos forrás” hol van? --Adapa 2006. augusztus 16., 14:30 (CEST)
- Irhattam volna hogy hivatalos román történet írást is, valószínüleg csak a mellé fűzött magyarázatuk elfogult, hogy "elmagyarosodtak". Ha újra megtalálom a cikket ideteszem a linket.--Elder sun 2006. augusztus 16., 20:14 (CEST)
Daak[szerkesztés]
Strabon írta, hogy "a skythák nagyobb részét a Kaspi-tengertől kezdve daáknak nevezik" [1] Szintén ő említi, hogy a daáknak mondott skythák nevéből származtatták a dák nevet. --Elder sun 2006. augusztus 12., 15:02 (CEST)
A dákok harci jelvénye farkas fejű és kígyó testű lényt ábrázolt. "E dák jelvény iráni kapcsolataira már rég rámutattak (a leírások szkíta-szarmata és párthus sárkány-hadijelvényről szólnak, innét veszik át a rómaiak)"-írja Vékony Gábor. Székelykapukon fennmaradt az ősi dák jelvény ábrázolása: a farkasfejű kígyó. Ami még inkább megerősíti a dák és székely ábrázolások azonosságát, az az, hogy mind a dák, mind a székely farkasfejű sárkány-kígyónak tulipánban végződik a farka. A tulipán a székelykapuknak is gyakori diszítőeleme.
Székely Nemzetgyűlés 12 pontja[szerkesztés]
Ez így önmagában nem állja meg a helyét, az sem derül ki, hogy ez 200, 20 vagy 2 éves szöveg, teljesen kritikátlan. SyP 2007. január 10., 20:08 (CET)
Gobeshop[szerkesztés]
A külső hivatkozások tele vannak a gobeshop felé vezető linkekkel, a baj csak az, hogy a honlap hihetelenül szar, fele magyar, fele angol, fele ápö, fele viz. Tényleg nem lehetne valami más reklámfelületet találni ennek a honlapnak, mint a wikipediát?--89.37.232.110 2007. augusztus 9., 21:56 (CEST)
Székely nemességről információ[szerkesztés]
"Minden székely 1562-ig nemesnek számított, függetlenül attól, hogy volt-e birtoka vagy nem, és senki sem kérte tőlük abban az időben a nemesi oklevelet." User:89.132.61.98 bejegyzése 2008. december 15., 10:31 Nagybaczoni Nagy Vilmos szócikkből ide áthelyezve, by Akela vita 2008. december 15., 12:18 (CET))
Sárvár-Sasvár[szerkesztés]
Ezen fejezetben valami nem stimmel. A felvidéki székely eredetű és nevű településekhez lásd még: Teplafőszékely, Sasvár–Morvaőr, Székelyfalva stb.
Moderálást kérek: tényleg törökök voltunk?[szerkesztés]
Onogundrur az utóbbi napokban teljesen átírta a szócikket, ami nem baj, de szerkesztései között erősssen vitathatóak vannak. Pl. a bevezetőben (ahová tényeket vagy általánosan elfogadott elméleteket szoktak írni), ez áll: "A honfoglalás előtt, a VIII.-IX. században a székelyek csatlakoztak a magyar törzsekhez, határvédő közösségként adómentességet és fegyverviselési jogot élveztek, kiváltságaikat a középkorban és az újkorban is megőrizték. A XII. század előtt feltehetően török nyelven beszéltek, dunántúli, felvidéki és bihari szállásaikon kerültek szoros kapcsolatba magyar nyelvű népességgel." Sehol egy hivatkozás, bibliográfia, hogy honnan veszi ezt, érzésem szerint keveri az eszkil és a kabar elméletet. S hogy mi törökül beszéltünk volna? Még maga Kristó Gyula, az eszkil elmélet nagy kifejtője is azt mondja, hogy az eszkilek, de akár a bolgár törzsszövetség nyelvéről sem tudunk sokat, úgyhogy erről inkább ne beszéljünk.
