Vita:Statisztikák az ateizmusról és vallásról

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Math 10 évvel ezelőtt a(z) Ok vs okozat témában

Stuktúra, kohézió (lektor sablon)[szerkesztés]

Jelenleg ez egy ömlesztett adathalmaz listába szedve feleslegesen nagy táblázatokkal. Struktúráltan, normális alcímekkel és lehetőleg folyó szövegben kéne összefoglalni a lényeges adatokat.

Az angol en:Demographics of atheism lap példa arra, hogyan lehet ezt jobban csinálni.

-- nyenyec  2007. október 5., 17:26 (CEST)Válasz

Jól van, kohézáld!:)


Ez úgy kb. az első 2 táblázatig jó. Dawkins felmérése, a mensás felmérés és a magyar statisztika durván egybemossa a nemvallásost az ateistával, az egyháztagok és a vasárnapi iskolások tagjainak csökkenése meg végképp nem értem, hogy kerül ide (ha az a cikk célja, hogy Math bizonyítsa, hogy a nemvallásosak intelligensebbek, akkor az egyháztagok csökkenéséből annak kéne következnie, hogy nő az intelligens emberek száma, ami nekem valahogy nem tűnik valószínűnek). – Alensha üzi 2008. június 17., 15:32 (CEST)Válasz

A cikk címe: "Statisztikák az ateizmusról és vallásról". A nem vallásos hívőkebbe beleférnek. Az,hogy neked mi valószínű, nem érv a Wikipédián. Ezek a felmérések vannak. Ez tény. A Wikipédián megjelentetni tehát jogos. Egyébként meg de. Az intelligens emberek száma nő. Erre is ki lehet ásni pár statisztikát, nemrégiben olvastam ilyenekről. Bár az említett folyamatoknak nem csak ez az oka.

Math vita 2008. június 20., 20:33 (CEST)Válasz

"James R. Flynn 1984-ben publikált egy közleményt arról, hogy a tesztek újrasztenderdizálásakor kapott adatok tanúsága szerint az amerikaiak átlagos IQ-ja legalább 1932 óta folyamatosan növekszik.1 Ezt 1987-ben 13 további országból nyert adatokkal is megerôsítették,2 így ma már megbízható adataink vannak az IQ-növekedésrôl Ausztráliától Brazílián és Izraelen át Svédországig."

http://www.socialscience.t-mobile.hu/dok/11_kovacs.pdf


Hülyeség az egész[szerkesztés]

Tudom, hogy katolikusként kicsit elfogult lehetek, de a XVI. kerület legalább öt általános iskolája közül (Sashalmi, Móra, Szent Domonkos, Hermann, Néri) 2 nagyon jó, a Hermann Ottó, és a Néri Szent Fülöp. (a Szent Domonkos is jó tanulmányi eredményekkel rendelkezik, csak sajnos túl engedékenyek. Am a töritanár ott azzal fenyegette a gyerekeket, hogy aki nem marad csöndben, megy a Néribe. Ez pozitív kritka, ami a fegyelmezettségről szól, vagyis dicsér) Én a Néribe járok, 380 gyerekből kb tíznek nagy gond van a viselkedésével, de az egyik jó sportoló, a másik meg gépzseni, szóval... És az én IQ-m kb 120 körül mozog (de még növök, tizenéves vagyok :)) Véleményem szerint jó a hangulat, jó légkör, és kedves emberek. Márpedig a kedvesség és a szeretet fontosabb az észnél. Minden tanár érti a dolgát, és nem olyan elfogult, mint a fent említett töritanár, aki egy volt oszt. társam Manchesteres füzetét kidobta az ablakon, csak azért, mert a Chelesának szurkol. Szóval az egész cikket ki kéne törölni, vagy egy cáfoló szöveget írni. Mert a Néri átlag havonta szerez matek/rajz/sport/nyelv stb. versenyeken top 10 helyezettet, a kerületi angolversenyen és a 2. helyen végzett csapatban voltam, a Zrínyi matekversenyen pedig 13. helyet ért el a csapatom. Be lehet fogni azoknak, akik azt mondják, hogy az ateisták okosabbak. Nóry/cin99

Nóry, ugye belátod, hogy enciklopédiacikket nem lehet a személyes tapasztalataidra vagy egyetlen általános iskola eredményeire alapozva írni? :) Az iskolai eredmény nem annyira az intelligenciáról szól, mint inkább a szorgalomról és a konformitásról (általános iskolában főleg), a fegyelmezettségnek meg nem sok köze van az IQ-hoz, a kedvességnek és a szeretetnek szintén nem nagyon. Ez az egész cikk amúgy egy fanatikus ateista önigazolási kísérlete, és én jobban örülnék, ha nem is lenne, ettől függetlenül amíg forrásokkal támasztja alá a véleményét, addig nem tudjuk „befogni a száját”. :) Alensha 2011. augusztus 22., 05:23 (CEST)Válasz

Sziasztok! Én egy cikken dolgozom, amihez adatokat gyűjtök és így futottam bele ebbe a cikkbe. Olyan felháborítónak tartottam, hogy amint megláttam, hogy van vitalap róla regisztráltam... Szóval a hozzáfűzni valóm, hogy én rengeteg embert láttam már, aki ateista volt és ma már vallásos, de senkit, aki vallásos volt és ateista lett. Nem hinném, hogy ez az ismeretségi köröm egyoldalúsága miatt lehet, hiszen logikus, hogy a vallásos ismerőseim eszerint még mindig azok, senki nem lett ateista, sőt nem vallásos sem. Ha a vallásosság amint a cikkből le lehet vonni "nem az intelligens emberek műfaja", akkor az emberek ezek szerint magukhoz képest leereszkednének, pedig mind boldogabbak így, azért választották a vallásos életet... Azon kívül nem látom azt a szándékot, ami egy jó cikket jellemez, hogy az igazságot keresve tényeket tár fel, ez elfogult és egyoldalú. A még bosszantóbb, hogy ha egy vallásos ember ugyan így járna el, írna egy ilyen cikket olyan grafikonnal, ami bebizonyítja az ellenkezőjét. Bocs, ha én is elfogult vagyok, de katolikusként nem csoda, ha kiakadtam... – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Cannnna (vitalap | szerkesztései)

Na ez a baj, hogy katolikusként akadsz ki... Az ateisták meg azon akadnak ki, amikor a vallások erkölcsi felsőbbrendűségéről papolnak. De érdekes módon azon a hívők nem akadnak ki. De ha nem is láttál még hívőből ateistává lett embert, az nem jelenti azt, hogy olyan nincs is. Egyébként pedig az egésznek semmi köze ahhoz, hogy a jelen lapon foglaltak mennyiben felelnek meg a valóságnak és mennyiben nem. A magam részéről nem hiszem, hogy az intelligenciának bármi köze lenne a hit létéhez vagy elutasításához, ahhoz azonban van köze, hogy ki mennyire veszi magára egy statisztika megállapításait. A statisztika ugyanis – lényegéből fakadóan – az egyes emberre nézve abszolút semmit sem mond. LApankuš→ 2012. január 3., 12:01 (CET)Válasz

Komolyan állítom, hogy soha nem "papoltam senkinek erkölcsi felsőbbrendűségről" és tudom, hogy az erkölcsi érzék és a gerinces gondolkozás nem függ a vallással össze, így már előfordult, hogy én, mint hívő kiakadtam egy ilyen helyzeten "érdekes módon". Nem állítottam, hogy nem létezik, aki ateista lesz vallásosból, csak azt, hogy tapasztalataim mit mutatnak, vagyis szerintem mi a jellemző! És a szócikk által állított dolgok életszerűtlenségét akartam érzékeltetni a "Megtérő ember leereszkedik?" példámmal. És persze tudom, hogy az egyes emberre nézve semmit sem mond a statisztika, de ha megjelenne egy cikk azzal a kicsengéssel például, hogy a magyarok kevésbé intelligensek, mint a nem magyarok, te is megszólalnál gondolom legalább egy vitalapon. Nekem a vallás is olyan alapvető és szent, mint a haza, nem a saját önérzetem, hanem a fontos dolgok ösztönös védelme az, ami miatt egyáltalán írtam ide. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Cannnna (vitalap | szerkesztései)