A szövegből nem derül ki az sem, hogy akkor hogy a francba fogadtuk a honfoglaláskor a magyar törzseket, ha a "VIII.-IX. században a székelyek csatlakoztak a magyar törzsekhez", és velük együtt jöttünk mi is. Mi több, már ekkor, a "VIII.-IX. században (...) határvédő közösségként adómentességet és fegyverviselési jogot élveztünk". Szóval a székelyek védték a magyarok levédiai határait, s emiatt nem kellett adót fizetnünk Levédiában???
Én már többet nem veszem ki ezeket az állításokat, mert a szerkesztő úgyes visszarakja...
Ugyanakkor a többi szerkesztésnél is baj van, pl. ecseteli a hun-székely folytonosság lehetőségét az Őrvidéken - miközben a bevezetőben (ami, újra hangsúlyozom, az eredményeket kéne összegezze) azt mondja, hogy mi a magyarok levédiai határát őrizgettük. A kettő közül csak az egyik lehet igaz... – Sattila vita 2010. február 15., 05:40 (CET)
Re: Tényleg törökök voltunk?[szerkesztés]
Menjünk sorban, végtére semmi sincs kőbe vésve..)
Az általánosan elfogadott elméletekkel a székelyek esetében (és úgy ánblok a magyar őstörténetben) az a baj, hogy konkrétan nincsenek. Egy szócikk szerkesztésénél megoldás lehet, hogy felvezetjük az egymásnak néha szögesen ellentmondó nézeteket (a korábbinál valamivel részletesebben), de ettől a tartalom csak összetettebbé, bonyolultabbá, áttekinthetetlenebbé válik, biztos támpontot csak részben lehet adni így a tájékozódni vágyóknak. A szakirodalmi hivatkozás fontos, többször éltem is vele, történész végzettségűként bátorkodtam viszont egy lineráris, összefüggő elméletet felvázolni. Nem a magam fényezésére; a közösség majd eldönti, érdemes -e fenthagyni az oldalon.
Ami a székelyeket illeti: a török nyelvűségnél kitettem a "feltehetőleg" jelzőt, két érvvel, a nyelvjárások átvételével és néhány türk eredetű betű meglétével próbáltam ezt alátámasztani, meghagyva az ellenkező előjelű véleményt is.
Az eszkil és a kavar elméletet minden érdeme mellett maga Kristó Gyula keverte; a székelyek és a kálizok Árpád-kori lakóterületeit utólag nagyjából sikerült felderíteni, a kettő csak részben fedi egymást.
Nem írtam, hogy a székelyek már a VIII.-IX. században adómentességet élveztek, az 'adó' fogalma egy nomád törzsszövetségen belül legalábbis relatív. A székelyek 880 körüli határvédő szerepére a muszlim szerzők utalnak, az eskilek és a besenyők között húzódott a magyarok szélső, keleti határa.
A székelyek honfoglalás kori ittlétére leginkább a saját mondai hagyományuk utal. A 680 körül bevándorolt onogur-bulgárok közé oda lehet számítani a székelyeket (ahogy László Gyula tette) és meg lehet engedni, hogy két hullámban, 680 ill. 895 körül vonultak be a medencébe. Mindezt érdemes feltételes módba tenni és egy kiegészítő blokkban jelezni az elmélet vitatottságát. Ugyanez vonatkozik az eskil=székely azonosításra is. – Onogundur vita 2010. február 15., 09:05 (CET)
Re: Tévedtem, az inkriminált mondat a székelyek adózásáról szerepelt a bevezetőben, javítottam "államalapítás után"-ra.– Onogundur vita 2010. február 15., 13:17 (CET)
Na, közben engem levandálozott Kristiano, mert két "törökpárti" állításhoz, amelyhez nem ismerek semmiféle irodalmat, forrást kértem. Úgyhogy itt kérlek téged erre, hátha nem vandalizáják a forráskérésemet :-).
A szerintem kétséges állítások a következők:
"... beszédükben tetten érhetők a dunántúli nyelvjárások nyomai, amelyek átvétellel kerülhettek be a nyelvükbe." Ezt sehol sem olvastam, azt viszont igen, hogy a székely hatott a dunántúli nyelvjárásra (is) (azaz pont fordítva, mint ahogy a szócikkben van), még mielőtt megtörtént volna Erdélybe a nagy átköltözés. Mondom, lehetséges, sőt szinte biztos, hogy fordítva is hatott a dolog, és a székelyek is vettek át szavakat a dunántúli magyaroktól - csak ezt eddig tudtommal konkrétan senki sem mutatta ki, elméleti szinten sem vetette fel (újra: tudtommal) ennek a lehetőségét - talán azért, mert nem releváns a kérdésben.
"A székely rovásírás elemei rokonak a türk rovásíráséval, a török nyelvben meglévő hangok írásbeli megfelelőit hajdan a székelyek is lejegyezték." Túllépve azon, hogy az utóbbi húsz évben a rovásírás eredetével kapcsolatos elméletek közt a türk eredeztetés nagyon visszaszorult (Sándor Klára csak négy, Róna-Tas András már csak két székely és türk jel között lát hasonlóságot), és erősödik a Vékony Gábor-féle avar-kazár elmélet elfogadottsága, a kijelentés, ami meglepett, az a következő: "a török nyelvben meglévő hangok írásbeli megfelelőit hajdan a székelyek is lejegyezték". Erre kérnék valami forrást, mert például a török dzs hangra tudtommal semmilyen székely rovásjel nem létezett (vö. Hosszu Gábor[1]: "A “dz” és a “dzs” kettős ill. hármas betűk a magyar nyelv nagyon késői szakaszában alakultak ki, s a rovásírásban nyoma sincs annak, hogy külön betűket alkalmaztak volna rájuk.")– Sattila vita 2010. február 23., 08:13 (CET)
Én innen kivonultam. Ez az Onogundur mindenképp azt erőlteti, hogy mü székelyekül törökök voltunk, ami még nem lenne baj, de pl. az összes nyelvész összes megállapítását kivette, amelyik az ellenkezőjét állítja. Erőlteti, de nagyon, ami ennek ellene mond, azt kiveszi, megszűnteti.
Emellett az adatolt mondatok után önerőből kigyöngyözött következtetések vannak, amiket senki nem mondott, de a szövegkörnyezetben úgy tűnik, mintha az előző idézethez tartozna, s általában elég nagy marhaság. Példa erre: "Török eredetű helynevek jellemzően nem fordulnak elő a Székelyföldön[32], ebből azonban visszafelé sem lehet következtetni: a szláv eredetű helynevek sokasága ellenére sincs nyoma a székelyek mai nyelvében egy egykori szláv nyelvi hatásnak".
Az első részt tényleg mondta Benkő Loránd (és nem, az ég szerelmére, Lóránd!), a másodikat nem, ugyanis épp ő maga beszél a szláv, pontosabban a szlovén hatásról (vö. odor szavunk - csûrben vagy a csûrpadláson gabona- vagy szénatartó retesz, vagy maga a csûrpadlás, amit gabona- vagy szénatárolásra használnak).De a szláv nyelvi hatás egy kilométerről látszik ma is, pl. kulyak (ezt veri a székely a másik arcába, nem az öklit) (szláv kulak: ököl), parapács (jóbeszédű) (szláv prepaty: beszédes) stb. stb. Mikor egy testrész nevét vesszük át a szlávoktól, s használjuk az egyébként türk eredetű ököl szó helyett, akkor erőssen törökök vagyunk, ugye... S sem a kulyak, sem az odor, sem a parapács nem a románon keresztül jött a székelybe, merthogy a románban ezek a szavak nincsenek es meg.