Kinek mi a fontos... – LApankuš 2012. április 17., 21:19 (CEST)Válasz

NPOv/lektor[szerkesztés]

Nemcsak a statisztikák tematikájában, összeválogatásában érhető tetten a tendenciózsság, de ezek értelmezése is erősen vitatható. Szúrópróbaszerűen megnéztem pl. azt a forrást, ami azt szeretné alátámasztani, miszerint az ateisták paradox módon jártasabbak a vallásosság kérdésében. Kiderült, hogy a "vallási" kérdéseknek olyan kérdéseket is tekintenek az összeállítók, miszerint Indonéziában mi a hivatalos vallás, vagy a Korán melyik vallásnak a szent könyve. Ez így nyilvánvalóan torz következtetés, mivel ezek elsősorban földrajzi, szociológiai kérdések. Jó lenne, ha szakértők is átnéznék a cikket. Kerge Kísértet 2011. július 27., 11:48 (CEST)Válasz

Ebből inkább az derül ki, hogy az ateisták tájékozottabbak az általános műveltség vallással kapcsolatos kérdéseiben, míg a hívők kevésbé ismerik a nem az ő vallásukhoz kapcsolódó kérdésekre a válaszokat. Általános műveltség kontra egy valamiben nagyobb jártasság. Szerintem az a bekezdés nem nagyon kéne ebbe a cikkbe. Alensha 2011. július 27., 21:42 (CEST)Válasz

Eszerint inkább a felhasznált források tendenciózusak. Vagy a források válogatása is? Van más és több is? Bár nem látom, mi értelme ezeknek a statisztikáknak, de ha egyszer ezek vannak... An nyira nem érdekel a téma, hogy túrjak utána, de nem lenne egyszerűbb más statisztikákat is keresni e témában? LApankuš→ 2011. július 27., 12:00 (CEST)Válasz

A források egy nagy része rendben van, ezek összeválogatása az, ami tendenciát jelent (illetve a hozzájuk fűzött általánosító kommentárok). Amúgy az egész cikk nemcsak pov fork jellege miatt szerencsétlen, hanem mert (mint a pov forkok egy jó részét) bele kellene és bele is lehetne dolgozni a vallás cikkbe tömörebben. A másik szerencsétlen dolog, hogy esetlegesen tartozik össze: normál lexikonban nem nagyon találsz ilyen szócikket, legfeljebb mellékletként vagy háttéranyagként. Annak jó, de ahhoz szét kellene szedni és át is írni. Kerge Kísértet 2011. július 27., 12:07 (CEST)Válasz

A vallás az egy rohadt nagy témakör, szerintem teljesen okés, hogy ez a cikk ki van bontva, pláne hogy nagy része táblázatos, ami egy főcikk egységét megbontaná. A Wikipédia egyébként nem „normál lexikon”, sok elfér benne, ami abban nem :) Alensha 2011. július 27., 21:44 (CEST)Válasz

Hiányolom a statisztikák közül azt, hogy a vallásosok között több az ámokfutó sorozatgyilkos, mint a nem vallásosok között, ahogy erre Brendel Mátyás blogjában a norvég eset kapcsán rá is mutat: A norvégiai ámokfutó és a hit ereje

Kerge: ha egy tudományos tanulmányt a folyóirat elfogadott, akkor nem a Wikipédia feladata annak tartalmát megítélni. Elfogult pont akkor lenne a WP, ha a saját kritikáját írná le tudományos cikkekről. --Math vita 2011. július 27., 20:23 (CEST)Válasz