Úgy látom, a józan észnek, a különféle elméletek egymás mellett létezésének ezek után semmi esélye nincsen, úgyhogy pá şi puszi, if you know what I mean.– Sattila vita 2010. február 28., 23:07 (CET)
A SZÉKELYEK genetikailag BALKÁNIAK MINT A NAGY ALFÖLD magyar népe[szerkesztés]
Innen az iráni marker. A balkán lakosság (Szerbia Bulgária etc) jelentős része iráni markerekkel rendelkezik. Abban igaza van Czeizelnek hogy a Székelyek (és az alföldi népességet kifelejtette) különböznek a Kárpát-medencét 40.000 éve lakó őslakósságtól (A Dunántúl 80%-a az É-KHG és a Felvidéki magyarság azonos az őslakossággal). De ilyen durván leszólni a Székelyeket a DK-Európai markerek azaz balkán népeihez hasonló iráni gének jelenléte miatt ahogy a cikkben van, az egyszerűen bunkóság. Kifelejti a cikkíró h. akkor ezen gondolatmenet mentén a nagy Magyar Alföld népe sem tekinthető Magyarnak (ALFÖLD: iráni azaz D.K Európai balkáni gének + szinte teljes egyezés a Székelyekkel). Észre sem veszi a cikkíró hogy a magyar anyanyelvű lakosság TÖBBSÉGÉT megbántotta ezzel.
Képmódosítás: a képaláírást is javítani kell eszerint[szerkesztés]
A képet javítottam, de a képaláírást nem. Azt rendezze át, aki tudja: ki kicsoda? OsvátA Palackposta 2010. június 25., 19:48 (CEST)
- Bölöni László tudtom szerint nem székely, mégis a "híres székelyek" képei között van elhelyezve. Megmagyaráznátok, hogy miért? Ő egy alsó kis-Küküllő menti településről származik, Szászdányánból, ami egy erdélyi magyar falu, távol a Székelyföldtől. Dicsőszentmártonban futballozott, ami úgyszintén nem székely varos stb. stb. Nem szörszálhasogatni akarok, csak ha már egy enciklopédiába írunk, akkor az információ legyen helyénvaló. Üdv. ErdKo vita 2011. július 24., 14:44 (CEST)
A vitalapodra is leírtam, hogy Marosvásárhelyen született. Attól mondjuk az ősei származhattak Dányánból. --Szabi237 vita 2011. július 24., 14:45 (CEST)
- Értem én, de hat aki Marosvásárhelyen születik az mind székely?ErdKo vita 2011. július 24., 14:47 (CEST)
Ezt nem mondtam. :) Viszont ahhoz, hogy bebizonyítsuk az ellenkezőjét családfakutatást kéne végezzünk. Másrészt meg viszont a közelebbi ősei lakhattak Szászdányánban, de a Bölöni család - mint a neve is mutatja - a székelyföldi Bölönből származott szét Erdély különböző vidékeire, tehát ha úgy vesszük a Bölöni család minden tagja székely ősökkel rendelkezik (mint pl. az Andrássyak is). Ezért szerintem nincs sok értelme ezen elmélkedni, a végeredmény úgy is ez lesz. --Szabi237 vita 2011. július 24., 15:43 (CEST)
Cím nélküli kérdés jó helyre téve[szerkesztés]
Azt szeretném megtudni, hogy a Székelyek címszó alatt nem légbőlkapott hülyeség a következő?
"A teljes magyarságot átfogó genetikai elemzések, melyeket Czeizel Endre koordinált, kimutatták, hogy a székelyek genetikai térképe egyik magyar népcsoport génállományához sem áll közel."
Ugyanis erről sehol másutt semmilyen adatot sem találtam, sőt a genetikai vizsgálatokról szóló anyagokban ezzel éppen ellentétes állítások találhatók. S.F.
– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Soósferi (vitalap | szerkesztései) 2010. június 1., 01:17
A Romániában élő székelyek száma: helyenként eltúlzott és forráshivatkozás nélküli adatok[szerkesztés]
Először is: mielőtt bárki megsértődne, leszögezném, hogy magam is székely származású (anyám révén félszékely) vagyok, a kötözködésemben tehát nem vezet semmilyen ártó/bántó szándék. Ugyanakkor azt gondolom, hogy a Wikipédiának az ilyen, érzelmi húrokat pengető kérdésekben is következetesen kell ragaszkodnia a korrekt tájékoztatáshoz (nem dobálózhatunk nagyvonalúan a számokkal, főleg ha nem tüntetünk fel forrásokat).