Töméntelen szerkesztési hiba van a cikkben. Pölö a források egy része egyáltalán nem tudományos, folyóirat, hanem ellenőrizetlen minőségű online honlap, értekezés egy mensa-tagtól, a pszichológiai folyóiratokból pedig - a körülményeket is ismerve (a cikk szerkesztőjének nem titkolt nézetei, eddigi wikipédiás pályafutása), de enélkül is ránézésre láthatóan, nyilvánvalóan tendenciózusan van összeválogatva az anyag. Arról a megkérdőjelezhető módszerről, miszerint egy-egy folyóiratban elvégzett felmérés alapján a szerző széleskörűen általánosító végkövetkeztetéseket von le, valamint a 63+65%=100% hibáról az egyik táblázatban, ne is beszéljünk. Pont az a probléma, hogy bár ideális esetben nem a WP feladata egy tanulmány tartalmát megítélni (bár mondjuk néha ez is lehetséges, pl. amikor valamelyik kognitív tudománnyal és neurológiával foglalkozó folyóiratban egy szerző egy önevéssel járó betegséget ismertetett, majd rögtön az első bekezdésben levonta a tanulságot, hogy Isten márpedig nem létezhet, nos, olyankor bizony feladatunk a tanulmány komolyságának megítélése), mégis sok helyen ez történik (pl. egy tudós megfigyelte, hogy két igehirdető nem segített egy utcai balesetben, és íme a szócikk végkövetkeztetése: "a vallásosak kevésbé hajlamosak segíteni, mint az ateisták"). A legbájosabb talán a "tehát a vallásosok összességében rosszabbul, mint az ateisták." következtetés. Itt nem értem, miért nem azt írta a szócikkíró, hogy a "vallás iránt kevéssé fogékonyak" vagy horr. dictu "a gyenge hitűek" "összességében rosszabbul teljesíttettek", ugyanolyan pov lenne ez is, és egyben jól leleplezi a szócikkíró világnézetét (pedig egy jó szócikkből ennek nem szabadna kiderülnie). Ezt most rögtön ki is szedtem. A másik súlyos dolog, hogy "fordított összefüggést" mutatna egy grafikon az ateisták és az IQ között. A gond ezzel az, hogy a kép valószínűleg saját kutatás (ha jól értem a leírólapján szereplő infót), és természetesen regresszióanalízis sem lett rajta végigfuttatva, amely ránézésre egyébként legalább annyira lehetne logaritmikus görbe, mint fordított arányosság. Számtalan sebből vérző kis iromány ez, ami elfogulatlannak maradni képes szerkesztőkre vár sajnos. Kerge Kísértet 2011. július 27., 23:20 (CEST)Válasz

„Ez az összefüggés arra mutat, hogy a vallásos erkölcs közvetlen, azonnali prédikálásának sincs pozitív hatása.” – Valaki szóljon a templomlépcsőkön lebzselő koldusoknak, hogy rossz helyen csöveznek :D Alensha 2011. július 28., 00:14 (CEST)Válasz

Kerge: "tendenciózusan van összeválogatva az anyag" ezt azzal tudod igazolni, illetve helyrehozni, ha odateszed a másik oldal válogatásait. Azt továbbra is tartom, hogy a tartalom megítélése nem a WP feladata. A Bibliáról is van szócikk, pedig szerintem annál nagyobb marhaságot nehéz volna kiadni könyvben. --Math vita 2011. július 28., 10:51 (CEST)Válasz

Bocs, ateista propagandára nincs szükségem. Amúgy a mondanivalód nagyon is helyes: amíg én vagy más ki nem egészíti a cikket, addig pov. Kerge Kísértet 2011. július 28., 17:03 (CEST)Válasz

Alensha: ez nem érv, de van rá egy jó magyarázatom. A koldusnak van értelme a templom előtt kéregetnie. Nem azért, mert a templomi prédikáció olyan hatásos az emberekre, hanem azért, mert ahogy más tanulmányok kimutatják, a szabálykövetésnek, a megfelelési kényszernek van ereje. A templomi helyzet, és a kísérletekben szereplő helyzet között az a különbség, hogy a kísérletekben nincs szó arról, hogy ismerősök, nézők tömegei jelen lettek volna.

Ha valaki azzal jön, hogy a vallás akkor is jó, ha így működik, akkor erre az a válaszom, hogy a társadalmi megfelelési kényszer csak akkor működik, ha jelen vannak más emberek is, akiknek véleményére az illető ad. Másrészt pedig, a társadalmi megfelelés vallás nélkül is működik. Tehát ha a vallás csak társadalmi megfelelésen keresztül működik, akkor bármi mással helyettesíthető, és helyettesítik is. Akkor felesleges a vele járó mese mese meskete.--Math vita 2011. július 28., 10:51 (CEST)Válasz

Van ilyen is http://en.wikipedia.org/wiki/Religiosity_and_intelligence, ha nagyon felbosszantotok, áthozom az egészet, és akkor nézhettek, mert még több anyag lesz! --Math vita 2011. július 28., 12:35 (CEST)Válasz

Hozd át nyugodtan. Az enwikit ismerve meg a vitalapja hosszát látva ott már alaposan átrágták azt a cikket és NPOV, amennyire csak lehet. Alensha 2011. július 28., 17:26 (CEST)Válasz

A vallási kérdésben való jártasságról. 2 hivatkozása van, a konklúziót nem én vontam le, hanem EZ A FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJÁNAK és a cikknek a CÍME. ŐK vonták le. Én egyébként is csak azt írom, hogy egy felmérés szerint, amibe nehéz lenne belekötni igaz, hiszen két linket adok hozzá. Mondjuk Gubb, te belekötsz, azon nem csodálkozok. --Math vita 2011. július 28., 18:37 (CEST)Válasz

A címeket mindenhol igyekeznek minél szenzációhajhászabbra venni, akár a pontosság rovására is. (Lásd pár napja az index egy cikkét: abból, hogy a kék szemű emberek közös őstől származnak, sikerült kihozniuk azt, hogy a kék szeműek vérfertőzésből születtek…) Alensha 2011. július 28., 21:16 (CEST)Válasz

1) Ezek tudományos folyóiratok cikkei. Legalábbis, ahol újságcikkeket hivatkoztam, ott mellé teszem a tudományos hivatkozást is. 2) Nem a WP feladata az index cikkeit sem felülbírálni. Most éppen te sérted az NPOV-ot. --Math vita 2011. július 29., 13:26 (CEST)Válasz

Gratulálok[szerkesztés]

Math, gratulálok, nagyon hasznos és nagyon szépen megalapozott szócikk. Nincsen vele semmi baj: tények rendszerezett felsorolása, mértéktartó értelmezése. Ezért vettem le a {lektor}-t.

A háborgóknak (lásd: "Hülyeség az egész") had mondjak el annyit, hogy a tényekkel szembenézni bátor és hasznos cselekedet, még ha elsőre nehéz is néha. Ha mondjunk volna egy szócikkünk arról, hogy a férfiak magasabbak szoktak lenni, mint a nők, akkor biztosan lennének nők, akik dühödt kommenteket írnának. Mintha bizony magasabbnak lenni egyfajta érték volna. És biztosan volna köztük sok olyan nő is, aki jóval magasabb az átlagos férfiaknál. De nem volna igazuk. Ez a szócikk sem arról szól, hogy ha vallásos vagy, akkor szükségszerűen kisebb az IQ-d. Aki így értelmezte, az olvassa el újra. Persze az ilyesfajta félreértések ritkulnának, ha az átlagok különbségei kapcsán a hatalmas szórásokról és esetleg a mintaelemszámokról is több szó esne. Math, tudsz ezen segíteni?