A cikkben a székelyek számának becslése több sebből vérzik:
- 1. Az infoboxban 730 ezer főt tüntet fel a romániai székelyeknél - miközben később azt a(z egyébként valószínűleg helyes) becslést közli, miszerint a romániai magyarság kb. 40%-át teszik ki a székelyek. A probléma csak az, hogy 730 000 fő az nem 40%, hanem egészen pontosan 51,56%. A 2002-es népszámláláson ugyanis pontosan 1 415 718 ember vallotta magát magyarnak. Ha ezt az adatot továbbra is fenntertjuk, az azt jelentené, hogy a romániai magyarság több mint fele (!) székely. Ez pedig képtelenség.
- 2. A cikkben szereplő táblázat minden egyes pontjában túloz (és nem tüntet fel forráshivatkozást):
- Hargita és Kovászna megye esetében nem számol azzal, hogy élnek ott nem székely származású magyarok is. Az ott kialakult egyetemek, kulturális intézmények, egészségügyi, ipari és turisztikai központok nyilvánvalóan vonzottak oda pár ezer (maximum tizenegynéhányezer) nem székely származású magyart is.
- Maros megye esetében a túlzás óriási: az itt élő 228 275 magyar ember közül nem kevesebb mint 200 000-t székelynek számít (azaz mindössze 28 275 nem székely magyarral számol). Ez megint csak képtelenség. Pontosan tudjuk, hogy Maros megye magában foglalja a történelmi Marosszék mellett a Mezőség egy jelentős részét is. A mai marosvásárhelyi magyarság jelentős része is mezőségi felmenőkkel büszkélkedhet (noha a város történelmi lakói valóban székelyek voltak). A közismert "våssårhelyi" dialektus ("hüttő", "füttő", "lapittó" stb.) is a mezőségi nyelvjárás része (nem a székelyé!), és a huszadik század folyamán jelent meg a városban, ahogy a negyedek megteltek mezőségi emberekkel, főként az alsóbb néprétegekből. Ma már Marosvásárhelyen sokkal gyakrabban hallani "mezösségi" nyelvjárást mint marosszéki székelyt. Továbbá: Maros megye magyar falvainak egy elég jelentős része (Gernyeszeg, Körtélyfája, stb.) nem tartozik a történelmi Székelyföldhöz, és lakói sem székelyek. Szászrégen és környéke magyar lakói szintén nem székelyek, arról nem is beszélve, hogy Marosvásárhely, mint egyetemi, ipari, kulturális központ, sokezer nem Maros megyei magyart is vonzott. Mindezek tükrében a 200 ezres szám egy hatalmas túlzás.
- Brassó megye magyarságának 80%-át (egész pontosan 78,5%-át) székelynek számítja a táblázat. Nem tudom, hogy ez a becslés igaz-e vagy sem (én túlzónak érzem), de hogy eléggé önkényes, az biztos.
- A Románia más részein élő, 50 ezresre becsült székelységre vonatkozó adat teljesen légbőlkapott. Lehet igaz is, de lehet totális tévedés. Ezt sem igazolni sem cáfolni nem lenne egyszerű munka.
- 3. És ez a legnagyobb baj: sehol nem használ lábjegyzetet, forráshivatkozást. Számos becslés létezik a székelyek számára vonatkozóan, de egyre sem hivatkozik.
- 4. Még véletlenül sem említi meg, hogy MINDEN adat becslés (ugyanis a népszámláláson magukat székelynek vallók száma csak pár száz - biztos forrásunk pedig nincs a székely származású és/vagy identitású emberek számára vonatkozóan).
De van egy, a fentieknél súlyosabb probléma is a szócikkel: nevesen az, hogy sehol nem tisztázza, hogy kiket tekint székelynek és mi alapján? Magyarán: nem határozza meg, hogy kikről beszél az alábbiak közül:
- 1. A székely származású emberekről? Mert ebben az esetben akár a 700 ezer körüli becslés is elfogadható - de hozzá kell tenni, hogy a székely származású emberek jelentős részének semmilyen székely identitástudata nincs. Az is kérdés, kit tekintünk székely származásúnak: a félszékelyt már igen de a negyedrészt székelyt már nem? Vagy hogyan is van ez? Ebben az esetben székelynek tekintjük azt is, aki nem tartja magát annak (pl. engem)?
- A magukat székelynek vallókat? Egy normális országban persze ez lenne a helyes "megfejtés", de hát tudjuk, Románia nem az, és sokkal többen rendelkeznek valamilyen székely identitással, mint ahányan annak vallják magukat (532 ember).
- A székely identitástudattal rendelkező embereket? Nyilvánvalóan őket kellene, de hát sajnos semmilyen pontos adatunk nincs erről.
Mi a megoldás?
A megoldás a fenti problémákra semmiképpen sem az, ha mi itt a Wikipédián szép csendben eldöntjük, hogy mi kit tartunk székelynek, és vaktában dobálózunk a le nem hivatkozott számadatokkal - hanem az, hogy magát a problémát megjelenítjük a szócikkben (ahogy minden hasonló témánál szoktuk). Leírjuk, hogy a székelység számának meghatározása bizonytalan, és módszertani kérdéseket is felvet (pl. kit számítsunk székelynek), így csak becsléseink lehetnek erre vonatkozóan. Míg a székely származású emberek számát akár 600 és 700 ezer fő közé is becsülhetjük (sőt, tágabb értelemben, távolabbi leszármazást tekintve akár 700 ezer fölé is), addig a szűkebb értelemben vett székelység (a székely nyelvjárás valamelyik változatát is beszélő, kulturálisan a székelységhez erősen kötődő erdélyi magyarság) létszáma inkább 500 ás 600 ezer közötti lehet, a székely identitástudattal is rendelkezőké pedig alkalmasint ennél is kevesebb: inkább 500 ezer körüli (gondoljunk csak arra, hogy az egykori Aranyosszék magyarsága többnyire már nem székely tudatú, de erősen gyengült a székely identitástudat Brassó megyében és a Marosszéken is, ahol sokan többnyire egyszerűen magyarnak vallják magukat). Azt is érdemes megjegyezni, hogy a népszámlálásokon mindössze 532 ember vallja magát székelynek (aminek jól meghatározható, az elmúlt rendszerből eredő oka van).
Nem árt továbbá néhány konkrét becslésre is hivatkozni. Itt van néhány:
A Country Studies pl. 600 és 700 ezer közé becsüli (Country Studies), Piotr Eberhardt 500 ezer körülire (Piotr Eberhardt, Ethnic Groups and Population Changes in Twentieth-century Central-Eastern Europe. M. E. Sharpe, Armonk, New York and London, England, 2003. ISBN 978-0-7656-0665-5. p. 334.), stb. Ezek a forráshivatkozások a román wikipédiában is szerepelnek (elég ciki lenne, hogy pont mi dobálózzunk hivatkozás nélküli számokkal).
Ha a közeljövőben más nem teszi meg, illetve nem merül fel kifogás itt ellene, akkor én a fentiek figyelembevételével hamarosan javítom a szócikket (a fentebb részletesen kibontott szempontok mindenikét beemelve a kérdés tárgyalásába).
--Iegeb vita 2012. január 26., 14:58 (CET)
Szerkessz bátran! (és persze ellenőrizhető forrásokkal)... Ogodej 
vitalap 2012. január 26., 18:39 (CET)
Tatarozás[szerkesztés]
A mai napon kitettem a tataroz sablont, mivel szeretném az elkövetkező 2-4 hét alatt (ahogy egészségem engedi) ezt, illetve a Székelyföld a szócikkeket kiemelt cikkre való jelöléshez való állapotba hozni. Mivel egybevágó téma, a két szócikket együtt fejleszteni könnyebb, és valószínűsíthetem, hogy új szócikkeket is fog a bővítés hozni. Mint fentebb írtam az előremenetelt az egészségem is behatárolja, így előre köszönöm mindenki türelmét, ha pár napig/akár egy hétig nem dolgoznék velük. Ha lesz is ilyen időszak, attól függetlenül, mindenképpen a végigviszem a tatarozásokat, amilyen gyorsan bírom, már lassan két hónapja forrásokat gyűjtök ehhez a két szócikkhez. Ercsaba74 vita 2014. január 5., 04:36 (CET)
- Tatarozás befejezve, ugyanakkor jelölöm kiemelt szócikknek. Ercsaba74 vita 2014. február 14., 14:54 (CET)
Székhelyiek[szerkesztés]
A források jegyzékéből kimaradt egy munka, bizonyos szempontból a legfontosabb.