Legjobbakat, lajos.rozsa vita 2011. november 22., 10:52 (CET)Válasz

A legjobb az lenne, ha végigolvasnál egy vitalapot, mielőtt véleményt nyilvánítasz, így talán kiderült volna számodra, mik a főbb gondok. Kerge Kísértet 2011. november 23., 14:14 (CET)Válasz

Kedves Jó Gubbubu/Kerge Kísértet,

köszönöm a tanácsod, átolvastam persze, de nekem nem tűnt fel itt semmi komoly, számomra elfogadható érv, csak a zsigeri felháborodás (amit viszont megértek), és ezért merészeltem leírni a véleményem. Ez is csak egy vélemény, egy db. emberé. Kár ezért kioktatni. Azt viszont nem értem, hogy te egy elemzés eredményét törlöd, mert szerinted nem ennek kellett volna kijönnie. Legalábbis feltételezem, hogy ha a vizsgálatban a vallásos emberek tájékozattabbnak bizonyultak volna a vallás kérdéseiben, akkor ezt nem törölted volna. Szerintem éppen te sérted a NPOV-t, mikor törlöd a prekoncepciódnak meg nem felelő eredményt adó vizsgálatot. Legjobbakat kívánom, --lajos.rozsa vita 2011. november 29., 09:10 (CET)Válasz

Ha nem tűnt fel, akkor megismétlem egy korábbi hozzászólásomat, talán így feltűnőbb lesz valamivel (külön a kedvedért kiemeltem kövéren az arra a részre vonatkozó kritikát, amit folyton visszaállítgatsz):

"Töméntelen szerkesztési hiba van a cikkben. Pölö a források egy része egyáltalán nem tudományos, folyóirat, hanem ellenőrizetlen minőségű online honlap, értekezés egy mensa-tagtól, a pszichológiai folyóiratokból pedig - a körülményeket is ismerve (a cikk szerkesztőjének nem titkolt nézetei, eddigi wikipédiás pályafutása), de enélkül is ránézésre láthatóan, nyilvánvalóan tendenciózusan van összeválogatva az anyag. Arról a megkérdőjelezhető módszerről, miszerint egy-egy folyóiratban elvégzett felmérés alapján a szerző széleskörűen általánosító végkövetkeztetéseket von le, valamint a 63+65%=100% hibáról az egyik táblázatban, ne is beszéljünk. Pont az a probléma, hogy bár ideális esetben nem a WP feladata egy tanulmány tartalmát megítélni (bár mondjuk néha ez is lehetséges, pl. amikor valamelyik kognitív tudománnyal és neurológiával foglalkozó folyóiratban egy szerző egy önevéssel járó betegséget ismertetett, majd rögtön az első bekezdésben levonta a tanulságot, hogy Isten márpedig nem létezhet, nos, olyankor bizony feladatunk a tanulmány komolyságának megítélése), mégis sok helyen ez történik (pl. egy tudós megfigyelte, hogy két igehirdető nem segített egy utcai balesetben, és íme a szócikk végkövetkeztetése: "a vallásosak kevésbé hajlamosak segíteni, mint az ateisták"). A legbájosabb talán a "tehát a vallásosok összességében rosszabbul, mint az ateisták." következtetés. Itt nem értem, miért nem azt írta a szócikkíró, hogy a "vallás iránt kevéssé fogékonyak" vagy horr. dictu "a gyenge hitűek" "összességében rosszabbul teljesíttettek", ugyanolyan pov lenne ez is, és egyben jól leleplezi a szócikkíró világnézetét (pedig egy jó szócikkből ennek nem szabadna kiderülnie). Ezt most rögtön ki is szedtem. A másik súlyos dolog, hogy "fordított összefüggést" mutatna egy grafikon az ateisták és az IQ között. A gond ezzel az, hogy a kép valószínűleg saját kutatás (ha jól értem a leírólapján szereplő infót), és természetesen regresszióanalízis sem lett rajta végigfuttatva, amely ránézésre egyébként legalább annyira lehetne logaritmikus görbe, mint fordított arányosság. Számtalan sebből vérző kis iromány ez, ami elfogulatlannak maradni képes szerkesztőkre vár sajnos. ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2011. július 27., 23:20 (CEST)" Talán azért nem találtál komoly, elfogadható érteket, mert a lap megfelel a te prekoncepcióidnak, ezért felejtetted el átnézni részletesen, milyen forrásokat is használ; mint tudjuk a pszichológiai kutatásokból, az emberek hajlamosak a saját elgondolásaikat cáfoló érveket racionalizált álérvekkel hárítani vagy egyszeűen figyelmen kívül hagyni (ld. pl. Aronson: A társas lény stb.). Kerge Kísértet 2011. november 29., 09:37 (CET)Válasz

Természetesen az ateisták intelligensebbek, mint a hívők, ezen nincs mit vitázni. Vigyor De igazából nem értem ezt a vehemenciát, amivel itt időnként fellángol a vita. Minden statisztika annyit ér, amennyivel a megfelelő prekoncepciókat igazolni lehet. Természetesen továbbra is Churchill véleményét osztom: csak azt a statisztikát hiszem el, amit magam hamisítottam. Igaz ez azokra is, amik történetesen egy "jobb" csoportba helyeznének. Már csak azért is, mert a statisztika semmit sem mond az egyénről. Aki azt gondolja, hogy jobb vagy rosszabb attól, hogy egy bizonyos statisztikai csoportba esik, nagyot téved. Addig pedig, amíg a cikkből és a forrásokból ki nem derül, hogy ez a statisztika milyen miintavételezési eljárással és milyen szűrésekkel készült, a dolognak se füle, se farka. LApankuš→ 2011. november 29., 09:48 (CET)Válasz

Az utolsó mondatokkal mindenesetre egyetértek: a statisztikákból és szociológiai kutatásokból levont szenzációhajhász következtetésekkel nagyon óvatosnak kell lenni. Ha rozsa.lajos tényleg végigolvasta volna a forrásként linkelt cikkeket, és szemébe tűnt volna pl. ez (amizt a CNN nagyvonalúan úgy foerdított le, hogy "Liberalism, atheism, male sexual exclusivity linked to IQ" - nem törődve azzal, hogy az eredeti tanulmány csak az USA lakóiból készült mintán alapszik, és a reprezentativitásáról sincsenek adataink), akkor talán megértené, hogy mi a gond az ilyen "tudományos" cikkekkel általában, és miért rossz az a hétvégiszociológusi mentalitás, amikor valakik kritika nélkül csinálnak ilyenekből szócikket. Kerge Kísértet 2011. november 29., 09:55 (CET)Válasz


Kedves Jó Gubbubu/Kerge Kísértet, az elvakultság mindig mindenhol káros és szánalmas. És nekem nincs kedvem vallásháborút vívni sem itt sem másutt. --lajos.rozsa vita 2011. november 29., 09:59 (CET)Válasz

Bocsánat, de a tények soha nem neutrálisak. Nem mindegy, hogy a terhességmegszakítás tényét az anya szabadsága vagy a magzat életének védelme szempontjából vetem fel. Éppen az előfeltevésekben van a mondanivaló, nem is az adatokban. 1. Aronson-ék pszichológiájáról írja az összehasonlító pszichológia, hogy lényegében a "homo americanus" ról szól. (20 - 35 év közötti fehér egyetemista férfi/nő) A west kultúrán kívül egyszerűen nem igazak az összefüggéseik. A demokratikus nevelési modell nem igaz, hogy minden kultúrában hatékonyabb mint a tekintélyelvű. 2. Alapprobléma: a vallásos és az ateista biztosan különbözik? Mindkettő használ egy rendező elvet. Egy materialista bizonyos értelemben hívő, sőt meggyőződéses hívő szimptómáit mutatja. Kérdés, hogy a felvilágosodás örökölt - ateista/hívő - differenciája megfelelő-e? Szerintem azok között van alapvető különbség, akik használnak valamilyen koherens világképet, és akik nem. 3. Intelligencia? És az érzelmi intelligenica? Nem egyoldalú ez így? 4. A korreláció nem biztos, hogy okság. Csak a "naív pozitivista" feltételezés rendszerben. Ha alacsony IQ-t hasonlítok össze magas IQ-val, akkor társadalmi konstrukciókat, mobilitási utakat vetek össze. (Amennyiben az IQ nem biológiai tulajdonság.) Mint szociológus kérdezem: tehát pozitív diszkriminációt kellene alkalmazni, hogy a magas IQ-t szerzettek köre összetételében kiegyenlítettebb legyen. Netán a magas IQ megszerzése során negatív diszkriminációt érvényesít a tudományos rendszer szelekciója? (Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz.) Ha a tudomány az egyenlőtlenséget erősíti, demokratikus kontroll alá vonható? (A tudomány van a társadalomért, vagy a társadalom a tudományért?) 5. A társadalmi tőke szempontjából a magas IQ-mit jelent? Kik önzőbbek? Az alacsony vagy a magas IQ-val rendelkezők. Ezzel az összehasonlítás horizontjának szűkösségére utalnék. (Rousseau: ment-e a tudományok által a világ előbbre - azaz emberibbé vált-e?) 6. Szingapúr, Korea, Japán felfutásában csak az IQ játszott szerepet? A morál mennyit ér az IQ gazdasági hasznához mérten? Ezekben az országokban ugyanis az jólétet nem kísérte a bűnözés növekedése, sőt csökkenése.) – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Torokb (vitalap | szerkesztései)