Benkő, J. (1806): Az Erdély országi nemes székely nemzetnek képe, mely A’ leg hitelesebb Historikusoknak Irásiból, leg föbb-képpen pedig A’ Haza’ Törvényeiböl, és az Ország’ Gyüléseinek Végzéseiböl Benkö Jo’sef A’ Hárlemi Tudós Társaságnak Tagja által öszve szedetett, és most a’ tsekéllyebb Tudományú Hazafiaknak kedvekért Magyarra fordittatott, és némü-némü Toldásokkal Meg-bövittetett L. S. K. által. Kolozsvár, 87 pp. (http://mek.oszk.hu/12700/12754/)
E jeles mű 24. oldalán olvasható a legvalószínűbb magyarázat a székelyek nevének eredetét illetően.
Ami pedig a hun származást – pontosabban kapcsolatot – illeti, erre is van hihető magyarázat. A hivatalos állásponttal ütközik, következésképpen nincsen helye a szócikkben.
Nagy vonalakban a székelyek története a következő:
A szkíta – nem hun vagy török – avarok (számos tudósítás és adat bizonyítja, csak éppen nem veszik ezeket figyelembe) a hun szövetség részesei voltak kb. a 457. évtől. Attila halála után a hunok szövetségének kötelékei meglazultak, részesei egyre-másra önállósodtak. Közöttük az avarok is, akik szintén elszakadtak a hunok szövetségétől, és országot alapítottak a Kárpát-medencében az 567. esztendőben. Országukat azonban belső viszály döntötte romlásba; intézményei rommá lettek, vezérlő fejedelmei elpusztultak. A vezető nélkül maradt nép a bolgár madzsaroknál keresett menedéket. Ezek egy csoportja a Kárpát-medencébe költözött, ura és névadója lett a helyben lakó, immár székhelyi nevet viselő szkíta népnek.
Jebusaeus vita 2015. november 10., 23:29 (CET)
Genetika[szerkesztés]
„A rendelkezésre álló adatmorzsák, a valóban vékony genetikai szálak nem adnak lehetőséget arra, hogy határozott állításokat tegyünk a székelyek eredetével kapcsolatban. Az azonban nagy valószínűséggel állítható [...], hogy a székelyek mindig is magyarok voltak. Ezzel együtt a mai székelyek genetikai térképe alapján néhány nehezen megválaszolható kérdés merül fel a székelyek eredetével kapcsolatban. Bár a Q haplocsoport valószínűleg fontos szerepet játszott a belső-ázsiai hun közösségekben, az eddigi belső-ázsiai hun csontmaradványokban nem mutatták ki a székelyekre jellemző Q-M25 alcsoportot. Azaz a székelyeknek a belső-ázsiai hunokhoz való speciális viszonyát a genetikai adatok nem támasztják alá.”
Pamjav Horolma et al: Genetika és őstörténet. Bp., Napkút, 2016, 220-221. o. -- Ulrich von Lichtenstein vita 2019. március 5., 12:22 (CET)
Ezt nem tudom ki írta, de kifelejtett valamit. 1990-ben egy genetikus, Czeizel Endre (Aki az MTA-nak dolgozott) vizsgálatokat végzett és kimutatta, hogy van különbség a két nép között. A szegedi Tudományegyetem is végzett vizsgálatokat, és az is ki mutatta. Linkek: Czeizel vizsgálata: https://m.nyest.hu/media/a-szekely-minta-genetikai-tavolsaga-a-tobbi-etnikai-csoporttol-es-mas-neessegektol.jpg?large A szegedi Tudományegyetem vizsgálata: http://www2.sci.u-szeged.hu/fokozatok/PDF/Kovacsne_Csanyi_Bernadett/PhDertekezes_CsanyiB.pdf (Megjegyzés: Rengeteg ember próbálja kideríteni a székelyek eredetét, de rengetegen írnak butaságokat.) --CsifoZsombor vitaCsifoZsombor