Illusztrációóóó[szerkesztés]

???

Nekem csak 96-os az IQ-m egy legutóbbi önteszt szerint és ateista vagyok, nyilván azért nem fogom fel, mit ábrázol ez a gyönyörű ábra. Az aláírása szerint "Összefüggés egy ország átlagos intelligenciája és vallásossága között Lynn, Harvey és Nyborg alapján". A kép leírása szerint viszont: "Az intelligencia és a hit összefüggése országonként". Hol vannak az országok? És hogy kell érteni pl. a 80 %-ot? Úgy, hogy akik 80 %-ban hisznek istenben, azok IQ-ja 94? Kaboldy vita 2011. november 22., 11:14 (CET)Válasz

Az ábrát kiegészítettem tengelyfeliratokkal, --lajos.rozsa vita 2011. november 29., 09:10 (CET)Válasz

Ez az "illusztráció" mutatja be legjobban, hogy az egész cikk bullshit. Hogy lehet olyat állítani, hogy minden harmadik országban 75 alatt van az átlagos IQ?!?

Egészen elképesztő hogy ez a cikk egyáltalán létezik.

--Peyerk vita 2011. december 10., 16:37 (CET)Válasz

ateizmus = alkoholizmus[szerkesztés]

Brit felmérőkutatók csalhatatlan felmérései szerint [1], az intelligens emberek több alkoholt isznak. Mivel az ateisták számos felmérés szerint intelligensebbek, tehát többet isznak. Vagyis az ateizmus hajlamosít az alkoholizmusra. Kérem eme tényeknek a cikkben való azonnali feltüntetését. Kerge Kísértet 2012. május 23., 20:29 (CEST)Válasz

Én nem vagyok eléggé intelligens ahhoz, hogy ebben a cikkben szerkesszek, mivel alig iszom alkoholt. Így aztán valami alkoholistára marad a feladat. Vigyor – LApankuš 2012. május 23., 20:47 (CEST)Válasz

Ok vs okozat[szerkesztés]

A cikk azt sugallja, hogy aki ateista, az intelligensebb, mint aki hívő. Ennek igazából semmi értelme, mert nem a meggyőződés befolyásolja az intelligenciát, hanem az intelligencia a meggyőződést.

Tehát nem az ateisták között nagyobb az intelligens emberek aránya, hanem az intelligens emberek között több az ateista. Logikailag így korrekt, és nem sérti a vallásos embereket sem az, hogy statisztikailag lehülyézik őket. 139.30.105.240 (vita) 2012. november 20., 20:51 (CET)Válasz

A cikk csak és kizárólag összefüggésről beszél. Sehol nem szerepel semmiféle ok-okozati megállapítás. Hogy te az összefüggésből ok-okozati kapcsolatot olvasol ki, és hogy azt melyik irányba veszed, az a e dolgod, az nincs benne a cikkben. Egyébkén statisztikailag így is, úgy is le vannak kicsit hülyézve. Szerintem az "intelligensek között több az ateista" tény a legtöbb hívőt szintén sérti. De ettől még tény.

--Math vita 2013. június 22., 02:22 (CEST)Válasz